Kétségbeesve páran már jelzünk nekTEK mocskos tetvedékek, de hát a "muszlimok" beszervezõdtek a legmagasabb körökbe és zsidó-cigánynak, szabadkõmûvesnek, jezsuitának, máltai valagrenddesnek, politikusnak álcázva szarnak a képünkbe és adnak nektek jó kis pénzeket a kussolásért. Vicces nem? Nem az! Úgy látom a tesztüzemmódnak lassan vége, a látszatbéke megmihálylik. Elõbb-utóbb Németország is megtapasztalhatja az egyes svéd- és franciaországi elõvárosokban uralkodó állapotokat, ahogy azt a rendõrökkel szembeni szilveszter éjszakai erõszak fokozódásából sejteni lehet – írta kommentárjában a Die Welt címû országos német napilap. Errõl is kérdezték a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság címû mûsorában Földi Lászlót, a magyar polgári hírszerzés egykori mûveleti igazgatóját.

A berlini, brémai, dortmundi, lipcsei és stuttgarti incidensekrõl a Spiegel Online hírportál is beszámolt. Ezekben a német nagyvárosokban a migránsokból álló bandák rendõröket, mentõket, tûzoltókat és vasutasokat is megtámadtak, azaz, szinte mindenkit, aki a német állam rendeltetésszerû mûködésében szolgálatot teljesít. A német napilap azt írta: ha valaki mindezt elszigetelt eseményeknek vagy „protesztfolklórnak” tekinti, nem ismeri fel a veszélyt. Mert az állami szervek támadásával, megingatásával, a társadalmi együttélés egyik alapja rendül meg.

Illusztráció. (MTI/EPA/Xcitepress/Christian Essler)

Már kipróbálták a tûrõképességet

Földi László úgy vélekedett: „azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók jöttek, fel sem merül bennük, hogy ilyeneket tegyenek. A migránsok a saját országukban, a diktatúra éveiben egy rendõrre ránézni sem mertek, nemhogy verekedni vele. Ezek a kísérletek, amelyeket látni lehetett szilveszterkor, összefüggenek a tavalyival, hiszen akkor kipróbálták a tûrõképességet, amely rendkívül gyengén vizsgázott, hiszen az elkövetõknek a jelentõs része gyakorlatilag a bíróságig sem jutott el, nemhogy valamiféle következményük lett volna”.

A szakértõ hozzátette: látható, hogy még bátrabban próbálnak ma már a meglévõ rend, hatalom, és törvény ellen fellépni, hiszen ezeknek az embereknek – ahogy fogalmazott – a jelentõs része katona, akik azért jöttek Európába, hogy cirkuszt és zûrzavart csináljanak a mi világunkban.

Jelezni próbálnak a szolgálatok

Ennek titkosszolgálati vetületével kapcsolatban Földi László elmondta: a titkosszolgálat átadta az információt a politikának, de az láthatóan rosszul kezeli, ezért a titkosszolgálatok vezetõi kétségbeesésükben szólalnak meg a médiában. Nem értik, miért nem az történik, amit õk szakmailag megalapozottnak tartanak.

Úgy látják, hogy esetleg a közvélemény nyomására változhat a politika, hiszen „a bûnbakot nyilván a rendvédelmi szervek között fogják keresni, még azok a politikusok is, akik nem teszik lehetõvé a normális törvények fenntartásának a lehetõségét” – magyarázta.

Szintén a Spiegel arról számolt be, hogy egyes svéd városok peremkerületeiben a rendõrök hívatlan vendégeknek számítanak, akiket Molotov-koktélokkal fogadnak, sõt az álarcos banditák még a civilek autóit is eltulajdonítják. Emellett átlagosan három rendõr hagyja el a hivatását, a legtöbben 40 év alattiak.
Érdekes lehet számodra:
Bedrogozva ölhetett az Újlak utcai gyilkos
megosztás
Kurz szelet vetett, Olaszországban vihart aratott
megosztás
Ki sem mennek az utcára – így vészelik át az ítéletidõt az amerikai magyarok
megosztás

Erre reagálva Földi László kifejtette, nyilvánvaló, hogy a védelem gyengítése a cél, ami alapvetõen egy biztonságpolitikai kérdés és kihívás ma Európában. „Ez egy invázió, és akár tetszik, akár nem, ez a lényege” – fogalmazott. A szakértõ úgy vélte, az, hogy elbizonytalanodik egy társadalom, hogy a rend õrzõi eltûnnek a rendszerbõl – húszezer rendõr kérte Berlinben az áthelyezését vidékre, mert azt mondják, nem tudják teljesíteni, amire felesküdtek –, és azért mennek el, mert a politika egyértelmûen ellenük dolgozik.

„A törvényeket be kell tartani, és nincs kivétel. Ebben az értelemben pedig komoly gondot jelent a no-go zónás párhuzamos társadalmak világa, azt mondja a társadalom, hogy zárjuk el õket, hogy össztársadalmi problémává ne váljon ez a magatartás. Azonban ez szét fog robbanni és gyakorlatilag szétveri a társadalmat” – tette hozzá.

Milliók állhatnak mögöttük

A magyar polgári hírszerzés egykori mûveleti igazgatója szerint a legnagyobb gond az ügyben, hogy nem volt még olyan háború, amelyben az ellenséget támogatók létszáma nagyobb lenne, mint a támadó hadseregé. Földi kifejtette, meggyõzõdése, hogy ennek a pár százezer „muszlim katonának” millió számra van támogatója.

Úgy vélte, olyan erõk jelentek meg Európa átalakításában, a meglévõ rendszerek, a vallások, a kultúra átszabásában, amelyek „valamiféle humanitárius okokra” hivatkoznak, és azzal nyugtatják a többségi társadalmat, hogy „ez egy átmeneti zûrzavar, és minden rendben lesz, de ez nem igaz” – tette egyértelmûvé.

Link