Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Zsidózva támadtak Básti Julira

BelföldEjnye no, már a közbeszéd trágya, hogy ez nem mehet így tovább és mindennek az okai ez a tetves zsidó horda (no meg az idióta debil ostoba magyarjai, de csitt, mert a magyar név megint szép lesz, csak egyelõre zsidó-cigány trágyaszagú... Kíméletlen tükröt mutat a Centrál Színház Kísértetek címû elõadása, Alföldi Róbert rendezésében, Básti Julival a fõszerepben. A darabot ugyan a norvég Henrik Ibsen írta 1881-ben, de olyan, mintha a mai magyar valóságról szólna.

,,Nem tudnak a gyerekeink biztos alapokról indulni, mert óriási káosz van a múltban, amire évrõl évre egyre több megoldatlan probléma rakódik rá" - mondja Básti Juli a 24.hu-nak arra válaszolva, hogy miért fontos nekünk ma a Kísértetek?

"Jönnek az újabb és újabb generációk, és még mindig hiányzik a figyelem, a nyitottság, az elfogadás, a tolerancia, a szeretet, az egyenes beszéd. Ezt nem szabad folytatni, mert tragédiához vezet." - hangsúlyozza a színésznõ.



Básti Juli saját bevallása szerint soha nem volt aktív politikai értelemben, de mostanában egyszer-kétszer picit erõsebben szólalt meg, és azonnal nemtelen támadásokat kapott: ,,az apja III/III-as ügynök volt", ,,persze mit is várhatnánk a zsidóktól".

Azt gondolja, jobb, ha egy színész nem áll ki mondjuk egy tömeg élére kiabálni, mert az azonnal megosztja az embereket. Többet ér azzal, ha a színpadon jól dolgozik, olyan darabokban, amik súlyos problémákról szólnak, megjáratják a nézõk agyát, elgondolkodtatják õket. Bízik abban, hogy ha az ember nem elhallgatja, elhazudja a dolgokat, hanem alaposan a mélyére ás minden aktuális kérdésnek és feladatnak, akkor van esélye jól dönteni.

A teljes beszélgetés ide kattintva olvasható el.
Forrás: 24.hu
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2018-01-21 08:48
Itt a folytatás, ami ezekre az izékre vár! No nem azért, mintha, de ki tudja melyik közülük az ügynök és melyik a szabadkõmûves és melyik a melyik....? Nem is számít!

Elszegényedve, magányosan, Amerikában halt meg a magyar színészlegenda

A tehetségérõl és szorgalmáról méltán híres színész és komikus – aki emberek millióit nevettette meg – Budapestrõl menekült az Egyesült Államokba a harmincas évek végén, az antiszemitizmus elõl. Azonban rossz döntései elõl nem tudott megszökni. Elszegényedve, magányosan halt meg 54 évesen - Kabos Gyula életérõl a Hetek emlékezett meg. A Hetek cikke.
Elszegényedve, magányosan, Amerikában halt meg a magyar színészlegenda

Tanulságokkal teli életpályája 130 éve, 1887. március 19-én, Kann Gyula néven indult Budapestrõl, az Andrássy út szomszédságából. Vezetéknevét az 1910-es években változtatta Kabosra. A hatgyermekes zsidó családban Gyula, a kis kedvenc, már gyerekkorában is bármikor mosolyt tudott csalni az emberek arcára.

Apja vonattal ment utána megverni

Szülei pénzügyi pályára szánták, õt azonban a színészet jobban vonzotta. Szülei azonban nem támogatták színészi ambícióit. Apja hetente több alkalommal levonatozott utána Kunszentmártonba. Tévedés ne essék: nem azért, hogy megnézze, mi az, ami ennyire vonzza a fiát, hanem azért, hogy elverje, helyesebben kiverje fiából a színészálmokat.

Késõbb Solymosi Eleknél sajátította el a színészmesterséget, elsõ fellépésére 15 éves korában került sor. A Népszínházban statisztált egy operettben, amikor az elõadás alatt a zenekari árokba pottyant, egyenesen a brácsásra. Emiatt a zene elhallgatott, Kabos pedig úgy megütötte magát, hogy több hétre ágynak esett.

Saját színház

18 évesen Szabadkára szerzõdött tánckomikusnak a Polgár Károly Színtársulathoz, ahol barátságot kötött Gózon Gyulával. 1906-tól Zomboron játszott, majd 1907-ben visszatért Szabadkára. Három évvel késõbb követte Gózont Nagyváradra, ahol egy némafilmben szerepelt elõször. 1913-ban Budapesten a Király Színházban folytatta pályáját, majd 1918-ban úgy döntött, hogy saját színházat alapít Nagyváradon. Pénzt, idõt és energiát nem kímélve vetette bele magát a munkába. Rövidesen azon kapta magát, hogy minden idejét lekötik a megoldásra váró feladatok, ami elterelte figyelmét egy másik, igazán lényeges teendõrõl: hogy változatos programlistát készítsen a nagyközönségnek, aki a bevételt biztosítja. A következmény nem maradt el, a színházba járók száma megcsappant. Emellett kedvezõtlen adózási törvényeket vezettek be, ami annyira ellehetetlenítette a boldogulását, hogy úgy döntött, visszatér Budapestre.

Harminckettedik születésnapja elõtt pár nappal megnõsült, a hadiözvegy dr. Surányi Imréné Puhalag Máriát vette feleségül, a hölgy nyolcéves kislányának, Surányi Gabriellának pedig nevelõapja lett. Egy évvel késõbb megszületett közös gyermekük is, Kabos István György.

Lejtõre sodródva

A nõsülését követõ években, 1919 és 1926 között megfordult a Dunaparti Színházban, a Vígszínházban, ahol Vaszary Pirivel és Mály Gerõvel lépett fel egy színpadon, majd az Andrássy úti és a Magyar Színházban is tevékenykedett. A nagy nevettetõ rendszeresen szórakoztatta a nézõket a pesti kabaréban, a húszas évek közepétõl pedig a Belvárosi és a Renaissance színházakban is megfordult.

1926 és 1929 között számtalan darabban szerepelt a Fõvárosi Operettszínházban, ahol a színpadon – saját hangulatától függetlenül – minden pillanatban jókedvet árasztott magából. Pörgõs személyiségére, szakmaiságára épült a színházi élet. 1929-ben új korszak köszöntött be: a színház csõdbe ment, és pályázatot írtak ki az igazgatói pozíció betöltésére, melyre közel húszan jelentkeztek. Köztük Kabos Gyula, aki nem okult a Nagyváradon történt eseményekbõl, hanem összefogott Békeffi Lászlóval annak érdekében, hogy felvirágoztassák az Operettszínházat. A pályázatot megnyerték, de kinevezését követõen radikális döntést hozott: jelentõsen lecsökkentette a színészek fizetését, ami miatt szenvedélyes viták törtek ki az addig megbecsült, köztiszteletben álló mûvészekkel. Azonban minden igyekezete hiábavaló volt, ugyanis a színház csõdbe ment, Kabos élete lejtõre sodródott.

A késõbbiekben bevétele nagy részét a hitelezõk vitték el. Egyes beszámolók szerint naponta több doboz cigarettát elszívott, rengeteget idegeskedett, egyre nagyobb mennyiségû kávét fogyasztott. Mindehhez rendkívül sok munka és kevés pihenés társult. Ez az életmód idõvel az egészségét is kikezdte.

Az igazi siker

Ám az igazi siker is beköszöntött Kabos életébe, mégpedig a hangosfilmmel. A Hyppolit, a lakáj, a Lila akác, a Meseautó, a Köszönöm, hogy elgázolt, a Nászút féláron, A kölcsönkért kastély, vagy Az én lányom nem olyan címû filmek Kabos groteszk mimikájával, hadaró, jellegzetes beszédével váltak teljessé.

1933-tól a Magyar Színház mellett a Fõvárosi Operettszínházban is tevékenykedett. 1935-tõl a Vígszínházhoz, 1937-tõl a Magyar Színházhoz szerzõdött. Bár a filmezéssel, színészkedéssel egyre nagyobb elismertségre tett szert, korábbi rossz döntései miatt továbbra is komoly anyagi problémákkal küzdött. Gondjait az 1938-as elsõ zsidótörvény pecsételte meg. Országos hírneve ellenére egyik napról a másikra közellenséggé vált. Egyes feljegyzések szerint szélsõjobboldali tüntetést szerveztek ellene zsidó származása miatt. Cikket írtak róla, és ellenségei azt követelték, hogy fosszák meg az állásától. Filmjeit levették a mûsorról.

Szegényen Amerikában

A körülmények nyomásának engedve, meghozta a döntést és 1939 év elején az Egyesült Államokba utazott feleségével, ahol eleinte két és fél éven át alkalmi szerepléseivel szórakoztatta a magyarul tudó közönséget, ám a várt anyagi siker elmaradt. Pedig felesége mindenben segítette a mûvészt: ha kellett jegyértékesítõként vagy jegyszedõként is közremûködött. Amerikai forgolódásuk alatt rendszeresen írtak levelet a távol élõ gyerekeiknek. Ezekbõl az õket körülvevõ szegénység, elkeseredettség és a honvágy olvasható ki. Szívük a szülõföldjükre húzta õket.

1941-ben azonban egy brooklyni színházban az elõadás alatt összeesett. Szívproblémái miatt orvosai pihenést írtak elõ számára. Fittyet hányva doktorai szavára, továbbra is bejárt a próbákra. Második rosszulléte szintén munka közben, egy próbán érte, melyet egy harmadik követett, amelyhez már tüdõgyulladás is párosult. Emiatt kórházba szállították. Két héttel késõbb, 1941. október 6-án New Yorkban halt meg. 1996. november 30-án az Egyesült Államokból Budapestre szállították földi maradványait, és a Farkasréti temetõben helyezték végsõ nyugalomra.

A teljes cikk a Hetek pénteken megjelent számában olvasható.
http://www.atv.hu...eszlegenda
254 #2 mujko
- 2018-01-21 15:16
N a nem oda Buda Básti Juli Apja Básti Lajos született Berger Lajos zsidóhttps://hu.wikipe...1sti_Lajos
809 #3 megmondhatom-e
- 2018-01-21 16:22
Megszállóink tanulhatnának ettõl az antiszemitizmustól rettegõ zsidótól .
Amerika nem olyan rossz hely ám!
Lehet tornyokat is robbantani , lelõni az elnököt stb.
Na szél berni?!
267 #4 Perle
- 2018-01-21 20:37
Hiheteltem számomra a mûvésznõ története a nemtelen támadásról.. Elárulhatta volna azt is, ha már említette az esetet, hogy ki és mikor tette ezt vele!. Az édesapját mindenki szerette, kiváló mûvész volt nem hiszem, hogy utólag bárki is a politikai szerepével ( ha volt neki) ostorozná a lányát.
Vagy esetlegesen a rendezõ helyett panaszkodott?

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.58 másodperc
2,945,426 egyedi látogató