Bejelentkezés
Fegyverkeznek a németek
Ez is volt az egyik cél. Putyinék jól sakkoznak. A hullámra jellemzõ, hogy "harmonikus" és "kétirányú". Az ellenlökésre építkezik a Selyemút projekt. No, azért ne feledjük a szabadkõmûvesek és a zsidó összeesküvõk bukását sem.
A bevándorlási hullám csökkentette az emberek biztonságérzetét
Az elmúlt néhány évben jelentõsen megnõtt azoknak a német állampolgároknak a száma, akik fegyvertartási engedélyért folyamodtak.
A Deutsche Welle (DW) jelentése szerint míg 2016 januárjában csaknem 301 ezer embernek volt engedélye, addig 2017 decemberében már több mint 557 ezer német rendelkezett ilyen dokumentummal. A legnépszerûbb önvédelmi eszközök közé tartoznak a gáz- és kábítópisztolyok, vakító villanók és a gázspray-k. Fegyverkereskedõk szerint ezek az eszközök olyannyira keresettek, hogy alig gyõzik feltölteni készleteiket.
Az önvédelmi sportok és a testépítés iránt is rendkívüli módon megnõtt a kereslet. A német Infratest dimap közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a megkérdezettek csaknem negyede nagyon nem érzi magát biztonságban. A válaszadók harmada óvintézkedésként este elkerül bizonyos utcákat és tereket, és kétharmaduk hord magánál botot vagy kézifegyvert egy esetleges támadás kivédésére. A válaszadók csaknem harmada a külföldieket és a migránsokat nevezte meg félelme fõ okaként, csupán 13 százalék tart a neonáciktól és szélsõjobboldali aktivistáktól.
Dina Hummelsheim-Doss, a Max Planck Intézet nemzetközi kriminalisztikai részlegének kutatója azt feltételezi, hogy a legtöbb ember még nem vett észre változást a biztonságérzetében. Ha pedig erõszakra kerül sor, a németek csak kis számban érzik veszélyben a mindennapjaikat. Ezekrõl ugyan nem nagyon készültek tudományos cikkek, de a kevés meglévõ arra utal, hogy ma már enyhén emelkedik a magukat nem biztonságban érzõk száma Németországban. Más szakértõk ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a fegyverek birtoklása nem feltétlenül garantál nagyobb biztonságot.
Fotó: Reuters
Két év alatt majdnem a duplájára emelkedett az önvédelmi eszközöket vásárlók száma
Arthur Kreuzer német kriminológus és ügyvéd szerint extrém lélektani helyzetben sok ember hajlamos lõfegyverhez nyúlni, és a lövöldözésben magukat és ártatlanokat is megsebesíthetnek. – Ha viszont nincs kéznél fegyver, megelõzhetõ a spontán öngyilkosság vagy véletlen emberölés – nyilatkozta a szakember a DW-nek. Kreuzer arról is meg van gyõzõdve, hogy a fegyvertartás terjedése megmérgezi az együttélési környezetet, mivel megváltozik a mentalitás, nõ a bizalmatlanság és a félelem, meginog a közbiztonságba vetett hit, ami megkérdõjelezi az állam kizárólagos jogát a rend fenntartására.
A német belügyminisztérium adatai szerint 2015-ben 890 ezer, 2016-ban 280 ezer menekült érkezett Németországba.
Tavaly drasztikusan, 186 ezerre csökkent a számuk, amit Thomas de Maiziére belügyminiszter a biztonsági szolgálatok és a bevándorlási hivatalnokok közötti hatékonyabb együttmûködésnek tulajdonít.
Link
A bevándorlási hullám csökkentette az emberek biztonságérzetét
Az elmúlt néhány évben jelentõsen megnõtt azoknak a német állampolgároknak a száma, akik fegyvertartási engedélyért folyamodtak.
A Deutsche Welle (DW) jelentése szerint míg 2016 januárjában csaknem 301 ezer embernek volt engedélye, addig 2017 decemberében már több mint 557 ezer német rendelkezett ilyen dokumentummal. A legnépszerûbb önvédelmi eszközök közé tartoznak a gáz- és kábítópisztolyok, vakító villanók és a gázspray-k. Fegyverkereskedõk szerint ezek az eszközök olyannyira keresettek, hogy alig gyõzik feltölteni készleteiket.
Az önvédelmi sportok és a testépítés iránt is rendkívüli módon megnõtt a kereslet. A német Infratest dimap közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint a megkérdezettek csaknem negyede nagyon nem érzi magát biztonságban. A válaszadók harmada óvintézkedésként este elkerül bizonyos utcákat és tereket, és kétharmaduk hord magánál botot vagy kézifegyvert egy esetleges támadás kivédésére. A válaszadók csaknem harmada a külföldieket és a migránsokat nevezte meg félelme fõ okaként, csupán 13 százalék tart a neonáciktól és szélsõjobboldali aktivistáktól.
Dina Hummelsheim-Doss, a Max Planck Intézet nemzetközi kriminalisztikai részlegének kutatója azt feltételezi, hogy a legtöbb ember még nem vett észre változást a biztonságérzetében. Ha pedig erõszakra kerül sor, a németek csak kis számban érzik veszélyben a mindennapjaikat. Ezekrõl ugyan nem nagyon készültek tudományos cikkek, de a kevés meglévõ arra utal, hogy ma már enyhén emelkedik a magukat nem biztonságban érzõk száma Németországban. Más szakértõk ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a fegyverek birtoklása nem feltétlenül garantál nagyobb biztonságot.
Fotó: Reuters
Két év alatt majdnem a duplájára emelkedett az önvédelmi eszközöket vásárlók száma
Arthur Kreuzer német kriminológus és ügyvéd szerint extrém lélektani helyzetben sok ember hajlamos lõfegyverhez nyúlni, és a lövöldözésben magukat és ártatlanokat is megsebesíthetnek. – Ha viszont nincs kéznél fegyver, megelõzhetõ a spontán öngyilkosság vagy véletlen emberölés – nyilatkozta a szakember a DW-nek. Kreuzer arról is meg van gyõzõdve, hogy a fegyvertartás terjedése megmérgezi az együttélési környezetet, mivel megváltozik a mentalitás, nõ a bizalmatlanság és a félelem, meginog a közbiztonságba vetett hit, ami megkérdõjelezi az állam kizárólagos jogát a rend fenntartására.
A német belügyminisztérium adatai szerint 2015-ben 890 ezer, 2016-ban 280 ezer menekült érkezett Németországba.
Tavaly drasztikusan, 186 ezerre csökkent a számuk, amit Thomas de Maiziére belügyminiszter a biztonsági szolgálatok és a bevándorlási hivatalnokok közötti hatékonyabb együttmûködésnek tulajdonít.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. February 04. 10:03:31
- 2018. February 04. 11:27:07
- 2018. February 04. 11:36:08
- 2018. February 04. 11:47:07
- 2018. February 04. 17:30:27
- 2018. February 04. 19:18:27
- 2018. February 04. 23:18:00
- 2018. February 10. 21:22:23