Bejelentkezés
Amerikától Kína felé fordul a világ
Egészen pontosan: a zsidók (Amerika) átköltöztek Kínába, illetve "kínai" név alatt futnak tovább...
Peking fontos szerepet szán hazánknak az Új selyemút projektben
Magyarország diplomáciai sikerként könyvelheti el, hogy idén a kelet-közép-európai országokat és Kínát tömörítõ 16+1 fórum házigazdája lehetett, a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása pedig tovább mélyíti hazánk kapcsolatát a világ vezetõ szerepére bejelentkezõ távol-keleti országgal.
A nemzetközi színtéren az elmúlt évtizedben bekövetkezõ változásoknak köszönhetõen ma már egyre kevesebben vitatják azt az elgondolást, miszerint a globalizáció eddigi irányítójaként számontartott Egyesült Államok folyamatosan veszít erejébõl, miközben a keleti világ óriása, Kína megállíthatatlanul dübörög elõre, felemelkedésével pedig már egyre nyíltabban ígéri egy új világgazdasági korszak eljövetelét.
Az elmúlt egy évben, azaz Donald Trump hivatalba lépése óta a kínai–amerikai erõviszony alakulása minden korábbinál gyorsabb ütemre kapcsolt: az amerikai elnök bejelentette, hogy elõdjeivel ellentétben egy jóval bezárkózóbb gazdaságpolitikát igyekszik majd folytatni, ezzel párhuzamosan pedig Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök egyre kevésbé leplezi azon törekvéseit, miszerint Kína készen áll arra, hogy központi szerepet töltsön be a világban.
Az Egyesült Államok átértékelõdõ szerepére a szoros szövetségesei közül Angela Merkel német kancellár, Európa egyik, ha nem a legbefolyásosabb politikusa reagált elõször érdemben a legfejlettebb államok vezetõit tömörítõ G20-csúcs júniusban megrendezett hamburgi találkozója után. Akkor a német politikus – Trumpra utalva – úgy fogalmazott, ideje, hogy az európaiak végre a saját kezükbe vegyék sorsukat, hiszen véget ért egy korszak, amelyben az Európai Unió és benne Németország teljes mértékben támaszkodhatott szövetségeseire.
Fotó: Reuters
Annál pedig mi sem beszédesebb, hogy a csúcstalálkozó családi fotójának elkészítésénél a házigazda Merkel balján a kínai elnök mosolygott, miközben Donald Trumpnak csak a sor szélén jutott hely. Noha Németország példáját követve a többi nyugat- és észak-európai állam is egyre szorosabb kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn a távol-keleti óriással, az európai uniós országok és Kína kapcsolatrendszerét tekintve egyre fontosabb a szerepe az úgynevezett 16+1 együttmûködés nevû politikai platformnak, amely Kína és tizenhat kelet-közép-európai állam közötti kapcsolatot hivatott koordinálni.
Bár Lengyelország szereti a Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozót varsói kezdeményezésként emlegetni, valójában az elsõ konzultációnak Budapest adott otthont, igaz, a 2010-es eseményen még nem a részt vevõ országok kormányfõi ültek egy asztalhoz. Mindazonáltal megkérdõjelezhetetlen annak jelentõsége, hogy hazánk kormánya – felismerve azt, hogy Pekingbõl nézve „gazdaságosabb” egyszerre találkozni a kisebb országok vezetõivel – már 2010-ben meghirdette a keleti nyitás politikáját, és ezzel regionális együttmûködési keretbe terelte a közép-európai térség és Kína kapcsolatait.
Ráadásul Magyarország – földrajzi adottságainak köszönhetõen – különösen fontos Pekingbõl nézve, hiszen hazánknak fontos szerep jut Hszi Csin-ping nagy volumenû, Új selyemút gazdasági övezet elnevezésû tervének köszönhetõen, amely a távol-keleti országot a nyugat-európai piacokkal szándékozik összekötni.
Ebbõl a szempontból Kína számára stratégiai kulcsfontosságú a Budapest–Belgrád vasútvonal, amely felújításának finanszírozásáról szóló közbeszerzési felhívást Orbán Viktor miniszterelnök maga jelentette be a november közepén Budapesten megrendezett 16+1 kereskedelmi fórumának megnyitóján.
A találkozó eredményességének bizonyítéka, hogy több tucat megállapodás született az országok közötti együttmûködést elõsegítõ fórumon, hazánk számára pedig önmagában diplomáciai siker, hogy a házigazda szerepében vett részt az eseményen.
Link
Peking fontos szerepet szán hazánknak az Új selyemút projektben
Magyarország diplomáciai sikerként könyvelheti el, hogy idén a kelet-közép-európai országokat és Kínát tömörítõ 16+1 fórum házigazdája lehetett, a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása pedig tovább mélyíti hazánk kapcsolatát a világ vezetõ szerepére bejelentkezõ távol-keleti országgal.
A nemzetközi színtéren az elmúlt évtizedben bekövetkezõ változásoknak köszönhetõen ma már egyre kevesebben vitatják azt az elgondolást, miszerint a globalizáció eddigi irányítójaként számontartott Egyesült Államok folyamatosan veszít erejébõl, miközben a keleti világ óriása, Kína megállíthatatlanul dübörög elõre, felemelkedésével pedig már egyre nyíltabban ígéri egy új világgazdasági korszak eljövetelét.
Az elmúlt egy évben, azaz Donald Trump hivatalba lépése óta a kínai–amerikai erõviszony alakulása minden korábbinál gyorsabb ütemre kapcsolt: az amerikai elnök bejelentette, hogy elõdjeivel ellentétben egy jóval bezárkózóbb gazdaságpolitikát igyekszik majd folytatni, ezzel párhuzamosan pedig Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök egyre kevésbé leplezi azon törekvéseit, miszerint Kína készen áll arra, hogy központi szerepet töltsön be a világban.
Az Egyesült Államok átértékelõdõ szerepére a szoros szövetségesei közül Angela Merkel német kancellár, Európa egyik, ha nem a legbefolyásosabb politikusa reagált elõször érdemben a legfejlettebb államok vezetõit tömörítõ G20-csúcs júniusban megrendezett hamburgi találkozója után. Akkor a német politikus – Trumpra utalva – úgy fogalmazott, ideje, hogy az európaiak végre a saját kezükbe vegyék sorsukat, hiszen véget ért egy korszak, amelyben az Európai Unió és benne Németország teljes mértékben támaszkodhatott szövetségeseire.
Fotó: Reuters
Annál pedig mi sem beszédesebb, hogy a csúcstalálkozó családi fotójának elkészítésénél a házigazda Merkel balján a kínai elnök mosolygott, miközben Donald Trumpnak csak a sor szélén jutott hely. Noha Németország példáját követve a többi nyugat- és észak-európai állam is egyre szorosabb kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn a távol-keleti óriással, az európai uniós országok és Kína kapcsolatrendszerét tekintve egyre fontosabb a szerepe az úgynevezett 16+1 együttmûködés nevû politikai platformnak, amely Kína és tizenhat kelet-közép-európai állam közötti kapcsolatot hivatott koordinálni.
Bár Lengyelország szereti a Kelet-Közép-Európa–Kína csúcstalálkozót varsói kezdeményezésként emlegetni, valójában az elsõ konzultációnak Budapest adott otthont, igaz, a 2010-es eseményen még nem a részt vevõ országok kormányfõi ültek egy asztalhoz. Mindazonáltal megkérdõjelezhetetlen annak jelentõsége, hogy hazánk kormánya – felismerve azt, hogy Pekingbõl nézve „gazdaságosabb” egyszerre találkozni a kisebb országok vezetõivel – már 2010-ben meghirdette a keleti nyitás politikáját, és ezzel regionális együttmûködési keretbe terelte a közép-európai térség és Kína kapcsolatait.
Ráadásul Magyarország – földrajzi adottságainak köszönhetõen – különösen fontos Pekingbõl nézve, hiszen hazánknak fontos szerep jut Hszi Csin-ping nagy volumenû, Új selyemút gazdasági övezet elnevezésû tervének köszönhetõen, amely a távol-keleti országot a nyugat-európai piacokkal szándékozik összekötni.
Ebbõl a szempontból Kína számára stratégiai kulcsfontosságú a Budapest–Belgrád vasútvonal, amely felújításának finanszírozásáról szóló közbeszerzési felhívást Orbán Viktor miniszterelnök maga jelentette be a november közepén Budapesten megrendezett 16+1 kereskedelmi fórumának megnyitóján.
A találkozó eredményességének bizonyítéka, hogy több tucat megállapodás született az országok közötti együttmûködést elõsegítõ fórumon, hazánk számára pedig önmagában diplomáciai siker, hogy a házigazda szerepében vett részt az eseményen.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2017. December 26. 06:33:51
- 2017. December 26. 10:26:31
- 2017. December 27. 19:26:42
- 2018. January 06. 15:13:08