Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Ha nem tiszta a PÖCS szerepe, azonnal megjelenik a félelem

BelföldVéletlen? PISA, PINA, CSÖCS, PICSA...hülyék gyûlölelkezete...még hogy pedagogosz? Egy nagy FASZ-t! Lenne értelme a pedagógiai munka értékelésének, de ennek a legkevésbé felel meg a januárban bevezetendõ tanfelügyeleti rendszer. Különösen a belsõ ellenõrzés lehet aggályos, ami nemcsak átláthatatlan mennyiségû adminisztrációs terhet rak a tanárokra, de meg is mérgezheti a tantestületek légkörét. A szülõk is készülhetnek: évekig kell majd kérdõívhegyeket kitöltögetniük.

Nagy port kavart a közvéleményben az a hír, hogy bevezetik az iskolákban a tanfelügyelethez kapcsolódva az intézményi önértékelést. Valószínûleg az emelte erõs hírértékûvé ezt, hogy az Oktatási Hivatal (OH) honlapján megjelent tervezet szerint a pedagógusok ellenõrzését az iskolavezetõk által felkért önértékelési csoportok fogják végezni. A szlengben gyorsan kibõvült a csoport neve a pedagógus elõtaggal, így a rövidítés klasszikus mém-pozitív kifejezés lett: el is lepték a netet, a sajtót a PÖCS-csel kapcsolatos írások, képek.

70 ezer tanárt értékelnek évente

Pedig ennél sokkal komolyabb változásról van szó. Elvileg „a magyar köznevelési rendszer minõségének – hatékonysági, eredményességi és méltányossági mutatóinak – javítása érdekében” új iskolai külsõ és belsõ értékelést vezetnek be. Ennek részeként az intézményt, az iskolavezetõt és a pedagógusokat is ellenõrzik. Minden egyes pedagógusra kétévente kerül sor (a vezetõkre szintén, az intézményi ellenõrzésre 5 évente). Azaz évente elvileg mintegy 60-70 ezer értékelést fognak gyártani az önértékelési csoportok évente.

Fotó: Stiller Ákos

Minden hatékony szervezetnek – legyen az egy vállalat vagy egy iskola – vannak bizonyos értékelési módszerei, és ebben a belsõ értékelés is szerepet kap. Nem ördögtõl való tehát egy ilyen rendszer felállítása a magyar oktatási intézményekben sem. A jelenlegi tervezet azonban elég aggasztó jövõképet fest az iskolák mindennapi mûködésére. És megint nem arról van szó, hogy mi lenne jobb a gyerekeknek, mitõl lenne hatékonyabb, gyermekközpontúbb a tanítás, hanem arról, mennyire tudja leadminisztrálni a rendszer a mûködését.

A tantestületet mérgezi

Az intézmény, a pedagógusok, vezetõk ellenõrzését tehát az önértékelési csoportok (más néven Belsõ Értékelési Csoportok) végzik. Ez az amúgy is túlterhelt – és az értékelést felvállaló – pedagógusokra óriási adminisztrációs terhet ró majd. A saját tanóráik megtartása mellett nekik kell elkészíteniük az éves önértékelési tervet, amit fel kell tölteniük az (egyelõre még nem mûködõ), OH által üzemeltetett site-ra. De nekik kell elõkészíteniük az önértékelést, megtervezniük a tanárok, szülõk, diákok tájékoztatását, fel kell készíteniük az önértékelésbe bevont pedagógusokat.

Az értékelés tartalmaz dokumentumelemzést, megfigyelést, interjúkat és hosszú kérdõívek kitöltetését, értékelését. Megnézik a tanfelügyelet és az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó értékelõlapjait, a tanmenetet, a tematikus, az óra- és a más foglalkozásokhoz készült terveket, a naplót és a tanulói füzeteket is. Az értékelést végzõk beülnek saját kollégáik órájára is.

Elöntik az országot a kérdõívek

De nem csak az értékelõk, hanem az értékeltek (tehát kétévente egyszer minden pedagógus), a kollégáik és a szülõk számára is munkát jelent majd a rendszer. Az értékelt tanárnak olyan kérdésekre (összesen 18-ra) kell megjelölni egy ötös skálán a véleményét, mint például „Alapos és körültekintõ a szakmai tervezése” vagy „Határozott, szuggesztív az órákon”, esetleg „Tanóráin rend, fegyelem van”.

Kérdõívet kapnak az értékelt tanár kollégái is. Nekik tanártársukkal kapcsolatban azt kell belõniük egy ötös skálán például, hogy „Jól ismeri az intézmény vezetésének elvárásait (munkaköri leírás), melyeknek napi munkája során kiválóan megfelel”, „Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai felkészültségével” vagy hogy „Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekrõl”.

De a szülõk sem maradnak ki, sõt a középiskolás diákok kérdõívére is számítanak az értékelõk. Az önértékelési kézikönyv nem tér ki arra, hogy kötelezõ lesz-e a tanároknak, szülõknek (ez mondjuk nehezen elképzelhetõ) a kérdõíveket kitölteni. Az biztos, hogy állandó elfoglaltságot jelent majd mindez az oktatás minden szereplõje részére. Egy lelkiismeretes, mondjuk két iskoláskorú gyermekes szülõ évente akár 20-30 kérdõívet is kaphat.

Fortélyos félelem

A dolgozók körkörös (egymás és a külsõ partnerek általi) értékelése a már megszokott gyakorlat a vállalati világban – mondja Setényi János oktatáskutató. Ennek iskolai alkalmazása akkor lehet eredményes, ha a vállalati minta nyomán világosan szabályozzák, kik és milyen minõség- és humánpolitikai célokra fogják használni az értékelési eredményeket. Ha ez nem válik világossá, akkor a pedagógusokban törvényszerûen megjelenik a bizonytalanság és félelem.

A PDSZ elnöke szerint az, hogy egy tantestületbõl 4-5 embert kiemelnek a többiek értékelésére, olyan szintû megosztást eredményez majd a pedagógusok között, ami szétverheti a tantestületeket. „Rosszízû emlékeket idéz fel, hogy a kollégák egymást értékelik. Ráadásul az ellenõrzés nem arra kíváncsi, hogy a kiszemelt pedagógus jó-e a szakmájában, hanem arra, hogy megfelel-e a munkája a kormányzat által teremtett feltételeknek.”

Kudarcra van ítélve

Mendrey László szintén kiemeli, hogy a normál feladat mellett most újabb, átgondolatlanul nagy terhet raknak az értékelõk nyakába. „Teljes óraszám mellett órákat kell látogatniuk, portfóliókat kell vizsgálniuk, kérdõívekkel kell bajlódniuk.” Önadminisztrációval fog foglalkozni mindenki: hogy minél jobb óravázlata, jobb portfóliója legyen, alaposabb vázlatot diktáljon a gyerekeknek.

„Okozhat sebeket a tantestület hangulatában az, hogy kollégák értékelik a kollégáikat. Sértõdések, megbántások oka lehet mindez, s ez biztos nem javítja a közösség hangulatát” – ért egyet (kivételesen) Mendreyvel a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke.

Horváth Péter a hvg.hu-nak elmondta, az új értékelési rendszernek akkor lehet sikere, ha az egész folyamattal valamennyire azonosulni tud a pedagógustársadalom. „Ha nem, akkor kudarcra van ítélve, mert akkor fölösleges nyûgnek tekinti majd mindenki, és minden adminisztrációval el lesz intézve.” Horváth azt is hozzátette, hogy az egy próbafélév, élesben januártól indul a rendszer. Addig még lehet finomítani, és az NPK javasolni is fogja annak egyszerûsítését.

Értékelés – jól

Azokban az országokban, ahol hatékonyan mûködik az iskolák értékelése, nem a pedagógusokat, hanem az intézményeket értékelik. (Erre volt kísérlet Magyarországon is: a 2000-es évek környékén bevezetett, majd a kormányváltás után gyorsan elhalt a Comenius program.)

Ideális értékelési rendszer például a skótoké – mutat rá Setényi János. Ott a királyi tanfelügyelet értékeli az iskolákat kívülrõl, a pedagógusok pedig – ugyanazon paraméterek alapján – belülrõl. A két oldal véleménye alapján ott párbeszéd kezdõdik, ami alapján közösen tudnak kidolgozni hatékony akciótervet az adott intézményre.

Fotó: Stiller Ákos

Magyarországon eddig is megvolt az elvi lehetõség az intézményi értékelésre. Néhány éve bekerült a jogszabályokba egy olyan passzus, ami arról szól, hogy ha egy iskola jelentõsen alulteljesít, akkor a fenntartónak (ma már ez jellemzõen a Klik) van lehetõsége megkövetelni egy iskolafejlesztési terv elkészítését. Ez alapján sokkal olcsóbban és hatékonyabban lehetne javítani az oktatás színvonalát. Elsõ körben azokkal az intézményekkel kellene foglalkozni, aki tartósan egy szint alatt teljesítenek. Erre jó példa a holland modell. Ott azt az iskolát, amelyik normálisan dolgozik, békén hagyják. Arra összpontosítják a tanfelügyeletet, a belsõ önértékelést, ahol baj van – mondja Setényi.

Eddig is tudtuk, melyik a jó iskola

Ráadásul számos fontos paramétert eddig is tudtunk a magyar iskolákról. Nagyon jól dokumentálhatók az iskolák minõségi munkáját mutató „kemény változók” a kompetenciamérésekbõl, felvételi adatokból, továbbtanulási adatokból. Az OH egy óra alatt minden egyes iskoláról meg tudná mondani ezek alapján, hogy az milyen munkát végez. (Egyelõre az iskola hozzáadott értékének dokumentálása nem pontos, de ezen folyamatosan javítanak.)

Ezt a részt tehát nem kellene új rendszerekkel értékelni. Nem tudják megmutatni ezek a mérõeszközök ugyanakkor a „puha változókat”, az iskolai légkör, az intézményi kultúra jellemzõit, hogy mire nevelik a gyerekeket, motiváltak-e a tanárok, stb. Ezek felfedésében lehetne szerepe egy intézményi önértékelésnek.

Hogy miért nem a sikeres országok által követett intézményi értékelést vezetjük be, hanem helyette az egyes pedagógusok ellenõrzését, annak leginkább politika okai vannak. Ahogy egy forrásunk fogalmaz, „Hofmann Rózsa kõkemény rendelése volt” az iskolai értékelési rendszer kidolgozói felé, hogy az – 1985-ös megszüntetése után uniós pénzekbõl kifejlesztett – újraélesztett tanfelügyelet a pedagógusokra, igazgatókra vonatkozzon.

Az új önértékelési rendszerrõl megkérdeztük az Emmit is, amint megkapjuk a válaszukat, közöljük.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2015-09-29 07:41
A PISA-val is SZAR-ban vagyunk. Nem találjuk a balgát a fiktív felületen... és ez aztán nem zsemle. Pont, mint az itteni csapat...csak mi már ezt megszoktuk. Lényeg: nem látják a fától a zerdõt és nem értik a tökegyszerût a dinnye miatt, amit a nyakukohn hordanak.

Tragikus Pisa-felmérés: utolsók vagyunk Európában

A teszt során egy Seraing nevû ­belga településsel (Liege egyik elõvárosával) kapcsolatos kérdésekre kellett választ keresni egy fiktív, kifejezetten a vizsgálat céljából összeállított honlapon. A vizsgálat során azt figyelték, hogy egy adott probléma megoldásánál milyen úton és mennyi idõ alatt jutnak el a diákok az online információkhoz. A hosszabb út és a több idõ az esetek többségében szövegértési nehézséget jelez – írja a Népszabadság a Kölöknet.hu által idézett OECD-jelentésre hivatkozva.

Az egyszerûbb feladatoknál a brazil, chilei, kolumbiai, az egyesült arab emírségekbeli és a magyar tanulók nyújtották a leggyengébb teljesítményt, a legbonyolultabb, összetett keresést igénylõ feladattípust csupán a magyar tanulók negyede oldotta meg hibátlanul.

A 2012-es PISA-kutatás eredményeit értékelve Hoffmann Rózsa akkori közoktatási államtitkár arról beszélt, hogy a vizsgálat valójában az elõzõ oktatási kormányzat kudarcát jelzi. A mostanra megszületett értékelések szerint a magyar iskolákban elavult számítógépeket használnak, és korlátozott az internet-hozzáférés.http://24.hu/koze...europaban/
3 #2 Enid
- 2015-09-29 07:59
Pisa-ban es Olaszorszagban nincs penz a diakok informatikai oktstasara. Nem baj, majd kerulhetnek eggyet a vadaszgepeken...

Egyetemi tanar mondja, hogy huszbol ha van ket ertelmes diak.

Ez a Rozsika fajtiszta vagy szinti szta vagy csak ciszta vagy most hogy...? Nem õsmerem.
4 #3 Posta Imre
- 2015-09-29 08:08
Egyik családi barátunk csemetéje ment egyetemre és magyarsággal teljesn rendben van, ebben nõtt fel. A Mongol származású 4 keleti (orosz is) beszélõ tanara mondja neki, hogy a múlt tanévben volt egy diák, aki hangoztatta a magyar nyelv õsiségét és Kõrösi-Csomát, de örül, hogy ez a hülye idén már kimaradt, õ meg most megy tanulni finnül, mert finnugorizmus van a többi meg hülyeség. Ez a nyanya mongol...agymosott idióta barom és közpénzelve az egész életét a hülyeségre és a hülyítésre áldozza. Nyugati jólét a baromjának teljesen elvette az eszét, ha volt is neki olyan! A "pedagógusok" zöme embernek is silány, nem csak félretájékoztatott, hanem direkt ostoba.

Blanka jó gimibe került. magyarság a köbön..., de úgy tûnik a diákok 90%-a teljesen elveszett. Lányok is rendszeresen kocsmáznak...és tojnak bele az egészbe. Pedig ez már átlagon felül. Úgy látom a lányom kezdi érteni miért nehéz Postának lenni, de egyelõre õt ez csak eltökéltebbé teszi!
4 #4 Posta Imre
- 2015-09-29 08:24
Makarenkót nem kék kihagyni a sorból, bár ráfér egy alapos átgondolás a zsidókkal való bánásmódjára. A helyzet nagyjából analogikus.

A három leghatásosabb fegyelmezési módszer

Kevés megosztóbb téma létezik szülõk körében, mint a gyermek fegyelmezése. Van, aki csakis a megerõsítésben hisz és a gyerek biztatásában, mások viszont a jó öreg vasfegyelemben bíznak csak. Ami azt illeti, tényleg elég nehéz okosnak lenni, ha a poronty folyamatosan lehajigálja az asztalról a csirkefalatokkal teli tányérját, vagy torkaszakadtából üvölt.

Szerencsére a Medical Daily-ben megjelent egy cikk egy új kutatásról, ami megadja nekünk a választ, a Yahoo Parenting pedig összefoglalta ezt. Míg a pozitív nevelési taktika többnyire jól mûködik, a kiállítás (leültetés, sarokba állítás) és más büntetés igen hatékony lehet, ha a kisgyerek nagyon dacos vagy erõszakos.

102 önként jelentkezõ anyát figyeltek meg, mit tesznek, ha a gyerekük mondjuk, megüti a játszótársát, nyafog, nem fogad szót, vagy egyenesen ellenszegül. Ezután elemezték a szülõk viselkedését, és arra jutottak, hogy a leghatásosabb nevelési taktika azon múlt, hogy egyrészt hogyan viselkedik a gyerek, másrészt pedig, hogy kevés ideig, vagy sokáig tartott-e a „kihágás”.
A 3 leghatásosabb módszer:

1. Kompromisszum: Ez volt a gyõztes, a leghatékonyabb fegyelmezési módszer, vagyis, hogy megegyeztek valamiben a gyerekkel. A sikert független volt attól, hogy nagyon, vagy csak kicsit rosszalkodott-e a poronty.

2. Érvelés: Ez akkor mûködött, ha a gyerek csak kicsit volt rossz, például visítozott, vagy ilyesmi, de sajnos a hisztizõ, dacos gyereknél, vagy aki ütött, nem értek el vele semmit.

3. Kiállítás (leültetés, félreállítás, szobájába küldés) vagy valaminek az elvétele: ez akkor volt hatékony, ha valami komolyabb fegyelmezésre volt szükség.

Megfigyelték azt is, hogy ha egy anya enyhébb büntetést alkalmazott a szükségesnél, mondjuk érvelni kezdett a dacos vagy erõszakos gyerekének, akkor a poronty késõbb még többet rosszalkodott. Ugyanakkor a leghosszabb ideig az érveléses technika mûködött, vagyis bebizonyosodott: a gyerekeket is megnyugtatja, ha tudják, mi miért történik velük, körülöttük. Kivéve, ha verekszik vagy hisztizik.

És egy vicces, ám tudományos adat: az erõs büntetés, mint például a kiállítás megszakítja a legcsúnyább rosszalkodást is, de csak akkor hatásos hosszú távon, ha a konfliktushelyzetek idejének 16 százalékánál kevesebb ideig alkalmazzuk (magyarul: 100 összezördülésbõl max 16-szor). Úgyhogy elõ a stopperrel és a naptárral!

Fontos tudni, nincs rossz gyerek, csak rossz viselkedés, és rossz szülõi hozzáállás. Ha valaki következetesen használja a fegyelmezési formákat, megpróbál kommunikálni a gyerekével az õ szintjén, és odafigyel rá, hogy a stratégiája mûködik-e vagy sem, sokkal nagyobb sikert fog elérni – állítja a tanulmány.
http://divany.hu/...i_modszer/
5 #5 kincses
- 2015-09-29 09:31
Döfi. A finneknél, akik elõl pízáskodnak, a tanár társadalmi elismerése egyenlõ bármilyen más "fontos" állásban levõével. Orvos, mérnök, jogász, stb. Tehát az alap egyik része a megbecsültség. A másik az önbecsülés, nem csak az megy bölcsészkarra, aki sehová sem jutna be...A harmadik része a TUDÁS. Amíg képességeket és készségeket fejlesztünk, nem gyermekeket, addig csak a statisztikák szaporodnak. Még sokat írhatnék, de úgyis mindegy. Lényeg: A PISA tesztben megfogalmazott kérések és kérdések szándékosan kétértelmûek, hogy a gyerek döntését ellenõrizzék. De ha nem erre tanítom a gyermeket, ráadásul idõmérõvel, akkor nem lesz "performáns". Végül: A magyar gyermek nem szeret "értelmetlen" feladatot végezni. A legtöbb gyermek nem érti, mit miért tanul. Ha értené, megtanulná. Jóval összetettebb ez a kérdés, mint ahogy ez a cikk lerendezi. Mindenkitõl lehet úgy kérdezni, hogy ne értse, mit akarnak tõle...
4 #6 Posta Imre
- 2015-09-29 17:37
Van, aki szerint 1956-ban volt a honfoglalás

Akad olyan honfitársunk, aki szerint a honfoglalás 1956-ban zajlott, amikor a törökök elfoglalták Magyarország egy részét, más szerint pedig Brutus Ady Endre fia volt. Október 15-én indul a Viasat3-on az Észbontók új évadja, amelyben ismét kevéssé jó képességû emberek próbálnak válaszolni mûveltségi kérdésekre. Mutatunk pár kedvcsináló videót!http://www.origo....-volt.html

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.16 másodperc
2,945,810 egyedi látogató