Bejelentkezés
Nem finnugor eredetû az Árpád-ház
Tehát kazár zsidó! De jó, hogy ezt is megértük, de szorozzuk meg a mai idiotizmust hatványozottan és még így se látjuk a végét. Az Országos Onkológiai Intézet által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak sikerült azonosítania az Árpád-ház férfi tagjaira jellemzõ DNS-t. Kásler Miklós professzor a Magyar Idõknek elmondta: az Árpád-házi uralkodók nem finnugor, hanem eurázsiai eredetûek.
A mintákat III. Béla és felesége maradványaiból nyerték, a munka 2013-ban kezdõdött, amikor Erdõ Péter bíboros hozzájárulásának és a magyar kormány pénzügyi támogatásának köszönhetõen megkezdõdhetett a jelenleg a Mátyás-templomban található emberi maradványok vizsgálata.
Kásler professzor 2014 márciusában vett mintát a korábban már meglehetõsen nagy szakmai egyetértéssel III. Bélaként meghatározott férficsontváz, illetve a székesfehérvári kriptában eredetileg a balján nyugvó felesége, Châtillon Anna csontmaradványaiból.
Az elsõdleges cél annak a DNS-szakasznak a meghatározása volt, amely az Árpád-ház tagjaira volt jellemzõ. A királyné DNS-ének vizsgálata pedig azért volt fontos, mert így a többi maradvány esetében meg lehet állapítani, hogy az illetõ felmenõje vagy leszármazottja volt-e III. Bélának.
– A munka nemzetközi összefogással folyt, és az archeogenetika világszerte elismert szakértõi is részt vettek benne a göttingeni egyetemrõl, így az eredmények megkérdõjelezhetetlenek – hangsúlyozta a lapnak Kásler Miklós.
Ez pedig azért lényeges, mert a kutatócsoport sikeresen definiálta III. Béla király apai ági (Y-kromoszomális) profilját, amely hivatkozásként szolgálhat az Árpád-dinasztia további maradványainak és vitatott élõ leszármazottainak azonosításához. Így például – magyarázta a professzor – az Egresen most feltárt sírból kiemelt maradványról meg lehet állapítani, hogy az Árpád-házhoz tartozik-e. Amennyiben igen, akkor abban is biztosak lehetünk, hogy a csontok csak II. András maradványai lehetnek, mert több Árpád-házit ott nem temettek el.
De megerõsítést vagy cáfolatot nyerhetne az a feltevés is, amely szerint I. Béla fiának, I. Géza királynak a sírjára lelhettek-e rá váci régészek több mint két évvel ezelõtt.
A szakértõk a királyi pár maradványain kívül még kilenc, szintén a székesfehérvári bazilikából származó csontvázat vizsgáltak meg, de csak kettõrõl állapították meg, hogy biztosan Árpád-házi: az egyik III. Béláé, a másik egy olyan férfié, aki az eredeti temetkezési helyen III. Béla közelében feküdt. A DNS-vizsgálatok alapján bizonyos, hogy az illetõ nem leszármazottja, hanem felmenõje volt III. Bélának, nagy valószínûséggel az apja, II. Géza vagy a nagyapja, Vak Béla. Az utóbbi azonosítását megkönnyítette volna, ha megvan a koponya is, ennek azonban nyoma veszett.
Kásler professzor elmondta azt is: vizsgálataik alapján a két királyi maradvány az R1a haplocsoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetûek (a haploid az a génszakasz, amelyik egy családon belül a férfiak ágán változás nélkül minden idõben ugyanaz, egy adott haplocsoport tagjai tehát vissza tudják vezetni DNS-üket egy közös õshöz).
Ezt az eredetet erõsítik meg III. Béla testi jegyei is. A morfológiai megfelelések is megerõsítették ugyanis, hogy III. Béla 190 centiméternél is magasabb, erõs testalkatú férfi volt, csontjai is robusztusak. A leírások alapján a család több férfi tagja is hasonló alkatú volt, ami szintén megerõsíti a Turul-dinasztia eurázsiai eredetét.
– Ha lesz rá forrás, és részletesebben meg tudjuk vizsgálni a DNS-eket, akkor apai ágon vissza tudunk menni az Árpádok eredetéhez, megtudhatjuk, pontosan milyen népcsoportokból tevõdtek össze az Árpád-ház tagjai, és akkor arra is választ kaphatunk, hol játszottak esetleg még szerepet a történelem során – mondta a professzor.
Hozzátette: az értékelés természetesen a történészek és a régészek feladata, de nekik kötelességük ezekkel az adatokkal is foglalkozni. Ha a genetikai profil napjainkban alkalmas az apaság megállapítására, akkor a módszer precizitását ebben a vonatkozásban sem érdemes megkérdõjelezni – fogalmazott.
(Magyar Idõk/Fotó: Országos Onkológiai Intézet)
Link
A mintákat III. Béla és felesége maradványaiból nyerték, a munka 2013-ban kezdõdött, amikor Erdõ Péter bíboros hozzájárulásának és a magyar kormány pénzügyi támogatásának köszönhetõen megkezdõdhetett a jelenleg a Mátyás-templomban található emberi maradványok vizsgálata.
Kásler professzor 2014 márciusában vett mintát a korábban már meglehetõsen nagy szakmai egyetértéssel III. Bélaként meghatározott férficsontváz, illetve a székesfehérvári kriptában eredetileg a balján nyugvó felesége, Châtillon Anna csontmaradványaiból.
Az elsõdleges cél annak a DNS-szakasznak a meghatározása volt, amely az Árpád-ház tagjaira volt jellemzõ. A királyné DNS-ének vizsgálata pedig azért volt fontos, mert így a többi maradvány esetében meg lehet állapítani, hogy az illetõ felmenõje vagy leszármazottja volt-e III. Bélának.
– A munka nemzetközi összefogással folyt, és az archeogenetika világszerte elismert szakértõi is részt vettek benne a göttingeni egyetemrõl, így az eredmények megkérdõjelezhetetlenek – hangsúlyozta a lapnak Kásler Miklós.
Ez pedig azért lényeges, mert a kutatócsoport sikeresen definiálta III. Béla király apai ági (Y-kromoszomális) profilját, amely hivatkozásként szolgálhat az Árpád-dinasztia további maradványainak és vitatott élõ leszármazottainak azonosításához. Így például – magyarázta a professzor – az Egresen most feltárt sírból kiemelt maradványról meg lehet állapítani, hogy az Árpád-házhoz tartozik-e. Amennyiben igen, akkor abban is biztosak lehetünk, hogy a csontok csak II. András maradványai lehetnek, mert több Árpád-házit ott nem temettek el.
De megerõsítést vagy cáfolatot nyerhetne az a feltevés is, amely szerint I. Béla fiának, I. Géza királynak a sírjára lelhettek-e rá váci régészek több mint két évvel ezelõtt.
A szakértõk a királyi pár maradványain kívül még kilenc, szintén a székesfehérvári bazilikából származó csontvázat vizsgáltak meg, de csak kettõrõl állapították meg, hogy biztosan Árpád-házi: az egyik III. Béláé, a másik egy olyan férfié, aki az eredeti temetkezési helyen III. Béla közelében feküdt. A DNS-vizsgálatok alapján bizonyos, hogy az illetõ nem leszármazottja, hanem felmenõje volt III. Bélának, nagy valószínûséggel az apja, II. Géza vagy a nagyapja, Vak Béla. Az utóbbi azonosítását megkönnyítette volna, ha megvan a koponya is, ennek azonban nyoma veszett.
Kásler professzor elmondta azt is: vizsgálataik alapján a két királyi maradvány az R1a haplocsoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetûek (a haploid az a génszakasz, amelyik egy családon belül a férfiak ágán változás nélkül minden idõben ugyanaz, egy adott haplocsoport tagjai tehát vissza tudják vezetni DNS-üket egy közös õshöz).
Ezt az eredetet erõsítik meg III. Béla testi jegyei is. A morfológiai megfelelések is megerõsítették ugyanis, hogy III. Béla 190 centiméternél is magasabb, erõs testalkatú férfi volt, csontjai is robusztusak. A leírások alapján a család több férfi tagja is hasonló alkatú volt, ami szintén megerõsíti a Turul-dinasztia eurázsiai eredetét.
– Ha lesz rá forrás, és részletesebben meg tudjuk vizsgálni a DNS-eket, akkor apai ágon vissza tudunk menni az Árpádok eredetéhez, megtudhatjuk, pontosan milyen népcsoportokból tevõdtek össze az Árpád-ház tagjai, és akkor arra is választ kaphatunk, hol játszottak esetleg még szerepet a történelem során – mondta a professzor.
Hozzátette: az értékelés természetesen a történészek és a régészek feladata, de nekik kötelességük ezekkel az adatokkal is foglalkozni. Ha a genetikai profil napjainkban alkalmas az apaság megállapítására, akkor a módszer precizitását ebben a vonatkozásban sem érdemes megkérdõjelezni – fogalmazott.
(Magyar Idõk/Fotó: Országos Onkológiai Intézet)
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. February 21. 15:09:56
- 2018. February 21. 15:47:54
- 2018. February 21. 17:20:32
- 2018. February 21. 19:15:50