Bejelentkezés
A fiatalok majdnem fele el akarja hagyni az országot
Szét lehetne cáfolni a statisztikát, indokolva, hogy a másik fele meg cigány-zsidó és/vagy idióta magyar, de a lényeg ettõl még nem változott. Demográfiailag, erkölcsileg, szellemileg, nemzettudatilag =emberileg már rég kampó van és ha még vissza is terelnék ezt a "kinnlévõséget", okádni ettõl a trágya bandától minek itt lenni? Fõleg a jobb megélhetés csábítja külföldre a fiatalabb korosztályt – ez olvasható ki abból a felmérésbõl, amelyet a 24.hu megbízásából készített a Republikon Intézet.
Egy kormányzati háttérintézmény nemrég könyvet adott ki arról, hogy miért érdemes itthon maradni. A 150 oldalas kiadványban arról írtak, hogy stabil a közbiztonság és stabil a politikai rendszer, alacsonyak a megélhetési költségek, keresztény értékrendre épül a társadalom, és itt a család is. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet szerint a magyar kormány folyamatosan bõvíti a fiataloknak és a családoknak adható támogatások körét, és védve vagyunk a migrációtól.
A kötet szerzõi az érzelmi zsarolástól sem riadtak vissza: „A kivándorlás mellett döntõ fiatalok túlnyomó többsége alig számol az otthon hagyott rokonok õszinte szomorúságával. Azzal a hálátlansággal is, hogy a szülõk idõskori rászorultságának esetén a kitelepült nem fog tudni gondoskodni róla”. Erõsen kétséges persze, hogy egy ilyen kiadvány meg tudja-e állítani az évek óta tartó kivándorlási hullámot, amely ha le is lassult, a közeljövõben is súlyos gond marad.
A Republikon Intézet reprezentatív, 1000 fõ megkérdezésével készült közvélemény-kutatásában arra kereste a választ, hogy a magyar népesség hány százaléka tervezi a külföldre költözést, illetve hányan tudnak olyan családtagról, aki azt fontolgatja, hogy elhagyja az országot.
Összességében
a megkérdezettek csaknem ötöde úgy válaszolt: vagy õ, vagy valamelyik családtagja tervezi, hogy a közeljövõben külföldön vállal munkát.
Önmagában ez talán nem tûnik nagy számnak, de a 18 százalék azt is jelenti, hogy minden ötödik választópolgár nem itthon tervezi a jövõjét. Az okok egyértelmûek: 14 százalék a jobb megélhetés reményében gondolkodik a külföldi munkavállaláson, és csak 3 százalék választaná ezt a közélet állapota miatt, míg 1 százalék egyéb okot említett.
A korcsoportonkénti bontásban még súlyosabb adatokat látni.
A 18-24 éves korosztály 40 százaléka mondta azt, hogy õ vagy valamely családtagja külföldre akar költözni, 34 százalék a jobb megélhetésért, 5 százalékuk pedig a közélet állapota miatt.
44 százalék nem tervez emigrálni, 16 százalék pedig nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.
Az eggyel idõsebb korosztályban már jóval magasabb a maradni szándékozók aránya: a 25 és 34 év közöttiek 76 százaléka nem akar külföldre költözni, és mindössze 18 százalék mondta azt, hogy ezt tervezi õ vagy valamelyik családtagja.
Az infografikán kiválaszthatja, hogy melyik korcsoport adataira kíváncsi.
Általánosságban az látszik, hogy minél idõsebb korosztályról beszélünk, annál alacsonyabb a költözési hajlandóság, azonban míg a 64 évesnél idõsebbek 17 százaléka mondta azt, hogy õ vagy valaki a családból elhagyná Magyarországot, az 55 és 64 év közöttieknél ez az arány mindössze 12 százalék.
Link
Egy kormányzati háttérintézmény nemrég könyvet adott ki arról, hogy miért érdemes itthon maradni. A 150 oldalas kiadványban arról írtak, hogy stabil a közbiztonság és stabil a politikai rendszer, alacsonyak a megélhetési költségek, keresztény értékrendre épül a társadalom, és itt a család is. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet szerint a magyar kormány folyamatosan bõvíti a fiataloknak és a családoknak adható támogatások körét, és védve vagyunk a migrációtól.
A kötet szerzõi az érzelmi zsarolástól sem riadtak vissza: „A kivándorlás mellett döntõ fiatalok túlnyomó többsége alig számol az otthon hagyott rokonok õszinte szomorúságával. Azzal a hálátlansággal is, hogy a szülõk idõskori rászorultságának esetén a kitelepült nem fog tudni gondoskodni róla”. Erõsen kétséges persze, hogy egy ilyen kiadvány meg tudja-e állítani az évek óta tartó kivándorlási hullámot, amely ha le is lassult, a közeljövõben is súlyos gond marad.
A Republikon Intézet reprezentatív, 1000 fõ megkérdezésével készült közvélemény-kutatásában arra kereste a választ, hogy a magyar népesség hány százaléka tervezi a külföldre költözést, illetve hányan tudnak olyan családtagról, aki azt fontolgatja, hogy elhagyja az országot.
Összességében
a megkérdezettek csaknem ötöde úgy válaszolt: vagy õ, vagy valamelyik családtagja tervezi, hogy a közeljövõben külföldön vállal munkát.
Önmagában ez talán nem tûnik nagy számnak, de a 18 százalék azt is jelenti, hogy minden ötödik választópolgár nem itthon tervezi a jövõjét. Az okok egyértelmûek: 14 százalék a jobb megélhetés reményében gondolkodik a külföldi munkavállaláson, és csak 3 százalék választaná ezt a közélet állapota miatt, míg 1 százalék egyéb okot említett.
A korcsoportonkénti bontásban még súlyosabb adatokat látni.
A 18-24 éves korosztály 40 százaléka mondta azt, hogy õ vagy valamely családtagja külföldre akar költözni, 34 százalék a jobb megélhetésért, 5 százalékuk pedig a közélet állapota miatt.
44 százalék nem tervez emigrálni, 16 százalék pedig nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.
Az eggyel idõsebb korosztályban már jóval magasabb a maradni szándékozók aránya: a 25 és 34 év közöttiek 76 százaléka nem akar külföldre költözni, és mindössze 18 százalék mondta azt, hogy ezt tervezi õ vagy valamelyik családtagja.
Az infografikán kiválaszthatja, hogy melyik korcsoport adataira kíváncsi.
Általánosságban az látszik, hogy minél idõsebb korosztályról beszélünk, annál alacsonyabb a költözési hajlandóság, azonban míg a 64 évesnél idõsebbek 17 százaléka mondta azt, hogy õ vagy valaki a családból elhagyná Magyarországot, az 55 és 64 év közöttieknél ez az arány mindössze 12 százalék.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. March 07. 09:20:24
- 2018. March 07. 20:44:34
- 2018. March 07. 21:25:55
- 2018. March 07. 22:02:07
- 2018. March 08. 19:23:28
- 2018. March 09. 20:41:21