Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

' Csak ürügy lehetett a 'magyar' vasút a szlovén kormányfõ lemondásakor'

KülföldLemondott a lengyel, most a szlovák is necces, olaszoknál csere-bere, szerbeknél, ki tudja, nálunk generálják a káoszt, már csak Kijevet kell megbuktatni, mert a csehek és Merkel is mandarin-oroszul tanulnak. Ki maradt ki? Görögök? Románoknak is konyec. Mit kell ezen ragozni. A "háttérhatalom" jobban teljesít és semmilyen "nemzeti kormányok" nem léteznek. Miro Cerar szlovén kormányfõ szerda este mondott le egy olyan vasúti fejlesztés bírósági elkaszálása miatt, amelynek megvalósításában Magyarországnak is jelentõs szerepe lehetett volna. A lemondás furcsasága, hogy Szlovénia gazdasági növekedése a második legnagyobb az Európai Unióban, dinamikusan bõvül a foglalkoztatottság és egy hatalmas autóipari beruházás is beindul Maribor környékén. Cerar elõdje ezért más okot, egy bank ügyeit sejti a lemondás hátterében.

Az angol nyelvû világsajtó csütörtökön sokat élcelõdött azon, hogy 24 órán belül lemondott a szlovén és a szlovák miniszterelnök is. A BBC külön cikket is írt a két ország összekeverhetõségérõl, a Politico pedig egy kvízt dobott össze, amelyben mindenki kipróbálhatja, hogy mennyire tudja megkülönböztetni a két államot egymástól.

Egy Twitter-bejegyzés szerint a finn hírügynökség össze is keverte a két lemondást, a szlovén Miro Cerar és a szlovák Robert Fico távozását a miniszterelnöki posztról. Ami azért érdekes, mert a két ország tavaly még egy közös diplomáciai rendezvényt is tartott Londonban, hogy segítsenek abban, hogy a külföldi szakértõk meg tudják különböztetni egymástól a szlovéneket és a szlovákokat.

Más kérdés, hogy Magyarország az egyetlen ország Ausztrián kívül, amely határos mindkét szláv állammal, így mi kevésbé szoktuk összekeverni a szlovákokat és a szlovénokat. Viccelõdni pedig egyáltalán nincs kedve senkinek nálunk, amikor a szlovák újságíró-gyilkosság után kialakult pozsonyi belpolitikai válság kerül szóba, ami csütörtökön, március 15-én már a magyar-szlovák Híd-Most pártot is nehéz helyzetbe hozta. Bugár Béla pártján múlott ugyanis, hogy Fico pártja továbbra is kormányozhat – igaz, Fico nélkül – Pozsonyban.

Egészen más a helyzet azonban Szlovéniában. Ott – távolról nézve – látszólag a legnagyobb rendben megy a gazdaság: a második legmagasabb volt az EU-n belül az utolsó negyedévben a gazdasági növekedés (az elõzõ három hónaphoz viszonyítva), a foglalkoztatottság valóban dinamikusan nõ, és nemrégiben egy nagy autóipari beruházást is megszerzett az ország. A Magna konszern BMW-k és Mercedesek festését fogja végezni – Magyarország helyett, ami szintén szóba került lehetséges helyszínként – Maribor környékén, a Magna-Steyr meglévõ grazi üzemét kiegészítve.

A gazdaság tehát egyre jobb állapotban van – ezt a lemondott kormányfõ sem gyõzte hangsúlyozni távozásának bejelentésekor. Ám a helyzet azonban csak távolról ilyen szép: a gazdasági növekedés jól hangzik, de az egészségügybõl és az oktatásból kivont, illetve eleve elégtelen források miatt a közalkalmazottak ismétlõdõ sztrájkokba kezdtek.

A növekedésbõl õk nem sokat éreztek, sõt Szlovéniában a tanárok fizetése akár még csökkenhetett is az elmúlt években (igaz, a magyar szintnél jóval magasabb indulóbázisról van szó). Az elégedetlen szakszervezeti vezetõ, a közalkalmazottakat tömörítõ SVIZ szövetség titkára, Branimir ©trukelj pár napja pedig azt is meglebegtette, hogy ha nem fogadják el követeléseiket, a választásokig folytatják munkabeszüntetési akcióikat.
Branimir Strukelj, President of the Confederation of Public Sector, speaks to the crowd during strike of Slovenian public sector on April 18, 2012 in Ljubliana. AFP PHOTO Jure Makovec / AFP PHOTO / Jure Makovec
Branimir Strukelj
Fotó: Jure Makovec / AFP

Közben Szlovéniát ugyanúgy érinti az egészségügyi dolgozók elvándorlása, mint Magyarországot, hiába magasabb ott a fizetések a magyarnál, a még fejlettebb országok orvosi és ápolói béreivel nem tud versenyezni a kis délszláv állam. Számos kórházbotrány is „színesíti” az ottani közéletet, így a szlovén kormány lemondása nem volt meglepõ számos megfigyelõ szerint, akik hangsúlyozzák, hogy a koalíciós kabinet amúgy sem mûködött már a gyakorlatban. Hiszen a lemondott kormányfõ legnagyobb riválisa a balközép térfélen éppen a vele együtt kormányzó SD, azaz a szociáldemokraták pártja.

Az eredetileg júniusra tervezett választások elõtt így a folyamatosan népszerûségét vesztõ Cerar (a közvélemény-kutatásokban szintén egyre rosszabbul szerepelt pártja, az SMC is) sokak szerint elõremenekült: áldozatként tüntethette fel magáét lemondásával. Így nem kellett a jobbos ellenzékkel és szociáldemokrata koalíciós társával szemben a „rossz rendõrt” játszania, aki nem engedi a pedagógusok és ápolónõk fizetését emelni. A helyzet annyiban viszont változott, hogy most a választásokat várhatóan nem júniusban, hanem áprilisban vagy májusban fogják megtartani.

A szlovén kormányfõ persze hivatalosan szerda este nem ezért mondott le, hanem egy magyar vonatkozású fejlesztés meghiúsulásával indokolta a lépését. Egy ljubljanai legfelsõbb bírósági ítélet ugyanis kimondta: érvénytelen annak a népszavazásnak az eredménye, amit tavaly õsszel tartottak a Koper és Divaèa közötti 28 kilométeren egy második vasúti vágány („Drugi tir”) megépítésérõl.

Pedig erre a beruházásra a szlovén és a magyar kormány is nagyon készült. Közös projekttársaságot hoztak volna létre, Magyarország tartós bérletet szerezhetett volna az Adriai-tenger partján lévõ szlovén kikötõben, Koperben és az új vasúttal egy nagyobb kapacitású szállítási útvonal – pontosabban annak hiányzó mintegy harminc kilométere – nyílhatott volna meg Magyarország és az Adriai-tenger között.

Ám a projektet egy szlovén nyugdíjas gyakorlatilag megbénította. Vili Kovaèiè elõbb népszavazást kezdeményezett az egymilliárd eurós projekt ellen, és hiába maradt kisebbségben az álláspontja a referendumon, annak eredményességét alkotmányjogi alapon támadta meg. Elõbb az alkotmánybíróság, majd a legfelsõbb bíróság is a kormány ellen döntött, amiért az a népszavazási kampányban a közpénzeket a saját álláspontja népszerûsítésére használta fel, Kovaèièék pedig nem kaptak állami támogatást a kampányukhoz.
Vili Kovaèiè
Fotó: Facebook / Vili Kovaèiè

Magyar szemmel nézve a szlovén bíróságok elképesztõen demokratikus döntést hoztak tehát: a kormány nem költheti az adófizetõk pénzét kizárólag a saját kampányára.
HIRDETÉS

Más kérdés, hogy ezzel egy olyan döntést akadályoztak meg a bíróságok, amelyek a magyar-szlovén gazdasági kapcsolatokat erõsíthette volna. A nyugdíjasról csütörtök este a szlovén állami tévében vitatkozott három egymást követõen a miniszterelnöki székben ülõ politikus. A Tarèa (Cél) címû mûsorban Janez Jan¹a, Alenka Bratu¹ek és Miro Cerar is részt vett. Cerar itt a nyugdíjast nyíltan Jan¹áékhoz kötõdõnek minõsítette. Jan¹a ezt nem cáfolta, és pártja, az SDS korábbi álláspontja is az volt, hogy a koperi vasút megépítését a Cerar-kormány által javasolt formában nem támogatják.

Az SDS pár hete egy magyar vonatkozású pártfinanszírozási botrányba keveredett, Jan¹át pedig Orbán Viktor nevezte a barátjának-. Így érdekes, hogy az SDS nagy szerepet játszott egy olyan projekt megfúrásában, amit a magyar kormány tervezett a Cerar-kabinettel együtt.
Ljubljana, 2016. január 22. Orbán Viktor magyar (j) és Miro Cerar szlovén miniszterelnök kezet fog a Ljubljanai Magyar Nagykövetség kulturális központja, a Balassi Intézet ünnepélyes megnyitásán Szlovénia fõvárosában 2016. január 22-én, a magyar kultúra napján. MTI Fotó: Varga György
Miro Cerar és Orbán Viktor kezet fog a Ljubljanai Magyar Nagykövetség kulturális központja, a Balassi Intézet ünnepélyes megnyitásán Ljubljanaban 2016. január 22-én
Fotó: Varga György / MTI

Közben egy „alacsony intenzitású” bankbotrány is zajlik a Nova Ljubljanska Banka (NLB) körül Szlovéniában. Vizsgálják egy régebbi, majdnem tíz évvel ezelõtti iráni tranzakció részleteit, egy másik probléma pedig a bank szanálásával kapcsolatos. A szlovén állam pár éve 1,5 milliárd eurónyi pénzt rakott a pénzintézetbe. A bankot azonban az Európai Unió elõírásai szerint privatizálni is kellene (errõl Brüsszellel vitatkozott a ljubljanai kormány), de közben egy horvát bíróság újabb kártérítési igényt támasztott az NLB ellen. Ez Szlovénia szerint a nemzetközi joggal ellentétes, mert a két ország a horvát EU-csatlakozásakor már tisztázta az ügyet.

A csütörtök esti tévévitában Miro Cerar közvetlen elõdje, Alenka Bratu¹ek exkormányfõ azt mondta, hogy szerinte nem is a vasútépítés miatt mondott le Cerar, hanem az NLB körüli ügyek miatt, amelyek még tartogathatnak meglepetéseket. Cerar ezt inszinuációnak nevezte és visszautasította a vádat.

Horvátországgal ráadásul Szlovéniának határvitája is van, és ebben sem tudott elõrelépni a szlovén kormány: hiába döntött a javára egy nemzetközi bíróság az adriai-tengeri kijáratról és a Pirani-öböl módosított megosztásáról, a döntés végrehajtására Zágráb nem hajlandó. Most emiatt Cerar lemondása elõtt a szlovén kormány egy levelet intézett Brüsszelhez, amelyben állítólag felvetik annak a lehetõségét, hogy egy európai bíróságon indítsanak eljárást Horvátország ellen.

Látható tehát, hogy Miro Cerar és pártja, a liberális SMC igyekszik a kormányzás terhe alól megszabadulni pár hónappal a választások elõtt. Kérdés, mennyire lesz sikeres ez a lépés, a jobboldalon egyébként nem Janez Jan¹a pártja, az SDS erõsödik (ez a párt a magyar vonatkozású botránya miatt az elsõ helyrõl a harmadikra csúszott vissza a közvélemény-kutatásokban), hanem a sokak által populistának minõsített Marjan ©arec kamniki polgármester újonnan létrehozott tömörülése. Ez utóbbi pártszervezõdés egyes kutatások szerint már a szavazók húsz százalékát is a magáénak mondhatja, miközben a legerõsebb riválisok is csak a 10-15 százalékos sávban mozognak.

Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.27 másodperc
3,396,894 egyedi látogató