Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

'Zsidó-emancipatio' (Napoleon/ Kossuth) ?

GondolatokMint érzékelitek, nagy gondolatnak már kis helye sincs fejemben, inkább alsó fertályra szorítom a nyomasztó téziseket, hátha a Kundalini segedelmével onnan nagyobbat emelkedhet a levitézlett korok koronatanuinak sóhajtása. Miért pont Kossut? Miért pont a zsidók? Isten tudja. Mikor olvastam az alábbi két írást, melyre nem véletlen bukkantam rá, úgy "megvilágosodtam" sokadjára. Amit most a "muszlimokkal" mûgveltetnek, korábban ugyanígy a zsidókkal és párhuzamosan a cigányokkal már megtették. Kik? Zsidók! Most van muszlim "Exodus" meg Európába be nem illeszkedés, párhuzamos társadalmak, No-go zónák, gettók és simliskedés, no meg titkos szekták, nemzetellenes, államellenes és emberellenes összeesküvések.., és persze több feleség, meg törvények el nem ismerése...és mindezt a zsidók hozták "magukkal" és a mai napig ugyanott tartunk, mint 300 évvel ezelõtt, ám mára csak zsidó taknyolásról beszélhetünk.


Olvassátok el, nem hosszú értekezés egyik sem és ugyan Kossuth is szabadkõmûvesek közé keveredett és ugyan sikkasztónak is mondják (szerintem sem volt tiszta) a neve alatt futó értekezés azért kordokumentum. Deákkal bevégeztette a "háttérhatalom" és "Soros (Schwartz) György :-)) a fekete munkát és ugyan nem a zsidók "asszimilálódtak, de mindenki más elzsidó-cigányosodott úgy vallási, mint nemzeti alapon. Kövér Laci is utal rá, hogy van itt egy kis gubanc, de hát õ is a gubanc része. Jó legelészést!


Fábián Gábor & Kossuth Lajos
“Zsidó-emancipatio”
1844
Kossuth Lajos, Pesti Hírlap, no. 349 (1844. május 5): szerkesztõi megjegyzés
Fábián Gábor (1795–1877) 1 (Arad) “Zsidó-emancipatio” címû vezércikkéhez
Ú j a b b
k i a d á s :
Kossuth Lajos hírlapírói munkássága (CD-ROM) (Budapest: Arcanum Adatbázis Kft.,
2003)
F o r d í t á s :
Raphael Patai, The Jews of Hungary: History, Culture, Psychology (Detroit: Wayne State
University Press, 1996), pp. 234–235 (részlet, angol)
I r o d a l o m :
Venetianer Lajos, “Löw Lipót és az emancipáció”, in: Az Egyenlõség emlékfüzete
(Budapest: *, 1917), pp. 34–40, kül. p. 36 sk. (a megjegyzés teljes szövegével)
Venetianer Lajos, A magyar zsidóság története, különös tekintettel gazdasági és mûvelõdési
fejlõdésére a XIX. században (Budapest: Fõvárosi Nyomda Rt., 1922), második,
rövidített kiadás (Budapest: Könyvértékesítõ Vállalat, 1986), pp. 150–152
Fábián Gábor
(...) kinek jutott az emancipatio hõsei közül ekkorig eszébe megpendítni azt,
hogy: a zsidó és keresztény közti házasságot tilalmazó törvény töröltessék el? Ezen
tilalmazó törvény az, melyben én a lerontandó korlátok legnagyobbikát látom, s
mely elõttem vészt jósló sötét folt gyanánt ötlik föl a zsidóemancipatio
megállapított kérdésében. E törvény ásta meg sírját elõször a zsidó emberi és
polgári méltóságának; e tette õt csak valódi páriává a népek közt; mert ezzel az volt
kimondva, hogy a zsidó nép az emberi nemnek egy oly söpredéke, mellyel a
többinek összeelegyedni gyalázat, kárhozat és vétek. − Melyik emberosztály van
ennél már ma mélyebben lealázva? − Azon féligvad emberfajokkal, melyeket, úgy
látszik, maga a természet nálunk Európaiaknál egy fokkal alább sorozott − az
amerikai indusokkal, szerecsenekkel összeházasodnunk szabad: csak az egy
zsidófaj az, melynek fején e részben a keresztény törvények általános anathemája
fekszik. Lehet-e csudálni, hogy ily törvény mellett egymást zsidó és keresztény
kölcsönösen gyûlöli, s hogy az emancipatiónak annyi ellenzõi vannak?
(...)
Kossuth Lajos
Ami értekezõ úrnak a keresztények és zsidók közti házasságról mondott
véleményét illeti, azt egészen alaposnak nyilván elismerjük; s ha e tekintetben −
amint gondoljuk − nem csak a keresztény törvények, hanem talán a zsidóságnak
legalább nagyobb részénél a Talmudból vagy törvény magyarázó Rabbik
1
A M. Tud. Akadémia rendes tagja. Ügyvéd, 1848/49-ben nemzetgyûlési képviselõ, a
sajtóbíróság elnöke stb.
1tekintélyébõl eredõ tanok is ellentállanak, azt véljük, hogy ezen akadály elhárításán
munkálódni, maguknak a zsidóknak is kötelességük. − Általában minél többet
gondolkozunk e tárgyról, minél figyelmesebben szemügyre vesszük a zsidó-
emancipatio körül, a népben gyökeret vert érzelmeket: annál több meg több okot
találunk azon hiedelemre, hogy a zsidó-emancipatio kérdése, úgy politicai mint
socialis tekintetben, Európaszerte bevégezve csak akkor lesz, ha a Napoleon által
adott útmutatás nyomán, a zsidóság egy nagy Synedrium útján ez emancipatiót
elõkészíti. − E nélkül erõtlen lesz, minden töredékes haladás.
Ha valaki azt mondaná, hogy erre szükség nincs; mert ami a zsidók ellen
mondatik, az balvélemény, s nekik nincs mit magukban reformálniok, úgy én azt
felelem: vagy balvélemény, vagy nem az, legalább nem egészen az: ha az utolsó,
úgy van reformra szükség; ha az elsõ, úgy nyílt hitvallomásra van szükség, mely a
balvéleményt eloszlassa. Mindkét esetben tehát egyaránt szükséges a Synedrium.
A mi minket illet, mi hisszük és valljuk
1-ör hogy pusztán hitkülönbség miatt, pusztán azért, mivel valaki a nagy világ-
egyetem istenét más templomban imádja, mint mi, polgári jogokból kizárni, isten
törvényével, igazsággal politicával ellenkezik.
2-or hisszük és valljuk, hogy a zsidó-emancipatiónak két ága van: politicai és
socialis. Amaz egészen a törvényhozó hatalomtól függ. Ez csak annyiban,
amennyiben a socialis egybeolvadásnak törvényes akadályait el kell hárítani, hogy
a társadalmi emancipatio lassú menete bekövetkezzék. És így
3-or hisszük és valljuk, hogy a politicai emancipatio a kérdést be nem végzendi
ugyan, de annak ideje elkövetkezett; s hisszük
4-er hogy minden ok, mi a zsidók állítólagos erkölcstelenségébõl ellenhozatik,
erõtlen, gyönge, szeretetlen.
Eddig megy véleményünk, midõn azon szempontból indulunk, hogy a
zsidóságot, hazánkban, nem másnak, mint honunk összes lakosai oly töredékének
kell tekinteni, mely a többiektõl, csak vallásos hitben különbözik. A zsidók e
szerint hazánkban egy vallásfelekezet.
De hátra van egy fontos tekintet. A zsidókat nem csak mi, hanem a zsidók is így
nevezik “zsidó NÉP.” − Nem szoktuk pedig mondani: Papista nép, Kálvinista nép,
Lutheranus nép, Unitarius nép. − Innen látszik, hogy e szó alatt “zsidó” több
fekszik, mint csupán valláskülönbség, legalább nálunk; valamint mindenütt a
földön, kivevén talán Nubiát, hol, mikint az utazók írják, számos zsidó vallású
szerecsen, tehát nem zsidónép ívadék van.
Ha az emlitett különbség csak a faj eredete körül forogna, mint van tót, van
német, és van oláh − nem szólanánk; de a dologban több is fekszik.
Mózes nem csak vallásalkotó volt, hanem polgári törvényhozó is. − Mózes
vallása nem csak vallás, hanem egyszersmind politicai organismus is. − Mózes
vallása statusalkotmány, valóságos országlási rendszer, még pedig theocratiai
országlási rendszer. Innen van, hogy Mózes sok szabályt, melynek csak országlási,
tehát politicai tekintetben van értelme, részint dogma, részint vallásos ritus szinébe
öltöztetett. A boldogtalan zsidónép hontalanná levén, vallásának ezen szabályai
elveszték politicai érvényüket, de mint dogmák, mint ritualék fenmaradtanak; és
képezék a castai elzárkózást, mely a socialis egybeolvadást szintúgy gátolá, mint
politicai elnyomattatásuk.
2Ha már most elõjõ valaki, s azt mondja: egy országban csak egy országlási
rendszer lehet. A zsidókat tehát nem lehet emancipálni, mert vallásuk politicai
institutio, theocratiai alapokra építve, mely a fenálló országlási renddszerrel
politicai egybehangzásba nem hozható; − ez minden estre oly ellenvetés, mely a
hitsorosaik javát szívökön viselõ zsidóktól megérdemli a cáfolatot, felvilágosítást −
vagy reformot.
Igen is, nézzünk magunk körül, és sajnálkozva kell megvallanunk, hogy a
zsidó-emancipatio iránti rokonszenv 1840 óta folytonosan fogyatékban van;
szükség tehát, hogy a lelkesebb zsidók ezen rokonszenv fogyatékának ürügyeit,
mennyire tõlük függ, elhárítani igyekezzenek. − Ha moráljokat gyanúsítja valaki,
megilleti õket a nemes indignatio büszke szava, mely komolyan visszautasítja a
rágalmakat, − mert erkölcstanjok szintoly tiszta, mint akárkié; − de ha az vettetik
ellenök, hogy vallásuk nem csak vallás, hanem politicai organismus is, hogy a
theocratiának polgári érvényességet adni nem lehet; hogy õk nem csak külön
vallásos felekezet, hanem külön nép is, mely ezen népiségi különbséget vallástanná
szentelé; − akkor valóban ezen ellenvetés megérdemli, hogy ha balvéleményen
alapszik, jóakaratilag felvilágosíttassék, ha pedig valamivel több, mint
balvélemény, helyes reformokkal elháríttassék.
Ha minket kérdene valaki, mi által készithetik elé magok a zsidók
leghathatósabban teljes emancipatiójokat? azt felelnõk: “alkalmas reformok által.”
Tartsanak egyetemes Synedriumot, nézzék végig, mi vallásukban valóságos
dogma, s annak megfelelõ szentesített rituale; − mi viszont vallásos szabály színébe
öltöztetett politicai institutio, mely Mózestõl a nagy statusférfiutól bölcs rendelet
lehetett, de melyhezi ragaszkodás, keresztény statusokban, csak a polgárok többi
osztályaivali egybeforrásuknak állja útját; − törüljék ki ezeket hitágazataik közül:
és eszközlék, hogy külön vallásfelekezet lesznek, de megszûnnek lenni külön nép;
s letették a socialis egybeforradás szikla sarkkövét, melyen, minden rágalom,
szeretetlenség s üldözés dacára felemelkedendik politicai teljes emancipatiojok
épülete is, az emberiség s lelkiismeret szent szabadsága közös istenének
dicsõségére.
Link

Napoleon nézetei a’ zsidó ügyrõl.

KézikönyvtárKossuth hírlapírói munkásságaPESTI HIRLAP18431843.11.05. vasárnap, 297. sz.MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY.Napoleon nézetei a’ zsidó ügyrõl.

Napoleon nézetei a’ zsidó ügyrõl.
Jelen lévén azon idõpont, mellyben Magyarhon is, a’ keblében lakozó izraelitáknak, az emberiség elveivel egyezõleg, polgári helyzetet kiván adni, nem leend fölösleges vagy legalább érdektelen, J. A. Dulaure-nak Histoire physique, civile et morale de Paris, czímû igen nevezetes munkája elsõ kötetének 526 ’s 527 lapján irtakra a’ közönséget figyelmeztetni, mellyeknek hû forditásbani tartalma következõ: –
Napoleonnak, ki akarata hatalmával az anarchia keblébõl is olly sok nagy és hasznos intézeteket tuda kifejteni, ’s ki lángesze tüzével a’ kormányzás minden ágaiba behatva mintegy ujjá teremté egész Francziaországot, lehetlen volt nem gondolnia a’ zsidó nép uj szerkezetére, ’s ennek az állodalombani kellõ helykimutatásra.
Kétségen kivül eltörlé ugyan már a’ müvelõdés az elõitéleteket, szelidité a’ vallásos gyülölködéseket, gátlá az üldözéseket, ’s megerõsité a’ polgári és állodalmi egyenlõség nagy elvét; de több vala még teendõ; a’ szerencsés haladásnak, mellyet csak az idõ érlele meg, minden ellenhatástul mentnek kelle tétetnie bizonyos állodalmi egyeztetések ’s fõleg a’ zsidó népnek a’ többi polgárokkali egybe olvasztása által. Illy vala Napoleon czélja. Átlátá õ, hogy Mózes vallása, melly sértetlenül maradt olly sok százados viszontagságok után, jelen társasági állapotunk igényeivel öszhangzatban nincs, ’s igy mellõzhetlennek vélte, hogy ne létezzen az állodalomban különös alkotmánynyal, törvények- ’s kötelességekkel biró nép, – következõleg az ujitás Izrael vallásának azon pontjaira terjeszkedjék, mellyek ezen kivételes helyzetet szentesitik, a’ nélkül azonban, hogy lényeges változást szenvedjen a’ zsidó hit.
Ezért rendelé Napoleon, hogy Synhedrium tartassék Párisban, ’s hogy minden országbeli zsidók szólíttassanak fel az errei követküldésre, kik kitünõbb észtehetségükkel Mózes törvényei átvizsgálását eszközöljék. Továbbá kérdéseket terjeszte a’ gyülés elibe, mellyekre röviden ’s határozottan kelle annak felelni.
A’ császárnak Champagny urral, belügyek ministeréveli bizodalmas levelezésébõl meritett, de közre nem bocsátott több adat (mellynek velem közlését egy tudós státustanácsos szivességének köszönhetem) lehetségesiti a’ császár ezen fontos tárgyat illetõ némelly nézeteinek olvasóm elibe terjesztését: – Elõsorolom ezennel rövideden azon érdekesb kérdéseket, mellyek a’ synhedriumhoz intéztettek, Napoleonnak azokra tett megjegyzéseivel és az azokra kivánt feleletekkel együtt.
„1) Szabad e a’ zsidónak több nõt feleségül venni? – Szükséges, hogy a’ tagadó felelet határozottan kimondassék, és hogy a’ synhedrium a’ soknejüséget (polygamia) Europában tiltsa el, melly ezelõtt meg volt engedve, ezen engedelemnek a’ nyugaton elterjedt zsidókra nézve meg kell szünnie, mig a’ keletieknél, tekintetbe véve ottani különös helyzetöket, fenállhat.
2) Megengedi e az elválást a’ zsidó vallás? – A’ synhedriumnak azt tiltania kell, kivéve a’ polgári törvény, vagy Napoleon törvénykönyve (Code Napoleon) által kivett eseteket, ’s hogy ez is ne elébb, mint csak a’ polgári törvényhatóság általi fölmentés után történhessék.
3) Egybekelhet e zsidó leány kereszténynyel, vagy keresztény leány zsidóval? A’ nagy synhedriumnak nyilvánitani kell, hogy vallásos egybekelés csak a’ polgári törvényhatóságnak helybenhagyása után lehetõ, ’s hogy a’ zsidók vagy zsidó leányok egybekelhetnek francziákkal vagy franczia leányokkal. Sõt szükséges, hogy ezen egybekelés ajánltassék is, mint védelmi ’s illedelmi eszköz a’ zsidó népre nézve.
4) A’ zsidó, nemzeti rokonának vagy idegennek nézi e a’ francziát? – A’ synhedrium elismerendi, hogy a’ zsidó nemzeti rokonának érzi minden ország lakosát, mellyben nemcsak türelmi hanem védelmi joggal is bir, ’s a’ hol az állodalmi és polgári léthöz kapcsolt minden szabadalommal élhet. Mózes törvényes szerint a’ zsidó csak a’ hasonvallásut nézi rokonának. Ez lehetett, mig a’ zsidó népet bálványozók környezték, kik Izrael fiai ellen közös gyülölséget esküdtek: ez most már a’ helyzet változtával megszünhet, ’s a’ synhedrium elhatározandja: hogy minden embert rokonnak kell tekinteni, bár minõ vallást kövessen is, ha nem bálványozó, ’s hasonlóan minden nemzetet, mellynek közepette a’ zsidóság olly jogokkal él, mint a’ nemzet maga.
5) A’ Francziaországban született ’s a’ honi törvények által polgároknak ismert zsidók hazájoknak tekintik e Francziaországot? Kötelesek e õk azt védeni, a’ törvénynek engedelmeskedni ’s a’ polgári törvénykönyv rendeleteit teljesiteni? A’ synhedrium nyilvánitandja, hogy a’ zsidók Francziaországot épen ugy kötelesek védeni, mintha Jeruzalemet védenék; mert ott ugy bánnak velök, mintha a’ szent városban volnának. Ha meg fog kivántatni, hogy a’ zsidó ifjuság egy része táborba szálljon, akkor ez feledi különös zsidó érdekét, ’s a’ franczia ügyet teszi sajátává. Midõn a’ polgári törvények alá fogna vettetni, neki mint zsidónak csak a’ hittana (dogma) marad, ’s azon állásból kiemelkedendik, mellyben csak a’ vallás az egyedüli polgári törvény, mint ez a’ musulmánnál ’s minden más gyermek korban lévõ nemzetnél létez.
6) Tiltja e az idegen iránti uzsoráskodást a’ zsidó törvény? – A’ synhedrium tiltandja az uzsorát a’ francziák ’s minden más ország lakosai iránt, hol a’ zsidó a’ polgári törvény védelme alatt áll. Mózes törvényét ekképen magyarázandja, hogy a’ zsidó mindenütt hol polgár, magát ugy tekintse, mintha Jeruzalemben volna, hogy õ csak ott idegen, hol a’ haza törvénye értelmében nyomatik és gúnyoltatik, ’s hogy csak illy helyeken nézheti el az õ vallási törvényhozósága a’ tiltott nyerészkedést. Midõn abban akadályoztattatni fog, hogy kirekesztõleg csak az uzsora és áruskodással foglalatoskodjék, megszokandja a’ mesterségek gyakorlatát ’s az uzsoravágy benne megszünendik.”
E’ kérdésekhez még sok másokat is csatolhatnék, fõleg a’ belsõ fegyelmi zsidó szertartást ’s a’ rabbinok kinevezését érdeklõket; de ezen részletességek hasonló érdekkel nem birnának. Én csak azon modort akarám megmutatni, melly szerint Napoleon a’ zsidó népet ujjá alakithatni, ’s a’ közrend és erkölcstan azon elveit érintém csak, mellyeket õ szentesiteni vágyott.
A’ császár sokat várt a’ gyülés határzataitól ’s egyik levelét igy fejezé be: „A’ nagy synhedrium mellett szól minden europai felvilágosodott zsidó ohajtása ’s véleménye. Ezen támasz segitségével képes leend az, Mózes törvénykönyvébõl kitörõlni a’ kegyetlen czikkeket és mind azt, a’ mi a’ zsidó nemzetnek csak Palestinában lakásához volt alkalmazva.”
N.
Link

Hozzászólások

819 #20 rozsola
- 2018-02-14 14:13
Lehet hogy többet ficánkoltam a kelleténél.
Nagy színjáték ez , a lényeg már korábban eldölt. Amúgy amit ma " Soros " jelképez , mára már kifulladt. Ideje van a nagytakarításnak. Ugyanezt eljátszották Hitler szereplésével , akkor bejött a terv. Most viszont az elõre beharangozott " világháború " elmaradt de a " hidegháború " maradt. Amúgy meg tényleg nem kell foglalkozni a zsidók nyafogásával. Korábban könnyebben találtak egy-egy balféket akit ki tudtak kiálltani " antiszemitának " és azonnal rá is támadt az egész csûrhe. Ne essünk tévedésbe. Az átlag utálja a zsidót , de már van annyi esze , hogy nem mutatja ki. A zsidónak lételeme az antiszemitizmus , ezért már saját zsidajait dobja be. Ebbõl lett ez a komédia.
Moszkva és Peking már régen kitervelte a nyugati zsidajok összeugrasztását. Persze az is kellett hozzá , hogy a nyugati barmok valóban elhigyék a sok ökörséget. Imádják Sorost és Izraelt. Lám , most pedig Soros és Izrael balhézik. A keletiek hol ide , hol oda állnak , szándékosan fenntartva a feszültséget. Az ostoba zsidaja pedig belerohant a csapdába. Amig egymást baxogatják , nehezen lesz egyetértés. A " Soros terv " pedig csak akkor teljesíthetõ ha " testvérek és hittestvérek " egybedolgoznak. Ezt az " egységet " baxták szét a keletiek.
Nem baj ez , a sok liberális ökörség visszacsapódik.
99 #21 MORMOTA1968
- 2018-02-15 05:05
Szoktátok "É" nézni a "Honfoglalás" címû honismereti vetélkedõt? Én idõnként belepislogok, hisz annyi szép zsidó ömbört mutatnak benne. Természetesen maga a mûsorvezetõ is az. Már saját "HONFOGLALÓ" vetélkedõjük is van! Ez már azért haladás, nemde? És ez csak egy a zsidó vetélkedõ mûsorok között, oszt ott van még egy halom pénznyerõ játék is, gój barmok részére, természetesen. Piramis, meg mi egyéb. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de engem mocskosul fel@asz idegileg, mikor meghallom azt az õrjöngést, mikor valamelyik gój barom úgy érzi (pénz) hull az ölébe. Hol van az Isten? Természetesen a bankárok bank-jegy nyomdáiban, hol máshol tanyázhatna!? Mennyivel egyszerûbb lenne lélek nélkül élni, ahogy egy zsidó él! Te! Köll egy kis píz? Adok én szívesen! De egy forint után jössz nekem 3-al, oké? Oké! Mert ez így "KU@VÁRA" természetes! A törvényeket, amelyek mindezt lehetõvé teszik, mi "ZSIDÓ" bankárok hozzuk, aztán az általunk hatalomra juttatott fajtestvéreink, csahosaink, csicskáink majd törvényes szintre emelik, ez a gój barom társadalom úgy is mindent elfogad, le és benyel tõlünk! Mennyivel egyszerûbb lenne nekünk ostoba gójoknak is kölcsön adni a semmit valamiért, nem fájna a fejünk, mibõl fogunk még holnap is fûteni, ételt venni! Én nem gyûlölöm a zsidókat, ahhoz csak õk értenek, a gyûlölködéshez, ahogyan nem gyûlölöm a szúnyogot, kullancsot, legyet, bögölyt, piócát és egyéb kellemetlenkedõ, élõsködõ, parazitát sem, de míg velük tudok mit kezdeni, a zsidó ellen nem tehetek semmit és ez felõröl idegileg, lelkileg, minden szinten! És tudom, hogy nem velük van a gond. Erre célzott Monguzking is. És nem csak õ, õ elõtte is már sokan. A zsidó, óhéber sohasem fog megváltozni, mindegy ismeri e a Talmudot, a zsidó kabbalát, a Tóra törvényeit, vagy sem, egy zsidó alapból parazita, genetikailag van elba@va! A gój meg egy barom, ez semmivel sem cáfolható "TÉNY!!! A pénz lett mára a mindenünk, anélkül már létezni sem tudunk. A zsidó meg annyit gyárt belõle, amennyit csak akar. Minden a markában van már ehhez. Totó, Lottó, Kenó, kaparós sorsjegyek, stb...mind-mind zsidó találmány és mind a gójok butaságára épül. Ki ne szeretne munka nélkül pénzhez jutni, még akkor is, ha százezreket, milliókat költ el a zsidók legnagyobb örömére, értéktelen papír fecnikre. Ezeken csak a zsidó nyer mindig! Lovi, arról meg ne is beszéljünk! Kaszinók, félkarú rablók, stb...Könnyedén veszik el tõled a pénzed, volt épp elég idejük kiismerni a gójok hiszékenységét, átverhetõségét. Csak találgatjuk mennyi zsidó élhet már ma köztünk. SOKKAL TÖBB, MINT AZT BÁRKI IS GONDOLNÁ! Ez az ország "IS" már az övék és esélyünk sincs rá, hogy visszavegyük tõlük, mert akkor a saját fajtánk tömegeinek a likvidálásával kellene kezdenünk a dolgot és igen kevesen maradnánk a végén, úgy sejtem! A zsidó "MÉREG" ma már annyira átitatta az egész társadalmat, hogy ember legyen a talpán, aki ebbõl ki tudja kezelni minden fájdalom és megrázkódtatás nélkül! Az "ELLENSÉG" egészen közel él hozzád, egészen közel! Beléd ivódva! Ez olyan kórság, ami nagyon lassan, szinte észrevétlenül sorvaszt el minden rasszt, népet, fajt, belülrõl. A televízió, rádió, sajtó, internet, oktatás, vallás (PÉNZ!!!) mind olyan "FEGYVEREK" amik ellen mi nem vagyunk képesek felvenni a harcot, túl késõ, nincsenek már szövetségesek, fertõzõdött itt már minden és mindenki, valamilyen szinten. Tényleg Isteni, vagy legalább földönkívüli beavatkozásra lenne szükség ahhoz, hogy itt valaki vagy valami rendet vágjon végre az áthatolhatatlan GAZ-tengerben. Már a jövõ generációk józanságában sem reménykedhetünk, mert õk a legfertõzöttebbek, néhány kivételtõl eltekintve. Bár csak ne lenne igazam!
283 #22 gladiator07
- 2018-02-15 05:31
Sajnos tökéletesen igazad van!
267 #23 Perle
- 2018-02-15 08:46
https://444.hu/20...irodalmara

Közpénzek Kövesnek.:o:o:o
118 #24 keepfargo
- 2018-02-15 15:08
Sajnos, mormota, igazad van, ez kétségtelen.

Csak tüneti kezelést lehet valamilyen formában elképzelni, látványos javulás reménye nélkül - egyelöre.
Mi az a tüneti kezelés?
C.B.J. mint kötelezö olvasmány, Marschalkó munkái, David Cole holokamu-feltárása a Youtube-on, de még talán kertész "sorstalanságá"-´t is ide venném. A minap újra belenéztem. Ötjegyü számokat emleget Buchenvaldban és Auschwitz-ban egyaránt. Ha ö nem látott még hatjegyüt sem, (az utolsó másfél év alatt) akkor hol vannak a hétjegyü milliók?

Szóval ébresztést kell próbálgatni-emlegetni, a félálomból, ahol és amikor csak lehet. Ha nem lehet, akkor ki kell várni hogy hol, s mikor, de lehessen.
A lassan ölö méreggel szemben lassan ható gyógyszer a megengedett; nem lehet látványos sikerre gondolni.

Feladni azonban SOSEM szabad, az egyenlö lenne a megsemmisülés elörehozatalával. Ott még, egyelöre, nem tartunk. Elismerem; közel vagyunk - de elfogadnunk még attól nem kell.

Azt sem kell vagy szabad elfelejtenünk, hogy egy a nagyvilágban zajló ébredés is elkezdödött. Legyen szabad itt és most csak a legutóbbi könyvet említenem, ami a sátán földi helytartóival veszi fel a harcot; Gerard Menuhin könyvét. (Svájcban él a világhírü elöadómüvész fia)(Google)Ha semmi más nem mutatná, ez akkor is, önmagában is mutatja; valami elindult...

Amikor a leggyengébb a Hit, akkor szabad legkevésbé feladni. Akár a csodában is, de valamiben reménykedni kell.

Voltaire-t egyszer megkérdezték, mit szól a reinkarnációhoz, nem sorolja-e a csodák birodalmába? A válasza kb.ez volt: - "Már egyszer megszületni is elég nagy csoda, nem?"
118 #25 keepfargo
- 2018-02-15 16:10
Valami, aminek nem csak a zsizsik élösködöhöz, hanem általánosságban a pénzgazdálkodáshoz van köze: nálam jóval nagyobb agyak agyalnak azon,; hogyan lehet a globális financiális/monetáris pestis (buda is) fojtogató szorításából kiszabadulni. Ez már nem tüneti kezelés, hanem a lényeg: olyan önellátó közösségek létrehozása, amelyek közel el tudják érni az önfenntartást, és így egyre inkább függetleníteni tudják magukat a pénztöl.
Sv.o-ban a 90-es években már elindult ilyen irányú tevékenység, nálunk Magfalvát kell említenem, bár ha jól hallottam, van máshol is ilyen kezdeményezés.

Lehet, hogy a pénzhatalom csak évtizedek múlva fog alábbhagyni, de végleges megszünését is több tényezö indokolja. Ezekbe nem akarván belemenni, közgazdaságtanból meglehetösen keveset tudván, arra szorítkozom, hogy aki akar, nézzen utána; vannak ilyen törekvések világszerte.
Ha más nem jutna eszünkbe: a cionista amerikai-zsidó pénzuralmi érvényesülésnek nem akar-e útjába állni a BRICS, élükön Kinával és az oroszokkal (India is egykettöre nagyhatalomnak számit majd) ? A függetlenedés egy nagy skálán olvasható jele ez (is). Hamarosan létrejönnek egyéb függetlenedést célzó összefonódások (ld. V4) és még az én életemben lesz helyi pénz pl. a Balaton mellett is. Optimizmus? Ostobaság? Elképzelhetetlen? NEM: már el van képzelve...és azért azt ismerjük el; minden egy elképzeléssel kezdödik...

Buddha, aki talán okosabb volt mint az egész PI honlap együttvéve (ami azér´má´nem semmi )s_hihi mindíg azt mondta hogy a gyógyuláshoz a legfontosabb a diagnózis, vagyis meg kell állapítani, miben szenved a beteg. Gyógyszert aztán lehet majd találni, akár többfélét is, de elöbb tudni kell, mi a baj.

A bajt már tudjuk/tudják világszerte. ( Most a gyógyszerek/gyógymódok felmérésének a szakasza következik.) Ez nyilván nem azt jelenti, hogy hátra lehet dölni, és a sörért nyúlni. Egész másért kell nyúlni, és nagyonis elöre kell dölni (meg majd a kanyarokban bedölni)...a java ezután jön.
4 #26 Posta Imre
- 2018-02-15 16:43
Kipfargó, azért ez durva! Még hogy okosabb? Azért ezzel itt sokakakat megbántasz. Engem nem, mert mindig is tudtam.

Diagnózis kell? Mondom. HAZUGSÁG! Ennyi! Erre épül a "jelenlegi értéktõzsde". Ezért nem lehet véle egyszerûen bánni, mert alapjaiban hazug. Pont ugyanaz a baj a társada-lommal, vallással...politikával. Így elfogadod? Van gyógyír is erre. Úgy hívják: IGAZSÁG!

De van egy bökkenõ, sõt több. Az igazság nem öli meg a hazugságot, de a hordozóját igen és mivel a teljes rendszer erre van kalibrálva, így terápiás dózisban nagyon óvatosan kell bánni vele, mert ez a csürhe belepusztulna, ha pacekba kapná.
118 #27 keepfargo
- 2018-02-15 16:46
Surprise, surprise: egyetértek az elöttem szólóval. (íme; Imi)

Nem mintha nem mernék, vagy nem szeretnék ellentmondani - de nem lehet.
267 #28 Perle
- 2018-02-16 13:14
Segítség szexért cserébe. Nem ingyé mûködik néhány segélyszervezet .Minõ véletlen , hogy egy dévid a fejes.
http://www.breitb...ation-ngo/

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.53 másodperc
3,557,102 egyedi látogató