Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Elõretör Kína és Oroszország

BelföldDe jó, ugye? Én már meg is vagyok Nyugatva és az elmúlt 10 évek mit sem számítanak. De majd holnap, vagy holnap után...vagy majd egy másik bolygón... A Nyugatnak már nincs monopóliuma a védelmi csúcstechnológiában
Kína és Oroszország nemsokára megtöri az Egyesült Államok és szövetségesei katonai szupremáciáját, így a Nyugat már nem élvezheti eddigi stratégiai elõnyét – áll a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) legfrissebb jelentésében.

A katonai erõmegoszlásról szóló Military Balance 2018 címû tanulmány arra figyelmeztet, hogy miközben nem valószínû háború kitörése a nagyhatalmak között, Washington, Moszkva és Peking szisztematikusan készül egy lehetséges konfliktusra – idézi a dokumentumot az Independent címû brit lap.

Különösen Kína halmozott fel figyelemre méltó arzenált, fõleg a haditengerészet területén. Az ázsiai birodalom az elmúlt másfél évtizedben több naszádot, rombolót, csatahajót, fregattot és tengeralattjárót épített, mint Japán, India és Dél-Korea együttvéve. Egyedül az elmúlt négy évben épült hadihajók és kiszolgálóegységeik vízkiszorítása jelentõsen nagyobb, mint az egész francia flottáé.

A legutóbb szolgálatba állított 055 típusú cirkáló hatótávolsága akkora, hogy egyvégtében képes Európa partjaiig hajózni. Tekintve, hogy a kínai haditengerészetnek Dzsibutiban is van támaszpontja, a kínaiak elõtt ott az egész világ. Közben épül Kína második repülõgép-anyahajója. Peking továbbá modernizálja katonai irányítási rendszerét, miáltal közös fegyvernemi parancsnokságokat hoz létre, integrálva minden fontos szolgáltatást.

Tengerészgyalogosok a fegyverüket tisztítják egy hadgyakorlaton
Fotós: Reuters

Továbbá mind a tüzérség, mind a légvédelem, mind pedig a szárazföldi offenzívák tekintetében a kifejlesztett fegyverarzenál mennyiségben túlszárnyalja mindazt, amit az Egyesült Államok be tud vetni. A tanulmány szerzõi szerint Kína levegõ-levegõ rakétafejlesztései 2020-ra arra fogják késztetni Washingtont és regio­nális szövetségeseit, hogy átértékeljék taktikájukat, technikájukat és védelmi folyamataikat.

Oroszországban valamivel lassúbb a hadi fejlesztések üteme, ennek részben anyagi, részben gyártási okai vannak. Moszkva mindenesetre számos tapasztalatot merített a való életbõl, azaz a szíriai és az ukrajnai harcokból, és kiváló képességeket fejlesztett ki a hibrid hadviselés terén, beleértve a kibertámadásokat is.

John Chipman, az IISS vezérigazgatója szerint a nyugati kormányoknak most olyan technológiát kell kitalálniuk, amely ugrásszerûen növelheti katonai erejüket, ám még ez sem garantálhatja a sikert.

– Kína az egyre kiemelkedõbb fegyver- és szélesebb körû védelmi technológiai fejlesztései­vel már nem felzárkózásra törekszik a Nyugathoz, hanem globális védelmi ipari újító akar lenni. A Nyugat elveszítette monopóliumát, többé már nem világelsõ a hadi innovációban és -termelésben, s már nem csak õ képes az ehhez szükséges pénzt elõteremteni. Kína óriási mértékben léphet elõre, ám ha a legnagyobb hatást akarja elérni, arra is szüksége van, hogy hasonló mértékben javítsa a kiképzést, a doktrínát és a taktikát – mondta John Chipman.
A NATO nem akar hidegháborút

A NATO nem akar újabb hidegháborút, nem akar újabb konfrontációt Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg fõtitkár tegnap a szervezet védelmi miniszteri találkozója alkalmával. Emlékeztetett: a hidegháború óta a szövetségesek folyamatosan csökkentették védelmi kiadásaikat, katonai kapacitásukat, ahogy parancsnokságaik számát is. A találkozón elõkerült a védelmi kiadások méltányosabb megosztásának kérdése is, ugyanis a NATO tagjai korábban azt vállalták, hogy GDP-jük legalább két százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. A kiadásnövelést Jim Mattis amerikai védelmi miniszter is szorgalmazta. Szóba került a NATO parancsnoki struktúrájának modernizálása is. A döntés két új parancsnokság létrehozására terjed ki, amelyek Észak-Amerika és Európa között biztosítják a csapatok és katonai eszközök utánpótlását és európai mozgathatóságát. A két parancsnokságnak az Egyesült Államok és Németország adna otthont, az elõbbi a tengeralattjárók mozgását követné és a hajózás biztonságáért felelne, az utóbbi logisztikai feladatokat látna el.
Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.35 másodperc
2,968,342 egyedi látogató