Jó mi? De honnan a qva any-lyukól húznak el ennyi "magyar" tulajdonost? Ezek a "magyarok" olyanok, mint a gyom.

Orbán kiadta, hogy magyarosítani kell a gazdaságot, így áll most

Nem blöffölt Orbán Viktor, amikor tavaly arról beszélt, hogy a kormány által megcélzott négy ágazatból háromban már sikerült a magyarosítás. A KSH közelmúltban közzétett adatai nagyjából alátámasztják a miniszterelnök gyõzelmi jelentését:

az energiaszektorban,
a médiában és
a bankszférában

is jelentõsen nõtt a magyar cégek részesedése. Bár a statisztikai hivatal szerint még nem mindenhol van meg az 50 százalék, egyrészt ennek módszertani okai vannak, másrészt az adatok 2015-bõl vannak, és azóta is sok minden változott.

Kérdés persze, hogy ez valóban annyira jó hír-e, mint amilyennek a kormányzat beállítja. Ez a kormányzati akarat több szektortól távoltartja a külföldi tõke beáramlását, miközben a magyar cégek hatékonysága ugyanis a kormány által kiemelt ágazatokban is sokkal rosszabb, mint a multiké. Valószínûleg ez az oka annak, hogy a negyedik szektorban, a kiskereskedelemben egyre inkább úgy tûnik: nem teljesül a nagy terv.
Energiaszektor: rezsicsökkentéssel alapoztak

Bár 2015-ben a KSH adatai szerint még nem volt magyar túlsúly az energiaszektorban (egészen pontosan a villamosenergia-, gáz-, gõzellátással és légkondícionálással foglalkozó cégek körében), a trendek már ekkor elég jól mutatták, hogy hamarosan az lesz. A számokon jól látszik, hogy a fordulatot a rezsicsökkentés hozta meg. Míg 2013-ban a külföldi cégek több, mint kétszer akkora árbevételt értek el, mint a magyarok, két évvel késõbb már csak durván 20 százalékkal magasabbat.


Mostanra pedig biztosan megvolt az elõzés is, hiszen csak az elmúlt néhány hónapban több jelentõs energetikai cég került magyar kézbe. Mészáros Lõrinc megvette a Mátrai Erõmûvet, a MET a korábban olasz érdekeltségbe tartozó Tigáz vezetékeit, az állami közmûholding pedig az eddig francia tulajdonban lévõ Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt-t. Utóbbi ráadásul tavaly év végén is vásárolt egy addig külföldiek (egyébként szintén franciák) által birtokolt energetikai csoportot 121 milliárd forintért.

Márpedig csak ez a négy vállalat, illetve cégcsoport az elmúlt esztendõkben évi 270-290 milliárdos árbevételt hozott össze, ami épp elegendõ a magyar túlsúly megteremtéséhez. Más kérdés, hogy nem mindenhol volt azért egységes az állam, illetve a magyar tulajdonosok térnyerése. Amint errõl korábban írtunk a gáz szegmensben – legalábbis a lakossági piacon – szinte teljes volt a hatalomátvétel, az áramszektorban azonban korántsem.
Bankok: az MKB-val fordult a kocka

A pénzügyi szférában már 2015-ben sem volt semmi probléma, igaz, ez nem a KSH adataiból derül ki. A statisztikai hivatal ugyanis ebben a szektorban csak a termelési érték magyar és külfdöldi cégek közötti megoszlását közölte, ami elég nehezen értelmezhetõ mutató. Éppen ezért megnéztük a a Magyar Nemzeti Bank hitelintézetek mérlegfõösszegét bemutató adatsorát, ami már sokkal többet árul el.


Például azt, hogy a bankszférában 2014 harmadik negyedévében történt meg a fordulat, épp akkor, amikor az állam elég furcsa körülmények között megvásárolta az azóta Mészáros Lõrinc és Matolcsy György közelében landoló MKB-t. A Budapest Bank 2015 eleji állami bekebelezése már csak megerõsítette a magyar túlsúlyt.

A belföldi és külföldi irányítású hitelintézetek mérlegfõösszege között egyébként korábban sem volt nagy különbség: nagyjából 25-30 százalék utóbbiak javára. Ez az arány fordult meg mostanra.
Média: a TV2 meghozta a magyar többséget

A média esetében a legnehezebb összesíteni a számokat a KSH adatok szerint, ilyen kategória ugyanis külön nincsen. Több tevékenység alapján lehetne összeszedni, de így olyan vállalatok is bekerülnének az összesítésbe, amelyek nem ezen a területen ténykednek.

Az mindenesetre jól látszik, hogy a mûsorösszeállítás és mûsorszolgáltatás esetében nõtt a magyar tulajdoni hányad. Bár épp 2015-ben a KSH szerint (sem árbevétel, sem hozzáadott érték alapján) nem volt meg az 50 százalék, ám egy évvel korábban igen. Ráadásul itt sosem volt ritka, hogy külföldi cég mögé bújtak a magyar tulajdonosok, így érdemes fenntartásokkal kezelni a külföldi túlsúlyt.


Ebben a szegmensben egyébként a nagy változást a TV2 elsõ tulajdonosváltása hozta meg. A második legnagyobb hazai kereskedelmi tévét még 2013 legvégén vette meg az akkori menedzsmentje a német ProSiebenSat.1-tól, majd passzolta tovább két évvel késõbb a hazai média talán legfurcsább ügylete keretében Andy Vajnának.

Hasonlóak a trendek a kiadók körében is, ahol 2014-ben és 2015-ben már magyar többség volt, köszönhetõen annak, hogy a külföldi cégek nagyobbat estek 2013-hoz képest. Pedig két éve még volt Népszabadság és nem kebelezte be szinte a teljes vidéki sajtót – többnyire külföldi tulajdonosoktól vásárolva – a Mészáros-Vajna kettõs. Persze az is igaz, hogy ez a kategória nem csak lapkiadókat takar.
Kiskereskedelem: a nagy bukta

Míg a másik három szektorban sikerre vitte a multik kitúrását a kormány, addig a kiskereskedelemben – legalábbis eddig úgy tûnik – teljes kudarc lett a kísérlet vége. Ha az egész szektort nézzük, igazából nincs is mirõl beszélni, hiszen már 2010-ben is magyar fölény volt. Akkor a hazai tulajdonú vállalatok hetedével nagyobb árbevételt produkáltak, mint a multik, és elõnyük azóta csak nõtt.


Orbán Viktor azonban épp ezért biztosan nem a teljes szektorra gondolt, amikor az 50 százalékos hazai részesedés elérését tûzte ki célul. A kormányfõ vélhetõen a „nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem” besorolás alatt futó cégekre célozhatott, amelyek a teljes kiskereskedelem nagyjából 40 százalékát adják. Itt azonban nem hogy csökkent, még nõtt is a multik elõnye: míg 2010-ben 55, öt évvel késõbb már 70 százalékkal magasabb árbevételt értek el a külföldi vállalatok.


Bár a kormány mindent megtett, hogy a hazai tulajdonú láncokat hozza helyzetbe, ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak. A szabadságharc pedig valószínûleg akkor bukott el végleg, amikor néhány hete a CBA-alapító Baldauf László úgy döntött: átadja saját tulajdonú üzleteit a német Lidl-nek. Baldauf ugyan igyekezett megmagyarázni lépését, de ha valaki, aki ennyire közel áll a cég vezetéséhez kiszáll, az elég erõs jelzés egy franchise hálózat többi tagjának, és akár lavinát is elindíthat.

Persze ez utóbbi sem lenne annyira megdöbbentõ, hiszen a magyar láncok képtelenek voltak hatékonyságban felvenni a versenyt a külföldi diszkontokkal. Utóbbiak üzletei négyszer-nyolcszor nagyobb árbevételt produkálnak, és egy alkalmazottjukra is nagyjából hatszor nagyobb forgalom jut.

A termelékenységbeli különbség bár itt különösen szembetûnõ, más szektorokban is megvan. Amint arról korábban már írtunk: általánosságban elmondható, hogy egy multi alkalmazottja legalább két és félszer akkora értéket teremt, mint egy magyar vállalkozásé. Ez pedig a magyarosított ágazatokban sincs másképp. Elég sokatmondó adat, hogy 2010-ben a magyar mûszorszolgáltató cégek -12,5 milliárd forint hozzáadott értéket “hoztak létre”.https://g7.24.hu/allam/20171228/orban...-all-most/

Lecsupaszítják az egyik magyar bankot

Az FHB eladta ingatlanos cégét valamint a Takarék Invest Befektetési és Ingatlankezelõt - mindkét céget a Takarékbank vette meg.

A [color=#990000]Takarék Invest a Takarékbank és a Takarékszövetkezetek befektetési szolgáltatásainak összefoglaló megnevezése[/color]. Azzal a céllal hozták létre, hogy az ügyfelek egyazon helyen a banki ügyintézés mellett széles körû befektetési szolgáltatásokat is igénybe vehessenek. Elsõsorban saját befektetési termékeinket kínálja, de elérhetõk a megszokottól eltérõ hazai és külföldi pénzügyi konstrukciók is - írják honlapjukon.

Az FHB Ingatlan ingatlanközvetítéssel, ingatlan értékbecsléssel foglalkozik.
Hirdetés

Házon belül marad

Az ingatlanos és a befektetési cég is "házon belül" marad, miután az FHB tagja a takarékszövetkezeti integrációnak, amelynek központi bankja a Takarékbank. Az FHB már a nyáron jelezte, hogy 2018-ban már tisztán jelzálogbankként akarnak mûködni, minden egyéb tevékenységet leválasztanak a bankról - ennek a folyamatnak az állomása a mostani bejelentés.http://privatbankar.hu/penzugyi_szekt...kot-315171

Megdobta a kormány a hitgyülit egy nagyobb összeggel.:
http://mandiner.hu/cikk/20171228_jele..._a_kormany

Ahelyett, hogy az ország levegõjének minõségével törõdne.

Mégtöbb parazita ....))