Bejelentkezés
Új eszköz a magyar nemzetpolitika kezében
Várjámá! A zsidó se nemzeti kisebbség a cigány se az! Az "õshönösról" meg szó se essék! Jáj, most mi lesz Mójzes Raffael, hát a dikics beleszálád a maceszbé! Múlt szerdán az Európai Parlament az õshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmérõl szóló határozatot fogadott el Strasbourgban. A határozat jelentõségét és szakmai részleteit ismertették hétfõn Pozsonyban, a Magyar Közösség Pártjának székházában.
A magyar nemzetpolitika és a magyar diplomácia óriási fegyvert kapott a kezébe azzal az – õshonos nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló – határozattal, amelyet a múlt héten fogadott el az Európai Parlament (EP) – jelentette ki Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselõje Pozsonyban hétfõn azon a sajtótájékoztatón, amelyen a dokumentum jelentõségét és részleteit ismertette.
Az õshonos kisebbségek védelmét és minden nemû diszkriminációját is jelenti ez a határozat, amelynek elõkészítésében illetve az elõkészítés koordinációjában részt vett Csáky Pál, az MKP Európai Parlamenti képviselõje is. Véleménye szerint a legfontosabb az, hogy a magyar nemzetpolitika egy óriási eszközt kapott a kezébe, Ukrajna és Szerbia vonatkozásában is. Az anyag beszél arról, hogy ezeket az elveket alkalmazni kell a csatlakozni kívánó országok esetében is. A magyar nemzetpolitika vállalta fel, hogy ezekért a jogokért küzdeni fog, és örömét fejezte ki, hogy ezt egy közös munkával sikerült megvalósítani. A szlovákiai magyarok számára ez azért lehet pozitívum, mert sokkal bátrabban tudnak szólni jogaikért, és élni azokkal, nem beszélve arról, hogy az anyag utal arra, hogy az európai jogrend szerint a szlovák nyelvtörvény nem felel meg az elvárásoknak és követelményeknek, így Szlovákia esetében néhány törvényt is módosítani kellene – tette hozzá Csáky Pál.
Csáky Pál kiemelte: nem a „puha mûfajba tartozó” jelentésrõl, hanem határozatról van szó, ami annyit jelent, hogy elvárják a benne megfogalmazottakat végrehajtását, s a végrehajtás ellenõrzését az elfogadástól számított egy év elteltével meg is kell kezdeni.
Képviselõk az ülésteremben az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Az, hogy már van egy olyan dokumentum, amely az EU tagállamaiban élõ kisebbségek jogainak védelmérõl szól, „óriási érv” lehet a magyar diplomácia kezében is – hangsúlyozta az MKP EP-képviselõje. Kifejtette: ezzel összefüggésben nagyon fontos, hogy a dokumentum túlnyomó részében az õshonos kisebbségek jogvédelmérõl szól, valamint az is, hogy a dokumentumban lefektetett elveket olyan országokban is be kell tartani, amelyek még csak csatlakozni készülnek az EU-hoz, mint például Ukrajna vagy akár Szerbia.
Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitika fejlesztéséért felelõs miniszteri biztosa elmondta, elsõsorban azért fontos Magyarország számára a határozat elfogadása, mert a nemzetpolitikai eszköztársat bõvíti, amire véleménye szerint nagyon nagy szükség van. Ahogy azt a miniszteri biztos elmondta, Szlovákiával kapcsolatban vannak olyan témák, amelyekkel nem tudnak egyet érteni, ez a határozat egy elõrelépés a megoldás felé – fogalmazott Kalmár Ferenc.
A nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló, múlt héten elfogadott határozat 13 év szünet után az elsõ jelentõs, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentum, amelyet az EP elfogadott. A határozat elfogadását két és fél évig tartó elõkészítõ munka elõzte meg, a dokumentumot a testület összes frakciója – azon belül az Európai Néppárt (EPP) minden képviselõje – megszavazta, az EP 751 képviselõjébõl csak kevesebb mint húszan nem voksoltak mellette.
Link
A magyar nemzetpolitika és a magyar diplomácia óriási fegyvert kapott a kezébe azzal az – õshonos nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló – határozattal, amelyet a múlt héten fogadott el az Európai Parlament (EP) – jelentette ki Csáky Pál, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselõje Pozsonyban hétfõn azon a sajtótájékoztatón, amelyen a dokumentum jelentõségét és részleteit ismertette.
Az õshonos kisebbségek védelmét és minden nemû diszkriminációját is jelenti ez a határozat, amelynek elõkészítésében illetve az elõkészítés koordinációjában részt vett Csáky Pál, az MKP Európai Parlamenti képviselõje is. Véleménye szerint a legfontosabb az, hogy a magyar nemzetpolitika egy óriási eszközt kapott a kezébe, Ukrajna és Szerbia vonatkozásában is. Az anyag beszél arról, hogy ezeket az elveket alkalmazni kell a csatlakozni kívánó országok esetében is. A magyar nemzetpolitika vállalta fel, hogy ezekért a jogokért küzdeni fog, és örömét fejezte ki, hogy ezt egy közös munkával sikerült megvalósítani. A szlovákiai magyarok számára ez azért lehet pozitívum, mert sokkal bátrabban tudnak szólni jogaikért, és élni azokkal, nem beszélve arról, hogy az anyag utal arra, hogy az európai jogrend szerint a szlovák nyelvtörvény nem felel meg az elvárásoknak és követelményeknek, így Szlovákia esetében néhány törvényt is módosítani kellene – tette hozzá Csáky Pál.
Csáky Pál kiemelte: nem a „puha mûfajba tartozó” jelentésrõl, hanem határozatról van szó, ami annyit jelent, hogy elvárják a benne megfogalmazottakat végrehajtását, s a végrehajtás ellenõrzését az elfogadástól számított egy év elteltével meg is kell kezdeni.
Képviselõk az ülésteremben az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Az, hogy már van egy olyan dokumentum, amely az EU tagállamaiban élõ kisebbségek jogainak védelmérõl szól, „óriási érv” lehet a magyar diplomácia kezében is – hangsúlyozta az MKP EP-képviselõje. Kifejtette: ezzel összefüggésben nagyon fontos, hogy a dokumentum túlnyomó részében az õshonos kisebbségek jogvédelmérõl szól, valamint az is, hogy a dokumentumban lefektetett elveket olyan országokban is be kell tartani, amelyek még csak csatlakozni készülnek az EU-hoz, mint például Ukrajna vagy akár Szerbia.
Kalmár Ferenc, a Magyarország szomszédságpolitika fejlesztéséért felelõs miniszteri biztosa elmondta, elsõsorban azért fontos Magyarország számára a határozat elfogadása, mert a nemzetpolitikai eszköztársat bõvíti, amire véleménye szerint nagyon nagy szükség van. Ahogy azt a miniszteri biztos elmondta, Szlovákiával kapcsolatban vannak olyan témák, amelyekkel nem tudnak egyet érteni, ez a határozat egy elõrelépés a megoldás felé – fogalmazott Kalmár Ferenc.
A nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló, múlt héten elfogadott határozat 13 év szünet után az elsõ jelentõs, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentum, amelyet az EP elfogadott. A határozat elfogadását két és fél évig tartó elõkészítõ munka elõzte meg, a dokumentumot a testület összes frakciója – azon belül az Európai Néppárt (EPP) minden képviselõje – megszavazta, az EP 751 képviselõjébõl csak kevesebb mint húszan nem voksoltak mellette.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. February 12. 18:29:43
- 2018. February 13. 05:55:15
- 2018. February 13. 09:30:42
- 2018. February 13. 13:56:18
- 2018. February 14. 14:38:06
- 2018. February 14. 20:55:07