Nos, a kérdés maga is haszontalan. Akiket én ösmerek, bár néhányan eljátsszák, hogy "így van rendben", de "boldognak" nem nevezhetõek és sérüléseik igen mélyek és kilátásaik perspektívátlanok. Aki ma "boldog" itt, vagy bárhol máshol, az vagy nagyon tudatlan, vagy nagyon ostoba, esetleg csak szimplán perverz. Az írás ettõl függetlenül pedzegeti a "valóságot", de sajnos csak a holdat ugatja. Az igazságtalanság öl! A boldogság tanítható vagy szakszerûbben fogalmazva: a boldogságteremtés szakértelme elsajátítható– mondja Oláh Attila, az ELTE Pszichológiai Intézetének Pozitív Pszichológia Kutatócsoportjának vezetõje, aki nem hisz a „boldogság- vagy boldogtalanság-DNS” létezésében, és nem csodálkozik azon, hol vagyunk mi, és hol tartanak az északi népek.

Rengeteg írás foglalkozik a magyarok búskomorságával valamint a dánok vagy általában az északi népek boldogságával. Ön mit gondol errõl?

Én nem hiszek a „boldogság- vagy boldogtalanság-DNS” létezésében. A magyar boldogságmérések szóródása nem tér el más országokétól. Azaz itt is vannak nagyon boldog és nagyon boldogtalan emberek, ahogy máshol is. Ha a magyar nép genetikailag meghatározottan búskomor lenne, akkor a mérések szóródása egy szûk sávban mozogna az átlag körül. Véleményem szerint tehát nem a genetika, hanem az aktuálisan megélt életfeltételek határozzák meg azt, hogy milyenek vagyunk. Ez utóbbi alatt pedig nemcsak a gazdasági jóllétet értem, hanem például a közbizalmat, a szabadság, az igazságtalanság, az egyenlõtlenség, a korrupció érzékelt szintjét, a munka és – a boldogságtartalék feltöltésére szolgáló – szabadidõ arányát, azaz a tudományosan is rögzíthetõ boldogságtényezõk szintjét. Ha ezt nézem, egyáltalán nem csodálkozom, hol vagyunk. És azon sem, hogy hol tartanak az északi népek. Annak ellenére, hogy ott a legmagasabb az alkoholizmus és legsötétebbek a krimik. Éltem Svédországban, és azt tapasztaltam, hogy az egyszeri nagy tragédiák ellenére nagy a közbizalom, a szabadság érzete, nincsenek nagy egyenlõtlenségek és erõs a nyitottság, az elfogadás. A szavazásokon nagy a részvétel, mert az emberek bíznak az általuk kiválasztott vezetõkben. Izland például azért tudta olyan gyorsan összeszedni magát a gazdasági válság után, mert az emberek bíztak a közintézményekben. És ha valami már nem mûködik jól – például a finn oktatási eredmények romlása – akkor megvan a közakarat az önreflexióra és a cselekvési képesség a gyors korrekcióra.

Tavaly elkészítették Magyarország boldogságtérképét. Mire jutottak?

Magyarország boldogságtérképét 2016-ban vázoltuk fel elõször, de azóta is folyamatosan mérjük, márciusban várható a 2017-es eredmények feldolgozása. Amit eddig is tudtunk: Dunántúlon boldogabbak az emberek, mint Észak-Magyarországon. Az sem új – és a nemzetközi tendenciáknak is megfelel –, hogy a nõk szinte minden tekintetben boldogabbak, mint a férfiak – bár van olyan ország, például Oroszország, ahol ez nem így van. Az sem rendhagyó, hogy a vállalkozók és a gyes/gyeden lévõ kismamák boldogabbak, mint a munkavállalók; a családosok boldogabbak, mint az egyedülállók. Az sem különleges, hogy a vagyoni helyzet, az iskolai végzettség növekedésével és a gyermekek számával együtt nõ a boldogságszint. Ez utóbbi tekintetében a kutatás szerint nincs „törés” a tendenciában három vagy négy gyerek fölött sem. Viszont tudni kell, hogy ez egy online kutatás volt, amiben a sokgyerekes szegény rétegek nem valószínû, hogy jelentõs arányban részt vettek volna. De azért voltak meglepõ eredmények is.

Például?

Például az, hogy nem a fiatalok vagy az idõsek a boldogabbak, hanem a megállapodott 30-50 évesek. Ez felülírja a „fiatalság bolondság” és az „öregek bölcsek” közhelyeket, valamint azt is, hogy sokaknak a 30-50 éves korosztályról jellemzõen az életközepi válság jut az eszébe. Érdekes lehet még a lélekszám és a boldogságszint összefüggése is: Magyarországon a kistelepülésen élõk boldogabbak.

Mennyire volt „magyaros” a kutatás?

Bár a szempontrendszerünk egyedi, „hungarikum”, de vannak benne olyan elemek, amelyek lehetõvé teszik, hogy nemzetközi kutatásokkal is összehasonlítsuk az eredményeinket. Például a globális jóllét, az úgynevezett virágzás fokát mi is mértük, s az jött ki, hogy a magyarok 12,7% - a van a mentális egészsége csúcsán.

A dánoknál ugyanez 40%...

Rengeteg nemzetközi kutatás van, a legismertebb, az ENSZ által elindított World Happiness Report, amelyben öt szempont van: a GDP, a születéskor várható élettartam, az élettel való megelégedettség, a nagylelkûség – mennyiben számíthat az emberek segítségére – és a kormány és az üzleti világ korrupciója. Ebben 2016-ban Dánia, 2017-ben Norvégia lett az elsõ. Magyarország 2012-ben a 96. volt, 2015-ben a 104., 2016-ben a 94., 2017-ben a 75. Véleményem szerint ez a növekedés mind a magyar GDP növekedésének köszönhetõ. A 2017-es European Barometer kutatásban – amely azt mérte, hogy ki mennyire érzi jól magát a saját hazájában, családjában és munkahelyén – a legutolsók vagyunk. A Gallup mérése alapján pedig – amely a pozitív és a negatív élmények aránya alapján mér boldogságszintet – Paraquay, Costa Rica jöttek ki elsõnek, és egyedül Norvégia van az elsõ tízben, Magyarország a 71. Aztán van még a Happy Planet Index, amelyben benne van a spiritualitás is, mint feltételrendszer. Az elõbb említett OECD kutatás, amelyben Dánia elsõ, Magyarország pedig hátulról a 6. volt, pedig azt vizsgálta, hogy az emberek hány százaléka éri el a mentális egészség csúcsállapotát, hiszen a boldogság nem más, mint a globális jóllét szubjektív megélése; ennek csúcsa az az úgynevezett virágzás állapota.

Egyáltalán miért kell lelkileg egészséges emberek pszichés állapotával foglalkozni tudományos szinten?

Már régen tudjuk, hogy mi a negatív érzelmek – például a harag vagy a szorongás – funkciója, de a pszichológia a közelmúltig nem foglalkozott a pozitív érzelmekkel, pedig a pozitív érzelmek a fejlõdés mozgatórugói, ezek adják az üzemanyagot, a kreatív energiát. Kimutatható, hogy akik gyakrabban kerülnek pozitív állapotba, azoknál a fejlõdés minden vonatkozásban felgyorsul. A pozitív érzelmek megnyitják az elmét a világra, érdeklõdõek leszünk az újabb hatások befogadására, ami pedig élesíti, csiszolja az elménket, azaz kreatívabbá tesz. Tehát nem az boldog, aki sikeres, hanem az sikeres, aki boldog.

Hogyan lehet a pozitív érzéseket tudatosan létrehozni?

Megvizsgálták, hogy azoknak az embereknek, akik magukat boldognak mondják, milyen hétköznapi élményeik vannak, és az jött ki, hogy legalább háromszor annyi pozitív élményt, mint negatívat kell átélnünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Sonja Lyubomirsky pedig kutatásokkal igazolta, hogy boldogságunk alapszintjét 50%-ban egy genetikailag programozott „boldogságtermosztát” állítja be, 10%-ban a jelentõs pozitív – szerelmi kapcsolat, lottó ötös – és negatív – munkahely elvesztése – életesemények átmenetileg emelhetik vagy csökkenthetik boldogságunk ezen alapszintjét. A jó hír azonban az, hogy 40%-ban egyértelmûen tõlünk függ, mennyire vagyunk boldogok. A kutatási eredmények azt erõsítik meg, hogy boldognak nem születni kell, a viselkedésünk tesz azzá. Sonja Lyubomirsky a Hogyan legyünk boldogok címû könyvében részletesen leírja, hogyan lehetünk tudatos létrehozói, fenntartói és fokozói saját boldogságunknak.

Ezeken alapulnak a Bagdi Bella által elindított „boldogságórák”, illetve a 10 hónapos „boldogságprogram”. Mit lehet tudni az eredményekrõl?

A Jobb Veled a Világ Alapítvány boldogságóráinak harmadik, negyedik és ötödik osztályos tanulói a boldogság órán elsajátítottak hatására a figyelem- és kognitív tesztekben nyújtott teljesítményeik alapján nyitottabbaknak, érdeklõdõbbeknek és kreatívabbaknak mutatkoztak, mint a kontroll csoportbeli társaik. A méréseink szerint a boldogságórákon végzett gyakorlatok erõsítik az önbizalmat, a kitartást, fokozzák a koncentrációs képességet, fejlesztik a divergens gondolkodást és kreativitást.

Megvizsgáltuk azt is, hogya boldogságórák miként fejlesztik a gyerekek érzelmi kommunikációját. Azt néztük, hogy a gyakorlatok hogyan hatnak a gyerekek érzelmi intelligenciájára; mennyire figyelnek másokra, hogyan segítenek másokon, mennyire mosolyognak vissza, azaz hogyan tudnak pozitív érzelmeket másokban fenntartani, rákapcsolódni mások pozitív érzelmeire, feltölteni saját „boldogságháztartásukat” mások örömeibõl. Ha ezt készségszintûvé válik, akkor fejlõdik az érzelmek megkülönböztethetõségének képessége is, differenciáltabban tudják felmérni mások érzelmi állapotát. Ebben is jelentõs eltérést észleltünk a kontroll csoporthoz képest.

Miben különbözik ettõl a 10 hónapos boldogságprogram?

A boldogságnak nemcsak egy órányi, hanem hosszú távú hatása is van. Ezen alapszik a Jobb Veled a Világ Alapítvány 10 hónapos online boldogságprogramja. Mi azt vizsgáltuk, hogy egy ilyen program hozzájárul-e a résztvevõk mentális egészségének növekedéséhez, s ehhez több mérõeszközt is használtunk. A program teljesítõi szignifikánsan magasabb boldogság- és élettel való elégedettség-szintet mutattak a program befejeztét követõen. A boldogságszint emelkedését azzal magyarázhatjuk, hogy a program teljesítése során a résztvevõk elsajátították a negatív állapotok leküzdésének, illetve a pozitív állapotok fenntartásának és fokozásának stratégiáit.

Milyen következtetéseket érdemes ebbõl levonni?

A boldogság „taníthatóságát” alátámasztó méréseink, a boldogság, a mentális egészség és a globális jóllét szoros összefüggésének empirikus bizonyítékai felhívják a figyelmet arra, hogy a pozitív élményállapotok létrehozásának, fenntartásának és fokozásának módszertanát a közoktatás és a felnõttoktatás részévé kellene tenni.

Az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy nem csak a gyerekek, a felnõtt lakosság körében is van esély a pozitív orientáció fejlesztésére. És minél korábbi életszakaszban kezdõdik ez, annál szilárdabb és a negatív élettapasztalatoknak jobban ellenálló pozitív életszemlélet alakul ki, amely kikezdhetetlenné teszi pozitivitásunkat, és észlelési rendszerünk egyre fogékonyabbá válik a pozitív hatások érzékelésére és asszimilálására. Önmagunkban, másokban, a jelenben, a múltban és a jövõben is a jót keresõ attitûd vezet a boldogsághoz és a globális jólléthez.

A pozitív pszichológia a pszichológia egy új ága, amelynek céljait 2000-ben fogalmazták meg, bár már az 50-es évektõl mutatkoztak jelek arra, hogy a pszichológusok a betegségek puszta gyógyítása helyett egyre inkább a szellemi és lelki egészséget támogatják. A pozitív pszichológusok azt kutatják, hogyan tehetik a normális életet még teljesebbé a pozitív érzelmek által. Céljuk azonban nem a hagyományos pszichológia leváltása, hanem annak kiegészítése.
Link