Avagy a "fidesz", hogy építi le magát (pont úgy, mint a többi "pártok" és készülnek a jogi elszámoltatással egybekötött "forradalomra". Az mszp is szándékosan nullázza le magát, ahogy vonának is ez a dolga. Nos, ezek a nullák végül összeadódnak, melynek eredménye: Csak egy maradhat! Hatalmasat kaszálnak az ingyenhitellel az egy nap alatt lefuttatott uniós pályázat nyertesei

Ugyanabban a nyíregyházi bankfiókban adták be a pályázatok zömét az uniós támogatásból megvalósuló KKV energiahitel tenderre – értesült a G7.hu. Vasárnap írtunk arról a gyanús pályázati kiírásról, amiben 12 milliárd forintos hitelkeretre jelentkezhettek azok a szerencsések, akik péntek délután értesültek a megújuló energiaforrást felhasználó beruházásokat támogató hitelprogram (kkv energiahitel) újraindításáról.

Még az uniós pályázatokban jártas szakértõk és tanácsadó cégek sem tudtak arról elõzetesen semmit, hogy újraindul a korábban felfüggesztett tender. Mégis újraindult a hét utolsó munkanapjának délutánján, aztán szombat délelõtt már ismét felfüggesztették a pályázatot, mert túligényelték a keretösszeget. Ez azt jelenti, hogy a szükséges dokumentumok beszerzésére, és a pályázat megírására kevesebb, mint egy napjuk volt a vállalkozóknak, ami abszurd.

Információink szerint a titokzatos nyíregyházi pénzintézet az OTP bankfiókja volt. A bank a G7-nek annyit mondott, hogy az OTP nyíregyházi fiókja valóban fogadott be pályázatokat, de azt nem erõsítették meg, hogy csak abban a bankban adták volna be az összes pályázatot. A gazdaságfejlesztési uniós fejlesztési program (GINOP) keretében, 2016 év végén meghirdetett uniós pályázathoz elsõ körben a Takarékbank, a B3 takarék, a Budapest Bank és az FHB csatlakozott.

A konzorcium 2017-ben új tagokkal bõvül, ekkor csatlakozott hozzá OTP, az MKB, a Gránit és a Növekedési Hitel Bank is. Jelenleg országosan 642 bankfiókban érhetõk el különbözõ támogatások, ezeket MFB Pontoknak nevezik. Az OTP 163 MFB Pontot üzemeltet, az energiahitel program 12 helyen érhetõ el, köztük a nyíregyházi fiókban.

A tenderen megújulóenergia-termelõ egységek létesítésére lehetett pályázni, gyakorlatilag naperõmûvekre. A pályázatban részt vevõ bankok lényegében ingyen hitelt ajánlottak a beruházás 90 százalékára. A tenderen indulóknak csupán a tíz százalékos önrészt kellett elõteremteni. A hitelszerzõdést 15 évre kötötték, de úgy, hogy az elsõ két üzleti évben nem kell törlesztõrészletet fizetni. Az állam vállalta, hogy kilowattóránként 32 forintért veszi át az áramot.

Ha egymilliárd forintos beruházással számolunk, akkor a tenderen 900 millió forintos hitelhez juthatott a jól értesült vállalkozó. Mivel az elsõ két évben nem kell a hiteltörlesztéssel vacakolni, szakértõk legóvatosabb számításai szerint éves szinten 10-20 százalékos tiszta profit realizálható. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet mellett nem tûnik rossz üzletnek ez a több oldalról bebiztosított befektetés. A beruházáshoz szükség van még egy hektáros telekre, lehet akár szántóföld is, amely viszonylag közel fekszik egy olyan vezetékhez, amelyre rácsatlakozhatnak a naperõmûvel.

A kormány a szívén viseli ennek a pályázatnak a sorsát. Ez abból is látszik, hogy pont három héttel a tender ismételt megnyitása elõtt módosult a villamos energiáról szóló törvény. Addig csak egy kilométernyi szabadvezeték létesítésére volt kötelezett a hálózati cég, amely a vezetékeken eljuttatja az áramot a fogyasztókhoz.

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által idén februárban benyújtott törvénymódosítás értelmében viszont már 3 kilométer hosszúságig tették ingyenesé a nem engedélyköteles kiserõmû esetében rendszerhasználóként mind szabadvezeték, mind földkábel esetén, a termelõi elosztó hálózathoz tartozó vezeték létesítését. Díjmentes lett több olyan drága eszköz, mint a csatlakozási pont biztosításához szükséges, az elosztó hálózathoz tartozó átalakító- és kapcsolóberendezés létesítése vagy fejlesztése.

Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, mint a GINOP-os pályázatot felügyelõ tárcát. A sajtóosztályról azt az információt kaptuk, hogy az MFB fog válaszolni a kérdéseinkre.
Link

A Reuters elment Keszthelyre, hogy megmutassa az európai adófizetõknek, hogyan építkeznek a pénzükbõl Orbán emberei

A Reuters az egyik legnagyobb hírügynökség, ahová az egész világot lefedõ tudósítói hálózat szállítja a hírek a nap 24 órájában. De emellett havonta egy-két nagy oknyomozó anyagot is letesznek az asztalra. Hatalmas visszhangja volt például a mianmari népirtásról készített februári anyaguknak, ami után az ENSZ és a nyugati hatalmak is megmozdultak. Azóta írtak a venezuelai menekültválságról, a benzol egészségkárosító hatásáról, az indiai kulturális forradalomról

- most pedig Keszthelyre látogattak el.

Szeretett szülõvárosom eddig is kivette a részét a nemzeti együttmûködésbõl: a 2010-es kormányváltás után Simicska Lajos cége újította fel a fõteret uniós pénzbõl, a 2014-es gyõzelem után pedig Tiborcz István cége cserélte ki a lámpákat uniós pénzbõl. De most még nagyobb dolgok vannak készülõben - ennek járt utána a Reuters.

A cikk sok fotóval és dekoratív ábrával mutatja be, hogyan foglalja el a Balaton-partot a miniszterelnök belsõ köre: Mészáros Lõrinc, Tiborcz István és üzlettársaik.

Elõször felidézik, hogy Orbán Viktor ígérete szerint a következõ években 1,4 milliárd dollárt költenek a Balaton fejlesztésére, aminek 40 százalékát az EU biztosítja. Arról is írnak, hogy mekkora befolyása van Orbán Ráhelnek a turisztikai stratégia kialakításában. Aztán cégadatokra hivatkozva hozzáteszik, hogy mióta a miniszterelnök 2014-ben elõször felvetette a rendszerváltás óta nem látott fejlesztési program lehetõségét,

a keszthelyi partszakasz 7 legértékesebb ingatlanja/területe mind gazdát cserélt - és ebbõl hármat Mészáros Lõrinc, hármat pedig Tiborcz István és üzlettársai szereztek meg.

A jachtkikötõt 2014-ben vásárolta meg a közvetve Tiborcz tulajdonában lévõ Nyugati-medence Kikötõfejlesztõ Kft. A miniszterelnök veje az ügy nyilvánosságra kerülése után kiszállt, de most is egy régi barátja viszi a céget.
A Hotel Viát 2015 és 2017 között, több részletben vásárolta meg Szíjj László cége, aki Mészáros egyik legfontosabb üzleti partnere.
A Hotel Helikont és Hullám Szállót a Pannon Tessera Hospitalis nevû cég vette meg 2016 decemberében, aminek meghatározó részvényese Tiborcz híres ingatlanos cége, a BDPST.
A Balaton Hotelt pedig 2016 áprilisában Mészáros Lõrinc tõzsdei cége, a Konzum.
A város déli partszakaszánál található Zala kemping körül volt a legnagyobb a zsongás: elõször, 2017 májusában Szíjj László cége vette meg, aztán tovább adta Tiborcz üzlettársa, Paár Attila cégének, az üzemeltetõ viszont közben a Mészáros-féle Konzum lett (ahogy nagyjából az összes balatoni kempingé).

Ezt az egészet talán a cikk fölé kiemelt fotóm illusztrája a legjobban: a keszthelyi korzó két meghatározó épülete, a parti sétányt uraló két régi szálló közül a jobboldali Mészároshoz, a baloldali Tiborczhoz tartozik.
Ez a Tiborczé: a Hullám egy évvel ezelõttFotó: Urfi Péter/444.hu

A fentiek nagy része nem új információ, de a Reuters szépen összeszedte és ábrázolta azt, ahogy „közbeszerzéseken felhízlalt” nemzeti tõkések elfoglalnak egy területet, ahová hamarosan rengeteg állami és uniós pénz érkezik. Ezt egészítették ki olyan riportelemekkel, mint amikor megkérdezik a Helikonban dolgozó pincért, aki elmondja, hogy õt nem érdekli a politika, csak legyen már itt valami.

Ami ennél fontosabb, hogy a Reuters egy nagy külföldi közönségnek mutatja be a keszthelyi példán keresztül, hogyan mûködik a magyar gazdaság és a politika. Írnak Orbán politikai elképzeléseirõl, az illiberális állam kiépítésének lépéseirõl, illetve a nemzeti oligarchák rendszerérõl és az OLAF-vizsgálatról. De a cikk a külföldi olvasóknak fõleg azért lehet érdekes, mert arra fókuszál, amit a címe is kiemel:

hogyan finanszírozzák az európai adófizetõk Orbán barátait és családtagjait.

Amúgy se Tiborcz, se Orbán Ráhel, se Mészáros, se Orbán nem válaszolt a Reutersnek. De a nemzet veje így is nagyot fut a világsajtóban: nemrég olyan is volt, hogy egymás után szerepelt a New York Times és a Guardian címlapján, hogy uniós pénzbõl, gyanús módon gazdagodott, miközben az apósa Brüsszel ellen harcolt.Link

A hét véletlen egybeesése: 1300 milliárd forintot (!) ad az EU a magyar települések fejlesztésére


Miután kiderült, hogy egy csengeri nõ papíron 1300 milliárd forintot bízott Kósa Lajosra, sokan próbálták érzékeltetni, hogy mennyire lehetetlenül nagy összeg ez. Az ügyet kirobbantó Magyar Nemzet arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyjából ennyit költ Magyarország egy évben egészségügyre, mi pedig arra, hogy ez négyszer annyi pénz, mint amennyije a leggazdagabb magyarnak, Csányi Sándornak van.

Most mintegy mellékesen az Európai Bizottság is benevezett ebbe a versenybe. Az errõl szóló döntés nyilván régi, de a bizottság magyarországi képviselete ma posztolt ki a Facebookjára egy szemléltetõ ábrát arról, hogy mennyi forrást biztosít Magyarországnak az EU település- és területfejlesztésre a 2014-2020-as uniós ciklusban. Link



Kósa Lajos ragaszkodott a 800 milliós ajándékhoz

Tremmel Márk

2018. március 16., péntek 06:05
Kósa Lajos

Kósa Lajos

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Hozzászólok

Kósa Lajos ragaszkodott hozzá: készüljön egy olyan közokirat, hogy édesanyjának 800 millió forintnak megfelelõ eurót ajándékoz egy csengeri asszony – errõl beszélt a Magyar Nemzetnek az ajándékozó közeli hozzátartozója, aki ismeri az ügy részleteit. Ez azért is figyelemre méltó, mert a fideszes politikus többször is azt állította: önzetlenségbõl, a közjó érdekében segített az állítólag mesés vagyont öröklõ nõnek, hogy a pénz megfelelõ helyre kerüljön, és ebben semmiféle személyes haszonszerzés nem motiválta. A rokon szerint ugyanakkor Kósa Lajos kifejezetten kérte, hogy ne hozzá, hanem édesanyja számlájára érkezzen 2,6 millió euró. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelõs tárca nélküli miniszter korábban azzal is védekezett, hogy õ alig ismeri a nõt, aki – közokiratba foglalt dokumentum szerint – megbízta, hogy kezeljen egy 1300 milliárd forintos vagyont.Link

Lemondott Tarjányi Péter

A Zoom.hu ügyvezetõje lemondott tisztségérõl, feltehetõen egy bírósági ítélet miatt.

A Zoom.hu közleményben jelentette be, hogy 2018. március 15-i hatállyal Tarjányi Péter tulajdonos-ügyvezetõ lemond az ügyvezetõ igazgatói tisztségérõl. A cégvezetõi feladatokat tulajdonostársa, Dosek Rita veszi át.

A döntés elõzménye feltehetõen az a tény, hogy Tarjányit egy 2010-es, szállodaépítés finanszírozásával kapcsolatos csalási ügy miatt a Fõvárosi Törvényszék januárban elsõ fokon két év, öt évre felfüggesztett börtönre ítélte.
Link

Befektetett az állam is az Elios külföldi holdudvarába

Az Európai Unió által vizsgált közvilágítási projektek újabb szereplõje tûnik fel abban a céghálóban, amelyben megtalálható az Elios szlovák és szerb leányvállalata. A GREP Zrt. külföldi érdekeltségébe ráadásul befektetõként egy idõre a magyar állam is beszállt.
Korábban a témában:


Ha valaki fellapozza a szerb kereskedelmi és iparkamara 2017 decemberében megjelentetett kiadványát arról, hogy miként lehet növelni az energiahatékonyságot a PPP-modell segítségével, ismerõs cégnévre bukkanhat. A 61. oldalon ugyanis az Esco Elios doo képviseletében egy bizonyos Horváth Szilveszter (a cikkben Silvester Horvat) ügyvezetõ igazgató beszél arról, hogyan lehetne Szerbiában megreformálni a közvilágítást szlovák mintára.Link

Elfogatóparancsot adtak ki Takács Viktor ellen

Közlekedés biztonsága elleni bûncselekmény gyanúja miatt nyomoz a rendõrség Takács Viktor és társai ellen. A 35 éves férfi társaival kedden 20 óra 45 perc körül a Pöttyös utcai metrómegállóban álló szerelvényt megrongálták és festékszóróval összefújták.Link