Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Azt sem tudni, hol végzõdnek Magyarország szomszédai

BelföldKis huncutkák hát Magyarország magával határos..., de a felvetett kérdésre is a válasz : Magyar Királyság és pont. Az már igaz, hogy ez a csürhe már éppen nyomokban tartalmaz még némi magyart, de a bõrébe bújt rohadt zsidó-cigány is megteszi a látszathoz, pont, mint a környezõ ugyanilyen átbaxott nemzeteknél, népeknél, csürhénél. A Balkánon szlovén-horvát, szerb-horvát, illetve montenegrói és koszovói határvitákat kellene rendezni. Ukrajna keleti részén fegyveres konfliktus zajlik, a Krím-félsziget pedig az orosz elnökválasztási kampány témájává vált. És akkor még nem is beszéltünk az abszurd macedón-görög vitáról, amely egy ország nevérõl folyik. A helyi konfliktusok mögött persze nagyhatalmi érdekek is állnak.


Bár a határok Európában az 1975-ös Helsinki Egyezmény óta elvileg sérthetetlenek, Magyarországnak mindössze két olyan szomszédja van, amelyik létezett a mai formájában 43 évvel ezelõtt, azaz 1975-ben: Románia és Ausztria. Vagyis jelenleg több az olyan szomszédunk, amelyiknek határvitái vagy szeparatista konfliktusai vannak (Ukrajna, Szerbia, Horvátország, Szlovénia), mint amennyinek stabil e szempontból a helyzete (Románia, Szlovákia, Ausztria).
Rossz szomszédság – nagyhatalmi átok

A mostani konfliktusoknak több oka is van: egyrészt a helyi történelmi viszályok, amelyek Kelet-Európa és a Balkán népeinek életét évszázadok óta teszik tönkre, másrészt a nagyhatalmak sajátos érdekeit sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Ebbõl a szempontból izgalmas, hogy az orosz RTR-Planyeta tévében éppen néhány napja történészek arról filozofáltak a Vlaszty Fakta (A tény hatalma) címû mûsorban, hogy bõ száz éve, az elsõ világháború elõtt még csak fel sem merült – vagy ha igen, akkor is csak halvány eséllyel –, hogy Kelet-Európában ilyen sok nemzetállam jöjjön létre, mint amennyit azóta találunk itt. 1914 elõtt ugyanis három birodalom: a német, az osztrák-magyar és az orosz uralta a térség nagy részét.
Austrian military during an exercise at the Serbian border in 1914. Set off by the deadly shots on Austrian heir to the throne Franz Ferdinand by Serbian nationalists on the 28th of June in 1914 in Sarajevo, World War I broke out. During World War I, Germany, Austria, Austria-Hungary as well as later Turkey and Bulgary fought against Britain, France and Russia. The sad end result in 1918 comprised roughly 8.5 million soldiers killed in action, more than 21 million wounded and almost 8 million prisoners of war and missing people.
Osztrák katonai gyakorlat a szerb határnál 2014-ben
Fotó: AFP

Az is fontos szempont, hogy 1991 után a korábbi „szocialista” szövetségi államok romjain maradtak vissza a vitatott határok. Ezekben a nagy államszocialista konglomerátumokban pedig a tagköztársaságok határai sokkal kevésbé voltak fontosak (és olyan pontosak), mint amikor önálló nemzetállamokról van szó.
Ukrajnában véres a konfliktus

A kelet-ukrajnai konfliktus ezek közül a legvéresebb eseménysorozat jelenleg. Bár tavaly év végén egy jó hír is érkezett a fogolycserérõl, a Business Insider szerint – amely a fegyveres harcok egyik véres, de igen furcsa február végi epizódjáról számolt be, amikor állítólag egy páncélos jármû semmisült meg – a négy éve tartó összecsapások eddig tízezer ember életét követelték.
HIRDETÉS

A 2014-ben Ukrajnától elszakított Krím-félszigetrõl pedig még az orosz elnökválasztási kampányban is szó esett a napokban, hiszen Kszenyija Szobcsak, az egyik elnökjelölt bejelentette: Ukrajnától kért engedélyt, hogy beutazhasson a Krímbe. Az engedélyt nem a Krím-félszigeten való tartózkodásért kérte állítása szerint, hanem azért, hogy ukrán területen át közelíthesse meg a félszigetet. Ennek jelentõsége az ukrán lapok értelmezése szerint az, hogy hivatalosan csak ilyen engedéllyel lehetne Kijev szerint a Krímbe belépni.
Moszkva, 2018. január 31. Kszenyija Szobcsak orosz televíziós személyiség és elnökjelölt leadni készül támogatóinak aláírását a Központi Választási Bizottságnál Moszkvában 2018. január 31-én. Az elnökválasztást 2018. március 18-án tartják Oroszországban. (MTI/EPA/Makszim Sipenkov)
Kszenyija Szobcsak orosz televíziós személyiség és elnökjelölt leadni készül támogatóinak aláírását a Központi Választási Bizottságnál Moszkvában 2018. január 31-én
Fotó: Makszim Sipenkov / EPA / MTI

Az engedélykérés hallatán egyrészt heves oroszországi bírálatok érték Szobcsakot, hogy miért kérdõjelezi meg a Krím orosz mivoltát, másrészt Ukrajnából állítólag olyan hír is érkezett, hogy egyáltalán nem kért engedélyt a beutazásra. Minderrõl az orosz propagandaszájt, az RT.com írt.

Egy ukrán forrás is megerõsítette ugyanakkor ezt a hírt, méghozzá azzal a friss értesüléssel kiegészítve, hogy Szobcsak immár felkerült a nemkívánatos személyek listájára Ukrajnában. Ennek oka egyesek szerint az lehet, hogy 2014-tõl kezdve járt az orosz fennhatóság alá került Krímben, és akkor nem kért engedélyt Ukrajnától, illetve az RT.com szerint további probléma, hogy Kijev eleve el sem ismeri annak a lehetõségét, hogy a Krímben orosz elnökválasztás, illetve annak kampánya zajlik. (Maga a választás március 18-án lesz.)
Zavarosban halásznak a Pirani-öbölben

De nemcsak északkeleti szomszédunkban okoz problémát egy korábbi szocialista szövetségi állam szétesése, hanem tõlünk délre is több kisebb-nagyobb határvita keseríti a volt Jugoszlávia utódállamainak és azok polgárainak életét. A jelenlegi legaktuálisabb és a mindennapokra jelentõs hatással lévõ – de nem véres – konfliktus a szlovén-horvát határvita. Ez elvileg szárazföldi területeket is érint, egy-egy hegycsúcs, magaslat, falurész ide- vagy odatartozásáról van szó. A legélesebb vita az önálló szlovén tengeri kijárat elismerésérõl folyik, illetve a Pirani-öböl vizeinek felségjogairól.

Az ügyben nemzetközi döntõbíróság (a hágai Állandó Választott Bíróság) döntött tavaly, de a horvátok már évekkel ezelõtt kivonták magukat az eljárás alól, és nem ismerik el a határozatot. Ez a bíróság számos kérdésben Zágrábnak adott igazat, de Szlovéniának biztosított egy adriai-tengeri hozzáférést, és a Pirani-öböl megosztottságát megtartva ugyan, de egy kicsivel többet ítélt meg Szlovéniának az öbölbõl.
Piran on Slovenian adriatic coast in morning sun
A Pirani-öböl
Fotó: Thinkstock

A horvát és a szlovén tengeri hatóságok, illetve rendõrségek azóta abból csinálnak versenyt, hogy minél több bírságot rójanak ki a másik ország halászaira, akik most valóban elmondhatják magukról: „a zavarosban halásznak”. Szlovénia ugyanis elkezdte alkalmazni a nemzetközi döntõbíróság határozatát, a horvátok viszont tiltakoznak a döntés egyoldalú alkalmazása ellen. Zágráb szerint kétoldalú megállapodásra van szükség, Ljubljana viszont arra hivatkozik, hogy évtizedek óta próbáltak megállapodni a horvátokkal, de ez még bilaterális alapon sosem sikerült, és éppen ezért fordultak korábban nemzetközi döntõbírósághoz.
Szlovénia pert indít az EU-nál?

A vitában új fejlemény, hogy Szlovénia a napokban várhatóan az Európai Uniónál indít pert, illetve eljárást Horvátország ellen. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetõje pedig nemrég kikelt magából, és fennhangon ismételte, hogy még egyszer nem fordulhat elõ, hogy valaki rendezetlen határokkal lépjen be az Európai Unióba. Ez azonban nem érinti a horvátokat, Brüsszel ugyanis elvileg semleges a szlovén-horvát határvitában, hiszen Zágráb már bejutott az unióba. Így ez inkább a belépni szándékozóknak volt üzenet.

Természetesen a vita „lakossági” kezelése ennél sokkal mélyebb színvonalon zajlik: a horvát sajtó például egy olyan esetet tálalt pár hete igen elõkelõ helyen, hogy

egy horvát turista kocsiját emberi ürülékkel öntötték le, amikor Szlovéniában nyaralt.Hogy az esetnek volt-e a határvitához köze, az aligha dönthetõ el, de a felfokozott hangulatban ez a hír igencsak jól futott a neten.

Szlovénia viszont most várhatóan újabb peres eljárást kezdeményez, errõl a ljubljanai parlament külügyi bizottsága múlt csütörtökön tárgyalt. Elkészült ugyanis az a levéltervezet, amelyet a szlovén kormány immár az Európai Unió vezetõinek akar elküldeni. A levél tartalma egyelõre nem ismert, de az bizonyos, hogy a kormány arra törekszik, hogy az esetleges újabb peres eljárás elõtt – amely az uniós jogra hivatkozna feltehetõen – minden szlovén párt, pontosabban a külügyi bizottság összes képviselõje áldását adja a levélre.
Harbour, Piran, Gulf of Piran, Adriatic Sea, Slovenia, Europe
A Pirani-öböl
Fotó: Thinkstock
Felértékelõdõben Szerbia szerepe?

A szlovén-horvát vita sajátosan elõnyös helyzetbe hozta a délszláv térségben Szerbiát. Szlovén elemzõk szerint még a szerbek és horvátok közeledését is elõsegítheti a Zágráb és Ljubljana közti polémia. Ám ez alighanem túlzás, hiszen a horvátoknak és a szerbeknek maguknak is van határvitájuk: a Duna mentén vannak vitatott területek (fõleg Bezdán és Apatin környékén), márpedig ez a régió közel volt a legvéresebb háborús cselekmények helyszíneihez a kilencvenes évek délszláv fegyveres konfliktusai idején, ezért rendkívül érzékeny kérdésrõl van szó.
Mi lesz Tito luxusautóival?

Nemrég horvát-szerb államfõi csúcstalálkozó is volt, ahol szóba került a két ország határvitája, de nem sikerült elõrelépniük a feleknek. A szerbek inkább relatív elszigeteltségükbõl törhetnek ki a horvát-szlovén vita miatt: nemcsak horvát-szerb csúcstalálkozó volt nemrégiben, hanem szlovén-szerb közös kormányülés is. Itt azért nem olyan kemény témák kerültek szóba, mint Horvátországgal, ahol a lakosság elüldözése, határviták és a háborús kártérítések nehezítik a tartós kibékülést.

A szlovén-szerb kormányülésen Tito egykori luxusautó-gyûjteményének esetleges visszaadásáról nevetgélt a szerb és a szlovén kormányfõ Ljubljanában. Ez a kollekció jelenleg Szlovéniában található. A szerbek szerint viszont Tito egész Jugoszlávia elnöke volt, nemcsak Szlovéniáé. (Tito horvát-szlovén származású volt, de igazi kultusza Szerbiában van. Belgrádban „Jugoszlávia múzeumában” emlékeznek az egykori partizánvezérre és jugoszláv államfõre, akinek a sírja is itt található.)
This photo taken on March 9, 2018 shows the car collection of former Yugoslav Communist ruler Josip Broz "Tito" (1892-1980), on display at the Technical Museum of Slovenia in Bistra. / AFP PHOTO / Jure Makovec / RESTRICTED TO EDITORIAL USE
Tito egykori luxusautó-gyûjteménye
Fotó: Jure Makovec / AFP
Egy bosnyák politikus szerint háború lenne, ha a boszniai horvátok önállósodnának

Horvátországnak más határvitái is vannak. Zágráb például régóta igyekszik a Bosznia-Hercegovinával fennálló határkérdéseket rendezni. Bosznia ugyanis egy parányi ponton, Neum környékén megszakítja a horvát tengerpartot, és kijárattal rendelkezik itt az Adriai-tengerre. A horvátok ezt úgy szeretnék a szó legszorosabb értelmében áthidalni, hogy a Peljesac-félsziget és a horvát „törzsterületek” közé egy hidat építenének. (A Peljesac-félsziget délre van a bosnyák „kitüremkedéstõl”, Neumtól, vagyis a kettévágott Horvátország kisebbik, déli részéhez tartozik Dubrovnikkal együtt.)

A bosnyákok viszont úgy gondolják, hogy a híd korlátozná a neumi tengeri kijáratukat. Bakir Izetbegovic boszniai muzulmán vezetõ elõbb ezt a tengeri hozzáférést és a horvát-bosnyák határt rendezné, és csak azután építené a hidat. A horvátok viszont saját belügyüknek tartják a beruházást. A híd megépítésére – döntõen EU-pénzbõl – a legfrissebb hírek szerint egy kínai konzorcium vállalkozna. Természetesen a horvát-bosnyák vitákban nem csak egy hídról van szó. Egy angol nyelvû horvát internetes lap szerint Izetbegovic nemrégiben arra a kérdésre, hogy mi történne, ha a jelenlegi boszniai-hercegovinai államberendezkedés megváltozna, és a bosnyák-horvát közös területekbõl a horvátok önállósodni szeretnének, azt válaszolta:

ez nem lenne lehetséges háború nélkül.
Member of Bosnia and Herzegovina's tripartite Presidency Bakir Izetbegovic gestures during a joint press conference with Serbian President after their meeting in Belgrade on December 6, 2017. / AFP PHOTO / Andrej ISAKOVIC
Bakir Izetbegovic
Fotó: Andrej Isakovic / AFP

A robbanásveszélyes boszniai helyzetrõl korábban a 24.hu is írt:
A woman reacts near a grave of her family members in the Memorial centre Potocari near Srebrenica, Bosnia and Herzegovina, after the court proceedings of former Bosnian Serb general Ratko Mladic, November 22, 2017. REUTERS/Dado Ruvic
Idõzített bomba marad Bosznia a srebrenicai mészáros elítélése után
A megosztott, balkáni ország a legsúlyosabb válságát éli át a háború vége óta.
Szerbiát és Montenegrót Koszovó foglalkoztatja

Ami a szerbek vitáit illeti, a horvát Duna-szakaszt már említettük, de Koszovó a legfontosabb nyitott kérdés Belgrád számára. Itt a valódi hír nem is Szerbiából érkezett az utóbbi hetekben: Koszovót a nemzetközi közösség jelentõs része elismeri, ám a katalán szeparatizmustól tartó Spanyolország nem. A spanyolok a belgrádi B92 internetes oldala szerint februárban bejelentették: nem ellenzik Koszovó csatlakozását az Európai Unióhoz, akár autonóm kormányzattal, de csak Szerbia részeként.

A szerb elnök március 8-án úgy nyilatkozott, hogy Szerbia nem fogja elismerni Koszovót, de nyitott a kérdés rendezésére.

Koszovónak mindemellett még van határvitája Crna Gorával, azaz Montenegróval is. (Montenegróban gyakorlatilag szerb nyelven beszélnek, de a NATO Szerbia elleni akciói után Crna Gora vezetése függetlenítette magát Szerbiától, és a „maradék” Kis-Jugoszlávia felbomlasztásával önálló államot kreált.) Egy demarkációs vonalról szóló egyezményrõl van szó, amely mintegy 8000 hektárnyi területtõl fosztaná meg az albánok lakta Koszovót.
PRISTINA, KOSOVO - SEPTEMBER 1: Supporters of the opposition Self-Determination Movement take part in a march to the parliament building, during a rally to protest the border demarcation agreement between Kosovo and Montenegro, at Ibrahim Rugova Square in Pristina, Kosovo on September 1, 2016. Erkin Keci / Anadolu Agency
A koszovói és montenegrói határátlépési megállapodás miatt tüntetnek a parlament épülete elõtt Pristinaban 2016. szeptember 1-én
Fotó: Erkin Keci / Anadolu Agency / AFP
Macedónia és Albánia az EU-csatlakozás elõszobájába léphet?

Mindezek után csak megemlítjük, hogy nemcsak Koszovó, hanem egy amúgy független állam EU-csatlakozása elõtt is komoly akadályok tornyosulnak: vita van az egykori Jugoszlávia legdélebbi utódállama, Macedónia és Görögország között. Athén blokkolja a macedónok EU-integrációs terveit, mivel nem egyezik bele abba, hogy északi szomszédja az ókori Makedóniára, illetve egy hasonló nevû jelenlegi görög tartományra utaló nevet viseljen.
Macedonian demonstrators hold up banners and national flags during a peaceful rally in front of the Greek Liaison Office in Macedonia's capital Skopje on April 9, 2010, to protest against the reported racist anti-Macedonian chants heard during a Greek military parade in Athens marking Greece's Independence Day two weeks ago. For nearly two decades, the two neighbours have been at loggerheads over the use of the name Macedonia and UN-sponsored negotiations have so far proved fruitless.AFP PHOTO/ROBERT ATANASOVSKI / AFP PHOTO / ROBERT ATANASOVSKI
Rövidre zárnák Európa legabszurdabb vitáját
A görögök negyedszázada tiltakoznak az ellen, hogy Macedóniát Macedóniának hívják. A kormányfõk már hajlanának a kompromisszumra, immár az ENSZ is közvetít, a két országban azonban óriási indulatok feszülnek egymásnak.

Az abszurd vitát az ENSZ közvetítésével próbálják rendezni, és pár hete úgy tûnt, hogy áttörés születik a tárgyalásokon, ám közben több görög tiltakozó tömegtüntetés lassítja a kiegyezési folyamatot.

Macedóniának viszont nemrég gesztust tett az EU bõvítési biztosa: azt ígérte, hogy remélhetõleg idén megkezdõdhetnek az ország és Albánia EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások. Ám a térségben tárgyaló Juncker brüsszeli bizottsági elnök csak annyit mondott a macedónoknak: végezzék a feladatukat, egyezzenek meg a névrõl a görögökkel. Úgy tûnik, a macedónok most komolyan vették a felszólításokat, és körülbelül tíz nappal ezelõtt elõálltak négy lehetséges névvel: „Észak-Macedónia Köztársaság, Felsõ-Macedónia Köztársaság, Vardar Macedónia Köztársaság” és „Macedónia Köztársaság (Szkopje)” a javaslatuk. Kérdés, hogy a görögökkel melyikben tudnak megegyezni a jövõben.
A picture taken near Skopje, on March 2, 2018 shows the new sign reading 'Friendship' on the highway that connects Macedonia to the Greek border. The government decided to change the name of Skopje airport, along with the name of the highway, following the name dispute with Greece. Athens has long objected to Macedonia's name, arguing it suggests Skopje has claims to the territory and heritage of Greece's historic northern region of the same name. / AFP PHOTO / Robert ATANASOVSKI
Macedóniát a görög határral összekötõ, újonnan elnevezett Barátság autópálya
Fotó: Robert Atanasovski / AFP
Az EU célja a Nyugat-Balkán integrációja, de mit akar Kína és Oroszország?

Az EU-nak alapvetõ érdeke lenne a nyugat-balkáni térség konszolidációja és EU-integrációja, de persze csak akkor, ha a térségbeli konfliktusok nyugvópontra jutnak. A megegyezésre a térség államaiban is megvan a hajlandóság: Brüsszel ösztönzésére például hamarosan szerb-horvát-bosnyák hármas csúcstalálkozót rendeznek Boszniáról.

Az EU részérõl Juncker nemrégiben ellátogatott Szerbiába is: Brüsszel bátorítani akarja a térség európai integrációját, ám itt akadályokba is ütközhet: Juncker utazása környékén hirtelen betoppant Belgrádba az orosz külügyminiszter. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy Kína a Görögországból induló, Pireusz–Belgrád–Budapest vasútvonal révén szintén pozíciókat akar szerezni az EU-ból egyelõre kimaradt Balkánon. Jól látszik a térség érdeklõdése is Kína iránt: tavaly Budapesten több ország vezetõi találkoztak pekingi politikusokkal, Orbán Viktor pedig már új világrendrõl is beszélt.

Amerika szerepe sem elhanyagolható, de most nem igazán látható, hogy mik Washington tervei. A görög-macedón tárgyalásokat alighanem az USA biztatására is kezdték az érintettek, de egyelõre túl nagy nyomást Athénra nem helyezett Washington e kérdésben, ami nem véletlen: a görögök a közel-keleti káoszba egyre jobban belebonyolódó Törökország szomszédjai, és a NATO délkeleti szárnyának másik tagállamát jelentik. Törökország és az USA viszonya az Erdogan elleni sikertelen puccs óta megromlottak, így az USA nem kockáztathatja másik térségbeli szövetségesének elvesztését.

Kiemelt képünkön egy operatõr megy át a vitatott koszovói-montenegrói határon 2016. október 4-én
Fotó: Armend Nimani / AFPLink

Hozzászólások

118 #1 keepfargo
- 2018-03-17 14:05
"Ukrajnától elszakított Krím-félsziget...

Én úgy tudom, hogy az oroszok csak visszavették, ami az övék volt, amit Hruscsov ajándékozott honfitársainak annakidején, jogilag, etnikailag egyaránt alaptalanul.
(Ösi orosz földet a fiatal államtákolmánynak)
4 #2 Posta Imre
- 2018-03-17 14:34
Kípfargó Krím legalább annyira hun-magyar terület, mint "orosz". Annyi idõt mi is "uraltuk" a területet, mint az "orosz". Még a végén kiderül, hogy Bizánc új központja lesz.
118 #3 keepfargo
- 2018-03-17 14:53
Lehet hogy így van, Imre, de mi ott, akkor, nem voltunk "államalkotó" nép, és ennél még fontosabb: nem maradtunk helyben.
A mi helyünk, eredetileg, a folyóköz volt, a körbeölelö hegylánccal - legalábbis erre utal a szittya-etruszk-hun-avar-magyar folytonosság (Már amennyiben az újabban fiktívnek tartott avarok egyáltalán léteztek - ezen a néven...)
4 #4 Posta Imre
- 2018-03-17 15:50
Mondok mást, ha már nagyon Krímezünk (magyarul Kör-Karima)...mi van, ha az "orosz-szarmata" kezdi el magát hun-szkytának vallani? Na, akkor mi van? Ez sanszosabb.
267 #5 Perle
- 2018-03-18 17:14
Nagy Románia terv Ukrajna rovására: No meg a miénkre.
https://topwar.ru...rainy.html

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.61 másodperc
2,968,037 egyedi látogató