Bejelentkezés
Megtalálták a legõsibb európai civilizáció nyomait
Jaj ne! Vallásosak lettek vona és nem egy fasz-szoborhoz imádkoztak. Na, tudom már, a zsidók, igen, csakis a zsidók lehettek! De hát akkor még nem is lettek létrehozva, mert most is csak 5778. esztendõt írják a "teremtés óta".
7000 éves templomrendszer maradványait fedezték fel egy Németországon, Csehországon, Szlovákián és Ausztrián át húzódó területen.
E felfedezés forradalmasíthatja az európai õstörténeti kutatásokat. Eddig ugyanis az volt az elfogadott felfogás, hogy a monumentális építkezések kora csak jóval késõbb alakult ki, Mezopotámiában és Egyiptomban. A jelen kutatások már három éve folynak, de mindeddig a régészek nem tudtak nevet adni ennek a civilizációnak. Az agyagból és fából készült templomokat valószínûleg olyan nomád népek leszármazottai építették, akik a Duna völgyében éltek. E mélységesen vallásos emberek elsõsorban állattenyésztésbõl, birka- és sertéstartásból éltek.
Az egyik legfontosabb leletre Drezda városa alatt találtak: ott egy 150 méter átmérõje templom maradványai nyugodtak, amelyet négy árok, három töltés és két fal vett körül. A londoni lap szerint köveket, fából készült munkaeszközöket, továbbá embereket és állatokat ábrázoló kis figurákat is találtak.
`Kutatásaink nyomán láthatjuk, milyen fejlettségi szintre jutottak el az elsõ igazi európai agrárközösségek` - mondta Harald Stäuble, az alsó-szászországi kormány kulturális örökségi hivatalának vezetõje. A régészek Lipcse közelében egy falu maradványait is megtalálták, amelynek mintegy 300 lakója egy templom körül épített húsz nagy házban lakott.
A kutatók úgy vélik, hogy az agrártechnikák koncentrációja és konszolidációja vonta maga után a templomok építését. Ez utóbbiak azonban egy viszonylag rövid, talán 2-300 éves idõszak után, titokzatos módon eltûntek. Az ilyen monumentális építmények csak 3000 évvel késõbb bukkantak fel újra, a középsõ bronzkorban - írta a The Independent.
(Panoráma)
Link
7000 éves templomrendszer maradványait fedezték fel egy Németországon, Csehországon, Szlovákián és Ausztrián át húzódó területen.
E felfedezés forradalmasíthatja az európai õstörténeti kutatásokat. Eddig ugyanis az volt az elfogadott felfogás, hogy a monumentális építkezések kora csak jóval késõbb alakult ki, Mezopotámiában és Egyiptomban. A jelen kutatások már három éve folynak, de mindeddig a régészek nem tudtak nevet adni ennek a civilizációnak. Az agyagból és fából készült templomokat valószínûleg olyan nomád népek leszármazottai építették, akik a Duna völgyében éltek. E mélységesen vallásos emberek elsõsorban állattenyésztésbõl, birka- és sertéstartásból éltek.
Az egyik legfontosabb leletre Drezda városa alatt találtak: ott egy 150 méter átmérõje templom maradványai nyugodtak, amelyet négy árok, három töltés és két fal vett körül. A londoni lap szerint köveket, fából készült munkaeszközöket, továbbá embereket és állatokat ábrázoló kis figurákat is találtak.
`Kutatásaink nyomán láthatjuk, milyen fejlettségi szintre jutottak el az elsõ igazi európai agrárközösségek` - mondta Harald Stäuble, az alsó-szászországi kormány kulturális örökségi hivatalának vezetõje. A régészek Lipcse közelében egy falu maradványait is megtalálták, amelynek mintegy 300 lakója egy templom körül épített húsz nagy házban lakott.
A kutatók úgy vélik, hogy az agrártechnikák koncentrációja és konszolidációja vonta maga után a templomok építését. Ez utóbbiak azonban egy viszonylag rövid, talán 2-300 éves idõszak után, titokzatos módon eltûntek. Az ilyen monumentális építmények csak 3000 évvel késõbb bukkantak fel újra, a középsõ bronzkorban - írta a The Independent.
(Panoráma)
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. February 20. 20:30:49
- 2018. February 20. 20:56:54
- 2018. February 21. 02:48:13
- 2018. February 21. 05:08:07
- 2018. February 21. 11:02:08