Szó szerint egy mocskos nagy hazugságot "ünnepel", ami rá lett telepítve valós, õsi hagyományokra, de sebaj. A többi ordas mellett elfér még egy darabig, bár ahogy látszik, õk maguk kapják szét saját kreálmányaikat. A kereszténységnek a húsvét mellett ez a második legnagyobb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.

A karácsonyt, melynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a Julián-naptárt használó keleti keresztény egyház január 7-én tartja.

A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szûz Máriától született Betlehemben, ennek Dionysios Exigius apát által az 5. században kiszámított idõpontja lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott idõszámítás kezdõpontja. A magyar karácsony szó gyökere valószínûleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legõsibb rétegébõl származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépõ) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet. A magyarban él a “két karácsony” kifejezés is: a “nagykarácsony” december 25., karácsony napja, a “kiskarácsony” pedig újév napja, január 1-je.
Budapest, 2017. december 24. Kislány rendezgeti a betlehemet a karácsonyfa mellett budapesti otthonában 2017. december 24-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Kislány rendezgeti a betlehemet a karácsonyfa mellett budapesti otthonában 2017. december 24-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Mikor született Jézus?

Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben többféle idõponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony idõpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétõl, és került át december 25-re. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, de a Julián-naptár késése miatt ez a Gergely-naptár szerint január 7-re esik.)

A korban népszerû Mithrász-kultuszban is a téli napforduló idején ünnepelték a Napisten születésnapját, a sötétség feletti gyõzelmét, ami alkalmat teremtett a kereszténység számára a pogány ünnep ellensúlyozására, illetve új eszmeiséggel való megtöltésére.
Érdekes lehet számodra:
Ismét misét tartottak az iraki Moszul Szent Pál templomában
megosztás
Az osztrák kancellár szerint a kvóta nem tartós megoldás a menekültproblémára
megosztás
„Az ünnep nem feladat, hanem ajándék”
megosztás

Az egyházi év már elkezdõdött, a polgári még csak most jön

Karácsonyt megelõzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek elsõ vasárnapjával kezdõdik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával kezdõdik, amelyen régen virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise mindezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli.

A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad.

Számos szokás kötõdik az ünnephez

Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvõ újszülött Jézus édesanyjával, Máriával és Szent Józseffel. A katolikus templomokban a betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctõl ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb, templomaikat ekkor sem díszítik fel.
Az ország karácsonyfája az Országház elõtti Kossuth Lajos téren (MTI-fotó: Balogh Zoltán)

Az ország karácsonyfája az Országház elõtti Kossuth Lajos téren
(MTI-fotó: Balogh Zoltán)

A karácsonyfa-állítás a 17. századtól német területrõl terjedt el, a magyar karácsonyfák ma már elmaradhatatlan dísze, a szaloncukor csak a 19. század elején jelent meg hazánkban. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték és a kántálás.
Link