Na, ez nagy felfedezés. Mennyibe kerül, hol árulják? Ja, hogy már árulták mindenhol? Szegény kereszténység nagy bajban lehet! Mencs-sük mekk! Adakozzatok! Minnyá menek gyónni, de a pap itt is -mint legtöbb helyen, hisz papkiválasztás van, ugyi- kígyónyelvû. Na jó, elég a hülyeségbõl! Embert honnan veszel, te hitvány zsidó-seggnyaló parazita? Embert? Na? Van annyi píz? Igen, bármennyi, oszt lesz itt annyi "keresztlény", hogy a dunába se gyõzheti belelõdözni a zsidó-cigány hordákat! Különben meg vona megmondta, hogy a muszlim menthet meg! Sárkány ellen sárkányfû!
A Külgazdasági és Külügyminisztérium politikai államtitkára szerint a kereszténységgel állítható meg a nyugati civilizáció romlása.

Egyetlen út áll elõttünk, mellyel megállíthatjuk a nyugati civilizáció romlását, ez a kereszténység visszaemelése kollektív identitásunk középpontjába, politikai cselekvésünk zsinórmértékévé – mondta Magyar Levente pénteken Esztergomban, a Becket Szent Tamás-emléknapon tartott elõadásában.

Emlékeztetett arra, hogy az a generáció, amelynek tagjai két háborúban kereszténységüket levetkõzve gyilkolták egymást, a harcok után pár évtizeddel létrehozta az Európai Unió akkor még kereszténynek számító jogelõdjét.

Az államtitkár úgy vélte, lehet reményünk arra, hogy a mostani válság is fordulatot hoz a fejekben.

„Magyarország ha nem is az egyedüli, de egyik leghangosabb szószólója ezen fordulat szükségességének, és annak lehetséges voltát saját példáján keresztül mutatja be”

– fogalmazott.

Magyar Levente kijelentette, az ország azon munkálkodik, hogy keresztény értékrendre épülõ és éppen ezért a szabadságjogokat ténylegesen biztosító, az egyén méltóságát és teljesítményét elismerõ, ugyanakkor közösségközpontú rendszert építsen.

A politikus a magyar érdekek képviseletének szenvedélyességét azzal magyarázta, hogy „annak a nyugati világnak az önfelszámolása zajlik, amelyhez ezer éven keresztül tartozni kívántunk és amelyet minden ellene indított külsõ támadástól védelmeztünk”.

„Az európai rendszer hibáival szemben sokszor élesen megfogalmazott kritikák mögött a közös jövõnkkel kapcsolatos aggodalom és felelõsségérzet áll, valamint annak tudata, hogy nem pillanatnyi érdekeink, hanem a hitünk szerinti igaz ügyet képviseljük”

– jelentette ki Magyar Levente.

A Szent Adalbert Központban tartott emlékülésen elõadást tartott Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Szabadhegy Péter, Magyarország korábbi angliai nagykövete és Takács László, a londoni The Mercers’ Company képviselõje.

„E rendezvény megkérdõjelezhetetlen tanulsága, hogy az értékválsággal küzdõ Európának igenis élnek a keresztény gyökerei. Ugyanakkor világossá kell tennünk: ha nem ápoljuk ezeket az értékeket, akkor valósággá válik, beteljesedik mindaz, amitõl mindannyian tartunk” – fogalmazott szárszavában Esztergom polgármestere.

Romanek Etelka (Fidesz-KDNP) a hagyományos Becket Szent Tamás ünnepséget egy mérföldkõhöz hasonlította, amelyen „a világ minden nyelvén érthetõen annyi áll: keresztény és európai értékek, mindörökké”.

A rendezvény elõtt, amelyet a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédõ Egyesület, valamint a Rudnay Sándor Alapítvány szervezett, ökumenikus szertartás volt Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Egykori fõpapjaik, Becket Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaik idejébõl származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – Becket Tamás 1538-ban Esztergomba került ereklyéinek egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették.
Link