Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Fidesz meg a "nemzeti függetleneség" cionista hazugságai versus Liszaboni Szezõdés

BelföldCsak felelevenítem, hátha még emlékeztek rá. Tegnap hallgattam orsós vikit nyekeregni a rádióban, miközben folymatosan qvaanyáztam ezt a tetvet, hisz sosorista szabadkõmûves zsidó-cigány bandájával csont nélkül szavazta meg a Liszaboni Szerzõdést ...is!
Hír: : "Életbe" lépett a Liszaboni Szerzõdés
2009, december 09. szerda-09:34'33"
Tudja-e Ön: a Lisszaboni Szerzõdés megfosztotta Önt magyar állampolgári jogaitól?
Tisztelt Orbán Viktor úr és a Lisszaboni Szerzõdést megerõsítõ Fidesz képviselõk!

E nyílt levélben a FÚSZ-NIM nemzetközi író- és kutatócsoportjának magyar állampolgárai, mint volt Fidesz választók, az alábbi kérdéseket szeretnénk feltenni Önöknek, abban a reményben, hogy érdemi választ kapunk, nemcsak mi, hanem minden jelen- és múltbéli választójuk és minden jelenbeli magyar állampolgár, akiket a Lisszaboni Szerzõdés ratifikálásával megfosztottak magyar állampolgári jogaiktól:


1) Elolvasták-e Önök a Lisszaboni Szerzõdést, amelynek ratifikálására Önök szavazataikat adták 2007 december 17-én: ugyanazon a napon, amikor a Társadalombiztosítási és Egészségügyi reformok parlamenti szavazása is napirenden volt?
Tisztában vannak-e azzal, hogy a kétharmados többséget igénylõ határozathoz adott szavazataikkal lényegében az Önök segítségével vált lehetõvé, hogy a Magyar Országgyûlés feladta Hazánk nemzetállami függetlenségét és hogy ezzel Önök a magyar állampolgárokat megfosztották magyar állampolgársági jogaitól?
Tudják-e, hogy ez egyúttal a jelen fennálló alkotmányos rend erõszakos megdöntését is jelenti?
Tudják-e, hogy az EU föderációhoz való Lisszaboni csatlakozással a Magyar Országgyûlésnek nem áll majd jogában önállóan dönteni olyan kérdésekben, mint például éppen a Társadalombiztosítási és Egészségügyi reformok, mivel minden ilyen jellegû reform jelenlegi és jövõbeli forrása is maga az EU központi vezetése és annak diktátumai?
Tudják-e, hogy a magyar kormány az EU központi utasítására vezet be minden népellenes reformot az országban a legdurvább kényszerítõ eszközökkel?
Tudják-e, hogy e szerzõdés ratifikálásával nemcsak a jelen magyar koalíció minden jövõbeli kényszer-reformjára adták elõzetes beleegyezésüket, de ezzel magasabb szinten megakadályozták annak lehetõségét is, hogy az EU vezetés által támogatott jelen népirtó koalíciótól Magyarország valaha megszabaduljon?
Tudják-e, hogy ezáltal egy gyarmati sorba taszított ország polgáraivá tettek minket?

2) Milyen jellegû elõzetes kutatásokat és elemzéseket végeztek a Szerzõdés lényegének feltárására, illetve mely alkotmányjogászokkal tárgyalták meg e történelmi jelentõségû lépést? Megtárgyalták-e ezt a kérdést a Köztársaság Elnökével? Kérték-e az Alkotmánybíróság elõzetes véleményét?

3) Ha nem végeztek kutatásokat, elemzéseket és elõzetes tárgyalásokat, esetleg el sem olvasták figyelmesen a Szerzõdést, milyen magyarázatot tudnak adni arra, hogy teljesen felkészületlenül, ráadásul a sztrájkok miatti figyelemelterelõ körülmények közt mégis megadták az engedélyt a parlament számára, hogy a ratifikálást még aznap napirendre tûzze? Mi
indokolja azt, hogy ellentétben a többi EU-országgal, Önök ezt a történelmi lépést, nemhogy népszavazásra nem javasolták, de még parlamenti vitára sem tartották érdemesnek - sõt, még a közvéleményt nem értesítették sem a szavazás tervérõl sem arról, hogy Önök igennel szándékoznak szavazni? Amennyiben Önök önként döntöttek így, mivel tudják megalapozni e döntésüket? Amennyiben Önök nem önként egyeztek bele a villámszerûen gyors parlamenti döntéshozatalba és nem önként
szavaztak IGEN-nel e különleges jelentõséggel bíró kérdésben, a kormány milyen eszközt alkalmazott az Önök kényszerítésére?

4) Tisztában vannak-e azzal, hogy a Szerzõdés ratifikálásának megszavazásával és e szerzõdéshez való csatlakozással Országunk oly mértékben veszíti el önállóságát, hogy gyakorlatilag gyarmati sorba kerül, kiszolgáltatva egy új európai szuperhatalom számára, amelynek döntéshozatalába Hazánknak semmi beleszólása nem lesz? Tisztában
vannak-e azzal, hogy az ország ezáltal egy olyan nemzetközi politikus-csoport által vezetett szuperhatalomnak lett kiszolgáltatva, amely a jelen népirtó és nemzetáruló, diktatúrát bevezetõ SZDSZ-MSZP magyar koalíció hû támogatója? Tudják-e, hogy az EU vezetése a jelenleg folyó magyarországi népirtásra és emberi jogi válságra teljes közönyt mutat, annak ellenére, hogy mind a tavaly õszi brutális eseményekrõl, mind az azóta fennálló magyarországi emberi jogi és jogállami válságról az EU számos vezetõje értesült a civil jogászbizottságok által, és minderrõl az Európai Parlament képviselõi
is értesültek a számukra küldött petíciók révén? (Orbán Viktor úr: Ön nyilvánvalóan pontosan ismeri a tényt, hogy az
uniós vezetés áll a jogállamiságunk és demokráciánk megszüntetõ magyar kormány mögött, hisz minden bizonnyal Ön az EU vezetõk utasítására vonta vissza az annak idején a kormánynak adott ultimátumát pontosan azután, miután tavaly õsszel visszatért az EU-vezetõkkel történt megbeszélésekrõl.)

5) Amennyiben nem végeztek elõzetes kutatásokat, az alábbiakat szeretnénk szíves tudomásukra hozni:

Amit Önök tettek 2007 december 17-én minden demokratikus legitimáció és a társadalmi konszenzus nélkül, sõt a közvélemény elõzetes értesítése nélkül: a jelenlegi diktatórikus EU-vezetés elsõ szolgai csatlósaiként, szégyenletes módon, mintegy parlamenti puccs keretei közt, ratifikáltak egy olyan nemzetközi szerzõdést, amely feladja Magyarország függetlenségét mind a jelentõsebb belügyi mind a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, és átruházza a döntési jogokat az
Európai Unió valamely szervezete vagy intézménye számára, amely intézmények döntési befolyására Magyarországnak, -annak alacsony uniós képviseleti arányát tekintve - semmi lehetõsége sem lesz. Az Önök által megerõsített szerzõdés a Magyar Köztársaságot gyarmatként kiszolgáltatja más országok javára, ráadásul egy olyan új föderációs szuperhatalom javára, amelynek központilag elrendelt reformjai révén folyik Magyarországon a jelenlegi gazdaságrombolás, reformdiktatúra és az ezek keresztülviteléhez hallgatólagosan legitimált rendõri és jogalkalmazási diktatúra.

A Lisszaboni Szerzõdéssel egy abba belépõ tagország, a Szerzõdés számos nyitva hagyott pontját tekintve elõzetesen és elvileg felhatalmazza az EU vezetését az ország fegyveres megszállására is (!) és többek között olyan stratégiai jogokat is átad az EU-vezetés számára, mint az ország monetáris és költségvetési önrendelkezési jogai. Tehát a Lisszaboni Szerzõdés értelmében ezután Hazánknak - és a többi tagállamnak- nem lesz jogában dönteni olyan kérdésekben mint saját külpolitika, saját biztonságpolitika, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, energiaárak, költségvetés, adók, stb. A Szerzõdés, ami valójában a korábban több EU tagállam által is referendum útján elutasított EU Alkotmány, és amelynek életbe léptetési folyamatát példátlanul becstelen politikai folyamatnak tekint a nemzetközi szakvélemény, bár önmaga elnevezése szerint ("reformszerzõdés") és az EU-vezetés állítása szerint nem alkotmány, a dokumentum egész tartalmát tekintve alkotmányos szerzõdésnek minõsül, mivel felülírja nemzeti Alkotmányunk szerint kikötött jogainkat és kötelességeinket.
Bár a Szerzõdés de iure egymás mellé rendeli a nemzeti és európai állampolgári jogainkat, tartalmilag és gyakorlatilag felcseréli nemzeti állampolgári jogaink az EU vezetése által diktált európai állampolgársági jogokra.
Újból kiemeljük: nemzetközileg széles körben ismert tény, miként azt számos politikus és alkotmányjogász hangsúlyozza, hogy lényegét tekintve a Lisszaboni Szerzõdés maga az EU Alkotmány, és errõl a tényrõl mind az EU-vezetés, mind a diktatórikus tervek támogatói és csatlós médiái hazudnak, illetve a tényeket elhallgatják. Egy alkotmány lényegét tekintve lehet alkotmány akkor is, ha nem annak nevezi önmagát. A tény, hogy ez a szégyenteljes szerzõdés nem annak
nevezi önmagát, ami, azaz nem alkotmánynak, még inkább szégyenletessé teszi önmagát, és még inkább súlyosbító körülmény az azt aláírók és ratifikálók tettét tekintve.

Bár a Lisszaboni Szerzõdés állítja, hogy abból az egyes tagországok kiléphetnek, a Szerzõdés konkrét szövege szerint ennek feltételei nagyon homályosak és magától az EU eseti döntésétõl is függenek. Maga a kilépési aktus több évet is igénybe vevõ hosszú és körülményes folyamat, továbbá, mivel a Lisszaboni Szerzõdés elõzetesen minden jövõbeli döntését saját maga által definiált érdekeivel már elõzetesen legitimál, így a Szerzõdés értelmében az sem kizárt, hogy amennyiben
egy tagállam kilépése az EU ún. "érdekeit" sértené vagy "biztonságát veszélyeztetné", egy tagállam kilépését éppen maga az EU akadályozná meg szavazati és döntési túlerejével. (Mindezekrõl a részletes elemzést lásd a hivatkozott dokumentumok alatt, "FÚSZ-NIM: Magyarország nemzetközi jog szerint gyarmati státuszban - a Magyar Köztársaság új Alkotmánya a Lisszaboni Szerzõdés" - Link -)

6) Függetlenül attól, hogy mi az Önök véleménye e Szerzõdésrõl, kérdésünk továbbá: miért nem tájékoztatták a Lisszaboni Szerzõdésrõl és annak mibenlétérõl a közvéleményt és a ratifikálás tervérõl és idejérõl? Amennyiben úgy gondolják, hogy nincs mit takargatniuk e Szerzõdés ratifikálásával, miért egyeztek bele abba, hogy a Szerzõdés megerõsítése ily gyorsan, titokban a színfalak mögött történjen, mintegy a jelen szégyenletes MSZP-SZDSZ koalíció cinkosaiként? Miért követik a kormány alkotmányellenes példáját közérdekû információk eltitkolásában? Miért segédkeznek a kormány bûnrészeseiként a
választóik és az egész magyar társadalom megtévesztésében? Tudják-e, hogy az Önök szerepe a Lisszaboni Szerzõdés aláírásában a döntõ bizonyíték arra, hogy Önök valójában az MSZP-SZDSZ koalíció szövetségesei és annak hátországaként egyengetik annak útját?
Tudják-e, hogy a politikai rendszer neve, amelyhez Önök álellenzéki szerepben színészi játékokat játszanak, parlamentáris diktatúra?

7) Tehát még egyszer kérdezzük: tudják-e, hogy a Lisszaboni Szerzõdés ratifikálásával megfosztottak minket magyar állampolgári jogainktól és egy gyarmati sorba taszított ország más országoknak alárendelt "polgáraivá" tettek minket? Amennyiben Önök úgy gondolják, hogy ez nem igaz: hogy a Lisszaboni Szerzõdés nem alkotmányos szerzõdés, milyen szakértõi alapon tudják ezt az állítást alátámasztani? Milyen alapon tudják alátámasztani, hogy a Lisszaboni Szerzõdés nem jelenti magát az új alkotmányt és gyarmati függést Magyarország számára?

8) Amennyiben Önök a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését remélik e szerzõdéstõl, erre a évedésükre elõre megadjuk a választ:
A Lisszaboni Szerzõdés nem a demokrácia és szabadság világába való belépést jelenti, amint azt a globalizációs diktatúrát építõ EU és annak elsõ csatlósa, a magyarországi liberális koalíció fennen hirdeti, hanem nemzeti szuverenitásunk és jogaink hivatalos kiszolgáltatását ugyanazon diktatórikus központi EU vezetés számára, amely emberi és alkotmányos jogaink eltiprásában és a magyarság népirtásában hallgatólagosan segédkezik, amely a helyi koalíció közremûködésével a közös EU-reformokat rákényszeríti Magyarországra és amely teljesen rendben találja a szemkilövetõ, elnyomó és népirtó "demokráciát" és emberi jogi helyzetet Magyarországon. A jelen EU vezetés által elképzelt Európai Egyesült Államok egy a jelen USA kormányhoz hasonlatos politikával és célokkal jönne létre, hisz az EU elõrejelzett politikája pontos azonosságot mutat a Bush-féle diktatórikus államszervezetével, mind céljaival és eszközeivel. Közismert tény a jelen EU vezetéssel szoros szövetségben álló Bush-kormányról, hogy dollár adó-milliárdok és emberáldozatok tömegét követelõ hadügyi és biztonságpolitikáját, növekvõ számú jogellenes bebörtönzéseit és egyének és szervezetek anyagai javainak törvénytelen eljárások útján történõ elkobzását, önkényesen és minden objektív megalapozottság nélkül az ún. "antiterrorista" harcok szükségességével indokolja.

Magyarország - és az összes EU tagállam - legfõbb érdeke ma nem belerohanni ebbe a nemzeti öngyilkossággal egyenértékû szerzõdésbe, hanem annak ratifikációs folyamatát azonnal berekeszteni és megszüntetni minden további együttmûködést a jelenlegi becstelen, diktatórikus és emberi jogellenes EU-vezetéssel.
Amennyiben az Önök érve e Szerzõdés feltétlen ratifikálása mellett az, hogy Magyarország számára nincs jövõ az Európai Unión kívül, erre az egyetlen válaszérv az, hogy Magyarországnak egyedül egy valóban szabad és demokratikus Európában lenne jövõje. Ha valaha sor kerülhet az EU megreformálására vagy egy új, valóban demokratikus európai nemzetközi
szerzõdési rendszer létrehozására, az mindezek után csak olyan demokratikus és hiteles ország-reprezentációkon keresztül lenne elképzelhetõ, akik nem vettek aktívan részt az EU jelenlegi szégyenletes konspirációjában.

Tisztelettel,
A Független Újságírók Szövetsége Nemzetközi Információs Mûhelye (FÚSZ-NIM)


Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja

1. Minden magyar érték (benne a termõföld) elvesztése

EUM 26. cikk
(2) A belsõ piac egy olyan, belsõ határok nélküli térség, amelyben e szerzõdés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tõke szabad mozgása.

2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése

EUM 34. cikk
A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

EUM 35. cikk
A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

EUM 63. cikk
(1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tõkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.
(2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési
mûveletekre vonatkozó minden korlátozás.

EUM 101. cikk
(1) A belsõ piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:
a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;
b) a termelés, az értékesítés, a mûszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenõrzése;
c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;
d) egyenértékû ügyletek esetén eltérõ feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
e) a szerzõdések megkötésének függõvé tétele olyan kiegészítõ kötelezettségeknek a másik fél részérõl történõ vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerzõdés tárgyához.

EUM 107. cikk
(1) Ha a Szerzõdések másként nem rendelkezik, a belsõ piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének elõnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

3. Pénzügyi függetlenség elvesztése

EUM 282. cikk
(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.
....
(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elõ.

EUM 295. cikk
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek egymással, és közös megegyezéssel meghatározzák gyüttmûködésük szabályait. E célból a Szerzõdéseknek megfelelõen kötelezõ jellegû intézményközi megállapodásokat köthetnek.

4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése

EUM 207. cikk
(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és
szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külsõ tevékenységének elvei és célkitûzései által meghatározott keretek között kell folytatni.

5. Vám elvesztése

EUM 28. cikk
(1) Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.

6. Az önálló adópolitika elvesztése

EUM 110. cikk
A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegû hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belsõ adót.
A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetû belsõ adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.

7. Külügy és hadügy elvesztése

EUSZ 18. cikk
(1) Az Európai Tanács, minõsített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti.
(2) A fõképviselõ irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.

8. Önálló jogalkotás elvesztése

EUM 288. cikk
Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.
A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelezõ és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az irányelv az elérendõ célokat illetõen minden címzett tagállamra kötelezõ, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.
A határozat teljes egészében kötelezõ. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelezõ, akiket címzettként megjelöl.

9. Közigazgatás elvesztése

EUM 7. cikk
Az Unió, valamennyi célkitûzését figyelembe véve és a hatáskör-átruházás elvével összhangban, biztosítja a különbözõ
politikái és tevékenységei összhangját.

10. Belbiztonság elvesztése

EUM 88. cikk
(1) Az Europol feladata, hogy támogassa és erõsítse a tagállamok rendõri hatóságainak és egyéb bûnüldözõ szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttmûködést a két vagy több tagállamot érintõ bûncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértõ bûnözési formák megelõzése és üldözése terén.
(2) Az Europol felépítését, mûködését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott
rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következõket foglalhatják magukban:
a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyûjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,
b) a tagállamok hatáskörrel rendelkezõ hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.

EUM 89. cikk
A Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében meghatározza azokat a feltételeket és korlátokat, amelyek mellett a tagállamoknak a 82 és 87. cikkben említett hatáskörrel rendelkezõ hatóságai egy másik tagállam területén - annak hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben - intézkedéseket foganatosíthatnak. A Tanács az Európai
Parlamenttel folytatott konzultációt követõen, egyhangúlag határoz.

11. Igazságszolgáltatás elvesztése

EUSZ 19. cikk
(1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékbõl és különös hatáskörû törvényszékekbõl áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerzõdések értelmezése és alkalmazása során.
A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetõségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek.

EUM 86. cikk
(1) Az Unió pénzügyi érdekeit sértõ bûncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követõen, egyhangúlag határoz.

12. Magyarország kinyitása minden idegen elõtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar elõtt

EUM 49. cikk
Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelõen tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történõ szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történõ alapítására vonatkoznak.
A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történõ megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira elõírt feltételek szerint, figyelemmel a tõkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.
- Link - / - Link -

Üdvözlettel:
Hargitai Sándor
Link

Hozzászólások

267 #1 Perle
- 2018-03-03 16:25
Az aláírás napját nemzeti gyásznappá kellene nyilvánítani, félárfbócra engedve a zászlókat!
Érdekes módon a nemzeti függetlenség elvesztése egyetlen politikust, Parlamentbe bekerülni szándékozót nem érdekel.
Céljuk a zsíros brüsszeli állás, vagy a kiemelt bérezéssel járó képviselõi munka. A hon alatt a saját otthonukat, vagyonukat értik.
852 #2 Borus Demeter
- 2018-03-04 09:21
A szavazók verse
Bemész a karámba drága pici nyájam? Bégetve beeemegyek s beeefogom a szájam. Belépsz a NATO-ba engedelmes nyájam? Beeelépek s Irakra kilövöm a táram. Áldozol birkákat drága pici nyájam? Amcsikért harcolok s nem járatom szájam. Miért remegsz, félsz talán drága pici nyájam? Gyapjamat lenyírták s átfagyott a hátam. Belépsz az EU-ba hitehagyott nyájam? Beeelépek s szolgaként csorgatom a nyálam. Eladod hazádat drága pici nyájam? Eladom földemet, s eladom a házam. Kire fogsz szavazni drága pici nyájam? Aki egy kis fûvel beeetömi a szájam. Eszed vagy elszívod drága pici nyájam? Eszem már elszívtam s üres az én tálam. Bemész a levesbe drága pici nyájam? Eladom lelkem is, az se legyen nálam.:o
238 #3 bivaly
- 2018-03-06 06:19
Magyarország deklaráltan, jogilag az Európa Unióba való hivatalos belépéskor megszûnt létezni. Nem vígasztal, hogy például Németország sincs, jogilag, mondom ! Tényleg csak a vakok nemláthatják, gondolná az ember, de nem, a lelkileg vakok sem látják, és ebbõl áll az "emberiség" nagy része. Tart is a világ ahol tart.
6 #4 anzsi a macska hala
- 2018-03-06 08:58
bivaly,
pontosan jogilag nem igaz amit mondasz, mert jogtalanság jogot nem alapít. Jogunk mindig is volt, lehetõségünk nincs már régóta.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.52 másodperc
2,962,347 egyedi látogató