Ugye milyen egyszerû ez? Iránymutató próbák ezek. Kínzással szedtek ki dollármilliárdokat a trónörökös luxusfoglyaiból
A Közel-Keleten az egyik legérdekesebb társadalmi kísérlet Szaúd-Arábiában zajlik. Legalábbis a világhoz látszólag startupos romantikával viszonyuló trónörökös, Mohamed bin Szalmán mindenképpen ezt szeretné elhitetni a külvilággal. Ez pedig amiatt fontos, mert Szaúd-Arábia a legnagyobb olajtermelõ Oroszország mellett, és kulcsszerepe van a Közel-Kelet politikai folyamataiban.

Az országot ténylegesen irányító 32 éves Bin Szalmán a szaúdiak Atatürkjeként modernizálná Szaúd-Arábiát. Az államvallás, az iszlám szigorú irányzatának számító vahabizmus helyett a mérsékelt iszlám országává tenné Szaúd-Arábiát. A nyolcvanas években bezárt mozikat újranyitják, és a nõk is vezethetnek autót. A gazdaságot diverzifikálná, hogy kevésbé függjön az olajtól, külföldi befektetõket hívna az országba és privatizálna is.

A progresszió hasonló jeleként állította be Bin Szalmán, amikor tavaly novemberben mintegy kétszáz herceget, minisztert, üzletembert és más magasrangú vezetõt gyanúsítottak meg korrupcióval, és tartottak fogva egy rijádi luxushotelben. A New York Times részletes cikke szerint azonban a legális jogállami lépésnek beállított intézkedés során több foglyot megkínoztak, és átláthatatlan módon semmizték ki õket.


A BBC videója a hotelrõl

Az egy nap alatt összefogdosott milliárdosokat a rijádi Ritzben szállásolták el, ahol leszedték a függönyrudakat, a zuhanyzókról pedig az üvegfalat, hogy megelõzzék az öngyilkossági kísérleteket. TV-t tudtak nézni a luxusfoglyok, de internetezni és telefonálni nem engedték õket, többen az ügyvédjükkel sem beszélhettek. A New York Times-nak több fogoly rokona súlyos visszaélésekrõl beszélt.

Szerintük a foglyokat alvásmegvonással kínozták, betakart arccal hallgatták ki õket, és arról gyõzködték õket, hogy vagyontárgyaikat írják át az állam nevére. Egy katonai vezetõ meghalt a fogságban, a testén számos kínzásra utaló sérülés volt. Több forrás szerint olyan égési sérülések is voltak rajta, amelyeket elektromos sokkoló okozhatott. Összesen tizenhét megkínzott fogoly részesült orvosi ellátásban.

A szabadulás feltétele az volt, hogy a foglyok készpénzen kívül értékes ingatlanjaikat és cégekben lévõ tulajdonrészeiket írják át az állam részére, ami elég messze van a nyugati jogállamok bevett ügymenetétõl. A folyamat ráadásul teljesen átláthatatlanul zajlott, a nyilvánosság nem tudott meg részleteket az átírásokról, a kiszabadult foglyok közül nyilvánosan senki sem beszél a feltételekrõl, mert félnek a retorzióktól.

Januárban a legfõbb ügyész azt mondta, hogy a szaúdi állam 106 milliárd dollár értékben gazdagodott az átírásokból. Ez nagyjából 27 ezer milliárd forinttal egyenlõ, ami közel 50 százalékkal több a 2018-as magyar költségvetés várt 19 ezer milliárd forintos bevételénél. A szaúdi kormány mindenesetre tagadja, hogy bármilyen jogsértést követett volna el, és az sem igaz szerintük, hogy bántalmazták volna a foglyokat.
Link

A Fülöp-szigetek felmondja tagságát a Nemzetközi Büntetõbíróságban

A Nemzetközi Büntetõbíróság (ICC) Részes Államai Közgyûlésének elnöke aggodalmát fejezte ki pénteken amiatt, hogy a Fülöp-szigetek felmondja tagságát a nemzetközi testületben.

Az ENSZ Hágában székelõ legfõbb bírói szerve közgyûlésének elnöke, O-gon Kwon nyilatkozatában sajnálatos lépésnek nevezte, hogy Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök bejelentette: országa a korábbi tervvel ellentétben nem fogja ratifikálni a testület római statútumát.

Szerinte ez negatív hatással lesz azokra a közös erõfeszítésekre, amelyeknek célja, hogy a bûncselekményt elkövetõk ne maradjanak büntetlenek. A büntetõbíróságnak szüksége van a nemzetközi közösség erõs támogatására hatékonyságának biztosítása érdekében – húzta alá. Emlékeztetett arra, hogy a Fülöp-szigetek 2011-es csatlakozása óta mindig aktívan részt vett a törvényszék közgyûléseinek tanácskozásaiban.
Fülöp-szigeteki nõk tüntetnek Rodrigo Duterte elnök politikája ellen Manilában 2018. március 8-án, a nemzetközi nõnapon. (MTI/EPA/Mark R. Cristino)

Fülöp-szigeteki nõk tüntetnek Rodrigo Duterte elnök politikája ellen Manilában 2018. március 8-án, a nemzetközi nõnapon. (MTI/EPA/Mark R. Cristino)

Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök szerdán jelentette be, hogy felmondja országa tagságát az ICC-ben, azonnali hatállyal visszavonni készül a testület statútumának ratifikálását, mégpedig azzal az indokkal, hogy ENSZ-illetékesek szerinte alaptalanul támadták õt, s hogy a törvényszék szerinte megsérti a méltányos jogi folyamatokat.
A Nemzetközi Büntetõbíróságot 2002-ben hozták létre. Ez a világ elsõ állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bûnöket vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó.

A világ elsõ állandó háborús törvényszéke csak a 2002. július 1. után elkövetett bûncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága a római alapokmányt ratifikáló több mint száz országra terjed ki. A Részes Államok Közgyûlése a Nemzetközi Büntetõbíróság irányítási felügyelete és jogalkotója. Olyan államok képviselõibõl áll, amelyek megerõsítették és csatlakoztak a római statútumhoz.

Az ICC februárban indított elõzetes vizsgálatot, hogy megállapítsa, történtek-e emberiesség elleni bûncselekmények Dutertének a drogbárók ellen indított véres háborúja során, és az ICC-nek eljárást kell-e indítania az ügyben. Az ICC tavaly tett feljelentést egy Fülöp-szigeteki jogásszal közösen.

Alan Peter Cayetano Fülöp-szigeteki külügyminiszter éppen pénteken jelentette be, hogy Manila döntését hivatalosan is bejelentették az ENSZ New York-i székhelyén.

“Döntésünk elvi kiállás azokkal szemben, akik átpolitizálják és fegyverként használják az emberi jogokat” – jelentette ki Cayetano.Link