Ha ettõl jobban érzitek magatokat! Komoly egy vizsgálat messzemenõ következtetései..., melynek mi is az üzenete?
A középosztály alján lévõk bölcsebbek, mint a felsõ közép tagjai, állapítja meg a Proceedings of the Royal Society B tanulmánya, és hozzáteszi: az IQ mértéke nem hozható összefüggésbe az interperszonális bölcsességgel. A pszichológus szerzõk tanácsot is adnak azzal kapcsolatban, hogyan kezelhetünk bölcsen interperszonális konfliktusokat.

Justin Brienza és Igor Grossmann tanulmánya szerint a társadalmi osztály fordított összefüggésben van azzal, hogy az illetõ interperszonális helyzetekben milyen mértékben képes a bölcs gondolkodásra (wise reasoning: az a képesség, hogy felismerjük tudásunk határait, felmérjük a világban végbemenõ változásokat, tudomásul vegyünk és integráljunk eltérõ perspektívákat). Mint a kutatók kifejtik, eredményeik ellentmondanak a bevett nézetnek, miszerint minél magasabb társadalmi osztályba tartozik valaki, annál inkább képes az absztrakt gondolkodásra.

A pszichológusok tanulmányukban – Social class and wise reasoning about interpersonal conflicts across regions, persons and situations – két vizsgálatuk eredményérõl számolnak be. Az egyikben különbözõ gazdasági helyzetû, az USA különbözõ területein élõ alanyokkal végeztek online kérdõíves felmérést (n= 2145 fõ), a másikban egy reprezentatív, munkásosztály- és középosztálybeli, N= 299 fõs mintával személyes interjút folytattak Michigan államban.

Az online kérdõíves felmérésben részt vevõknek egy közelmúltbeli konfliktusukra kellett visszaemlékezni, amikor pl. vitába keveredtek élettársukkal vagy egy barátjukkal, majd az interperszonális konfliktusokra általánosan alkalmazható kérdésekre kellett válaszolniuk (pl.: Figyelembe vett már valaha konfliktusa során harmadik lehetséges perspektívát?, Milyen mértékben törekszik megérteni a másik személy véleményét?, Elképzelhetõnek tartotta-e, hogy nem önnek volt igaza?). A személyes interjúban részt vevõknek standard IQ-tesztet kellett kitölteniük, és véleményt kellett nyilvánítaniuk interperszonális konfliktushelyzetekrõl, pl. el kellett dönteniük, kinek adnak igazat egy kitalált helyzetben, amikor két jóbarát vitatkozik, és el kellett mondaniuk, hogy szerintük hogyan oldódott meg az adott konfliktus-helyzet, eközben szakértõ bírálók pontozták válaszaikat a bölcs gondolkodás különbözõ szempontjai szerint (pl. figyelembe veszi-e az illetõ, hogy kívülállók miként vélekednének a konfliktusról, vagy csak saját perspektívája alapján ítél).


Fotó: 123rf

Az eredmény szerint minél magasabb társadalmi osztályba tartozik valaki (nagyobb bevétel, magasabb iskolázottság), annál kevésbé képes a bölcs gondolkodásra. Az összefüggés igaznak bizonyult területi elhelyezkedéstõl és egyéb személyes különbségektõl függetlenül, továbbá megmutatkozott személyes és standardizált hipotetikus szituációkban egyaránt, valamint az önbevalláson alapuló kérdõívekben és a szakértõk által megfigyelt helyzetekben is.

A szerzõk megállapítják: úgy tûnik, hogy a magasabb társadalmi osztályba tartozás a jobb gazdasági körülmények biztosítása révén aláássa a személyközi ügyekben való bölcs gondolkodás kifejlõdését. Mint a pszichológusok kifejtik, elképzelhetõ, hogy evolúciós okok állnak a háttérben: az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozó személyeknek bizonytalanabb gazdasági helyzetben kell navigálniuk, ez pedig rászorítja õket, hogy az interperszonális doménben eredményesebbek legyenek. A kutatók hozzáteszik: további vizsgálatot igényel tehát annak eldöntése, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozók csak a gazdaságilag releváns interperszonális helyzetekben mutatnak nagyobb interperszonális bölcsességet, vagy nagyobb interperszonális bölcsességük az interperszonális doménben általában is kimutatható.
Link