A kamarával kapcsolatos eszmefuttatások alapján felmerült.
Van valami szabály arra, hogy hány kamara létezhet? Mibõl áll csinálni egyet? Mert volna ötletem:
Magyar Gyógyszerész- és Orvoskamara.
Csak így szerényen, mert én lennék az elnök, tehát az én szakmám van elõbb. Amit kínálnék, az pontosan ugyanaz, mint amit az MGYK tesz értem, illetve majdnem:
– A tagdíj évi 5000 Ft. Nálam személyi jogosoknak is ennyi lenne. Csak mert nem diszkriminálok. Csekket természetesen soha, semmilyen körülmények közt nem küldök. Csak egy bankszámlaszámot kiteszek a honlapra. Na jó, talán egy e-mailt. Arról szól, hogy lépj be, vagy kizárlak, és akkor koldulhatsz az MGYK-nál tagságot 29000-ért (vagy többért ugye). Vagy menj el szobafestõnek, abból úgyis hiány van, vagy ALDI raktárosnak, az jobban fizet, mint mérget keverni.
– Az érdekképviselet kimerülne annyiban, hogy a belépéssel a gyógyszerész (vagy orvos) eleget tesz törvényi kötelezettségének, és tag. Tehát ez ügyben senki sem vegzálhatja. Cserébe engem se piszkáljon senki, hogy nem érvényesítem az érdekeit. Más se teszi, de én legalább nem tûzöm a zászlómra, hogy kéne csinálnom.
– Az ég egy adta világon nem csinálnék semmit. Megvalósulás esetén pusztán minden évben kiállítok egy igazolást a tagoknak, hogy bizony idén is azok. Nem költök fölösleges, elavult vagy teljességgel érdektelen információkat tartalmazó folyóiratra. Nem küldözgetek szintén idejétmúlt, máshol már rég elmondott „újdonságokkal” teli, honlapról igénytelenül összeollózott körleveleket sem. Csak zavarnak. Mást úgysem kaptam soha az MGYK-tól se, tehát ez pipa.
– Néha beleszólnék ebbe-abba ami a szakmával kapcsolatos. De csak mint idevágó, de amúgy abszolúte mit sem számító vélemény. És csak akkor, ha kedvem van. Mondjuk hetekkel, hónapokkal késõbb, mint amikor még ért volna valamit. De lehet hogy akkor sem, elvégre megsérteném, a saját szabályom, miszerint nem csinálok semmit.
– Nem szervezek 20-50%-al drágább továbbképzéseket, mint bárki más, aki nem kötõdik az MGYK-hoz. Különben is totál etikátlan ugyanazt a pontot többért adni, csak azért, mert az MGYK keze is benne van, mintha mondjuk az MOSZ, MGYT vagy bárki más csinálja. A többi pontszerzõre meg nélkülem is el lehet menni.
– Év végén, ha már csokibarnán, élményekkel és arcpirítóan irigylésre méltó fényképalbummal visszatértem az egy hónapos ausztráliai körutazásról, ígérem, a maradék pénzt visszautalom. Mondjuk így saccra 1000-3000 Ft-ot, attól függ, mennyiért tudok repjegyet meg szállodát szerezni a kenguruk földjén, illetve végül hány (tíz)ezer tagom lesz. A banki- illetve postaköltséget levonva megkapja minden tag a számlát a befizetett és nálam maradt összegrõl egy csinos borítékban. Természetesen az MGYK-hoz hasonlóan így sokkal-sokkal késõbb, mint ahogy eleve náluk realizálódott a pénzem. Aki mégse kéri vissza a lóvét, annak valami továbbképzésszerûséget tetõ alá hozok, persze megjelenni nem kell, csak a számla mellé egy pontigazolást kap, mondjuk 200Ft/pont árfolyamon.
– Mivel az elsõ pont miatt egy év leforgása alatt az MGYK (és esetleg a MOK) tagsága az elõírt minimumérték alá csökkenne, meg kellene szûnnie. Ekkor nálam a tagdíj következõ évre 500 000 Ft lenne, vagyis mindenki átmenne valaki más kamarájába, én pedig megszüntetném ezt, hogy más megcsinálja helyettem. Azért még megsúgnám neki, mik a jó helyek Ausztráliában.
– Ha valaki az ötletemet felhasználva megcsinálja, vagy alám ígér (4900 Ft-os tagdíj) akkor lelke rajta, de következõ évben õ kívánjon nekem jó utat, és súgja meg, hol sütik jól a kenguruhúst! Egy évet igazán tudok még várni.
Szavazz! Lennél-e tag?
Tegnaptól!
Erre a lehetõségre szavaztak

+90

Mi a bankszámlaszám?

+6

Hogyne!

+3

Igen

Ausztrália unalmas, és hajrá MGYK!"

Link