De jó, ugye? Én már meg is vagyok Nyugatva és az elmúlt 10 évek mit sem számítanak. De majd holnap, vagy holnap után...vagy majd egy másik bolygón... A Nyugatnak már nincs monopóliuma a védelmi csúcstechnológiában
Kína és Oroszország nemsokára megtöri az Egyesült Államok és szövetségesei katonai szupremáciáját, így a Nyugat már nem élvezheti eddigi stratégiai elõnyét – áll a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) legfrissebb jelentésében.

A katonai erõmegoszlásról szóló Military Balance 2018 címû tanulmány arra figyelmeztet, hogy miközben nem valószínû háború kitörése a nagyhatalmak között, Washington, Moszkva és Peking szisztematikusan készül egy lehetséges konfliktusra – idézi a dokumentumot az Independent címû brit lap.

Különösen Kína halmozott fel figyelemre méltó arzenált, fõleg a haditengerészet területén. Az ázsiai birodalom az elmúlt másfél évtizedben több naszádot, rombolót, csatahajót, fregattot és tengeralattjárót épített, mint Japán, India és Dél-Korea együttvéve. Egyedül az elmúlt négy évben épült hadihajók és kiszolgálóegységeik vízkiszorítása jelentõsen nagyobb, mint az egész francia flottáé.

A legutóbb szolgálatba állított 055 típusú cirkáló hatótávolsága akkora, hogy egyvégtében képes Európa partjaiig hajózni. Tekintve, hogy a kínai haditengerészetnek Dzsibutiban is van támaszpontja, a kínaiak elõtt ott az egész világ. Közben épül Kína második repülõgép-anyahajója. Peking továbbá modernizálja katonai irányítási rendszerét, miáltal közös fegyvernemi parancsnokságokat hoz létre, integrálva minden fontos szolgáltatást.

Tengerészgyalogosok a fegyverüket tisztítják egy hadgyakorlaton
Fotós: Reuters

Továbbá mind a tüzérség, mind a légvédelem, mind pedig a szárazföldi offenzívák tekintetében a kifejlesztett fegyverarzenál mennyiségben túlszárnyalja mindazt, amit az Egyesült Államok be tud vetni. A tanulmány szerzõi szerint Kína levegõ-levegõ rakétafejlesztései 2020-ra arra fogják késztetni Washingtont és regio­nális szövetségeseit, hogy átértékeljék taktikájukat, technikájukat és védelmi folyamataikat.

Oroszországban valamivel lassúbb a hadi fejlesztések üteme, ennek részben anyagi, részben gyártási okai vannak. Moszkva mindenesetre számos tapasztalatot merített a való életbõl, azaz a szíriai és az ukrajnai harcokból, és kiváló képességeket fejlesztett ki a hibrid hadviselés terén, beleértve a kibertámadásokat is.

John Chipman, az IISS vezérigazgatója szerint a nyugati kormányoknak most olyan technológiát kell kitalálniuk, amely ugrásszerûen növelheti katonai erejüket, ám még ez sem garantálhatja a sikert.

– Kína az egyre kiemelkedõbb fegyver- és szélesebb körû védelmi technológiai fejlesztései­vel már nem felzárkózásra törekszik a Nyugathoz, hanem globális védelmi ipari újító akar lenni. A Nyugat elveszítette monopóliumát, többé már nem világelsõ a hadi innovációban és -termelésben, s már nem csak õ képes az ehhez szükséges pénzt elõteremteni. Kína óriási mértékben léphet elõre, ám ha a legnagyobb hatást akarja elérni, arra is szüksége van, hogy hasonló mértékben javítsa a kiképzést, a doktrínát és a taktikát – mondta John Chipman.
A NATO nem akar hidegháborút

A NATO nem akar újabb hidegháborút, nem akar újabb konfrontációt Oroszországgal – jelentette ki Jens Stoltenberg fõtitkár tegnap a szervezet védelmi miniszteri találkozója alkalmával. Emlékeztetett: a hidegháború óta a szövetségesek folyamatosan csökkentették védelmi kiadásaikat, katonai kapacitásukat, ahogy parancsnokságaik számát is. A találkozón elõkerült a védelmi kiadások méltányosabb megosztásának kérdése is, ugyanis a NATO tagjai korábban azt vállalták, hogy GDP-jük legalább két százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. A kiadásnövelést Jim Mattis amerikai védelmi miniszter is szorgalmazta. Szóba került a NATO parancsnoki struktúrájának modernizálása is. A döntés két új parancsnokság létrehozására terjed ki, amelyek Észak-Amerika és Európa között biztosítják a csapatok és katonai eszközök utánpótlását és európai mozgathatóságát. A két parancsnokságnak az Egyesült Államok és Németország adna otthont, az elõbbi a tengeralattjárók mozgását követné és a hajózás biztonságáért felelne, az utóbbi logisztikai feladatokat látna el.
Link