A 28 Pamfilovci tarcsa a frontot és nem enged a 110%-ból! Link A választópolgárok 16,6 százaléka adta le voksát moszkvai idõ szerint 10.00 óráig, ami minden idõk legmagasabb részvételi aránya ebben az idõben- jelentette ki Ella Pamfilova, az Központi Választási Bizottság elnöke vasárnap Moszkvában.

A Pamfilova által ismertetett adatok szerint 2000-ben a napnak ebben a szakában a választók 6,36, 2004-ben 8,01, 2008-ban 8,89, 2012-ben pedig 6,53 százaléka szavazott már. Sajtójelentések szerint a részvétel Moszkvában és Szentpéterváron is csaknem duplája a hat évvel ezelõttinek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki csakúgy, mint korábban, most is Moszkvában adta le voksát, kijelentette, hogy neki megfelel a választói támogatás bármely olyan aránya, amely "lehetõvé teszi az elnöki kötelezettségek teljesítését". Azt hangoztatta, hogy biztos az Oroszország számára javasolt programjának helyességében.

Vlagyimir Zsirinovszkij liberális demokrata jelölt a szavazóhelyiségben arról beszélt, hogy a szavazás a Nyugat hibájából, "háború elõtti" légkörben zajlik, és hangot adott véleményének, hogy a konfliktust csakis Oroszország tudja megakadályozni.

Grigorij Javlinszkij, a liberális Jabloko alapítója arra panaszkodott, hogy pártjának választási megfigyelõit "megzsarolták és megfenyegették".

Ella Pamfilova közölte, hogy a választásra mintegy 3 ezer - köztük 99 külföldi - tömegtájékoztatási eszköz 15 ezer újságíróját akkreditálták. Szavai szerint 109 országból mintegy 1500 megfigyelõ érkezett. A legnagyobb küldöttséget, 580 fõt az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) és az EBESZ Parlamenti Közgyûlése küldte.

Jan Petersen, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) megfigyelõ missziójának vezetõje közölte, hogy a szervezet nem vesz részt az Ukrajnától négy éve elcsatolt Krím félszigeten megrendezett választás megfigyelésében.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi biztos közölte, hogy sem az ENSZ, sem az EBESZ, sem az Európa Tanács nem reagált eddig arra az orosz panaszra, hogy az ukrán hatóságok nem engedik szavazni az orosz választópolgárokat az orosz külképviseleteken.

Pamfilova beszámolója szerint egyébként a moszkvai délelõtti órákig a bizottsághoz 6366 lehetséges szabálysértésre vonatkozó bejelentés érkezett, ezek közül 795 panasz arra vonatkozott, hogy a helyi hatóságok vagy az állami munkaadók megpróbáltak nyomást gyakorolni a választókra a részvételi arány növelése érdekében.

Pamfilova elmondta, hogy vasárnapra virradóra 15 ország IP-címeirõl célzott túlterheléses (DDoS) támadás érte a választási bizottság honlapját.

A csaknem 111 millió orosz választópolgár több mint 97 300 belföldi és mintegy 400 külföldi választókörzetben adhatta, illetve adhatja le a szavazatát mindenhol helyi idõ szerint 8 és 20 óra között. Oroszországban, ahol 11 idõzóna van, az elsõ elõzetes eredményeket a kalinyingrádi zárás, közép-európai idõ szerint 19 óra után hozzák nyilvánosságra.

Az elnöki posztért Vlagyimir Putyin (független jelölt), Pavel Grugyinyin (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), Vlagyimir Zsirinovszkij (Oroszországi Liberális Demokrata Párt), Kszenyija Szobcsak (Polgári Kezdeményezés), Grigorij Javlinszkij (Jabloko), Szergej Baburin (Oroszországi Össznépi Szövetség), Makszim Szurajkin (Oroszország Kommunistái) és Borisz Tyitov (Növekedés Pártja) verseng. A közvélemény-kutatások szerint a választás esélyese Vlagyimir Putyin.

Kijevben, Lembergben tüntetnek az orosz képviselet elõtt, Odesszában bombariadó volt

Kijevben közben drótkerítéssel zárták le a rendfenntartók az orosz nagykövetséghez vezetõ utat mindkét irányból. A külképviseletnél megerõsített szolgálatot tartanak. Helyszíni jelentések szerint a drótkerítéseken belülre csak diplomata útlevéllel rendelkezõket és nem orosz állampolgárságú újságírókat engednek be.

A kerítésen kívül közben ukrán nacionalista tüntetõk kezdtek el gyülekezni délelõtt, számukat az UNIAN ukrán hírügynökség mintegy 80-ra becsülte. A demonstrációra zömében a Szabadság párt, a Jobboldali Szektor (PSZ) és a Nemzeti Korpusz nevû szervezetek zászlóival vonultak ki a tüntetõk, akik erõsítõkön keresztül ukrán hazafias zeneszámokat játszanak.

A tüntetés egyelõre békésen zajlik. Szavazni is csak egy-két orosz állampolgár próbált, de nem sikerült bejutniuk a követség épületébe. A rendfenntartók ugyanis már a kordonnál ellenõrzik az iratokat, és az orosz állampolgárokat elküldik.

A nyugat-ukrajnai Lembergben is tüntetést tartanak ukrán nacionalisták - mintegy ötvenen - az orosz konzulátus elõtt. Egyelõre békésen zajlik a demonstráció.

Odesszában lezárták az orosz konzulátus utcáját, mert reggel egy névtelen betelefonáló robbanószerkezetrõl értesítette a hatóságokat. Az utcát bombaszakértõk vizsgálják át.

Ukrán sajtójelentések közben arról is beszámoltak, hogy a Krímben iskolás gyermekek szüleire a tanárok által, a vállalatok dolgozóira pedig az üzemek vezetõin keresztül gyakoroltak nyomást a választáson való részvételt erõltetve a helyi orosz közigazgatás tisztviselõi.

Arszen Avakov ukrán belügyminiszter pénteken jelentette be, hogy Ukrajna területén Moszkva nem rendezheti meg az elnökválasztást, ezért a rendfenntartók nem engedik be szavazni a diplomáciai státussal nem rendelkezõ orosz állampolgárokat az Oroszországi Föderáció ukrajnai külképviseleteire - a kijevi nagykövetségre, valamint az odesszai, lembergi (lvivi) és harkivi konzulátusokra. Az ukrán külügyminisztérium szombaton kiadott közleményében közölte, hogy egyetért a döntéssel.

A belügyminiszter elsõsorban azzal magyarázta a döntést, hogy Moszkva Kijev többszöri tiltakozása ellenére is illegitim módon és a nemzetközi normákat megsértve megrendezi az elnökválasztást az Ukrajnához tartozó, Oroszország által önkényesen bekebelezett Krím félszigeten. A krími választás miatt Ukrajna az ENSZ-nél is tiltakozott. Kanada, Ausztria és Észtország, valamint az Európai Unió részérõl Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai fõképviselõje jelezte, hogy nem fogja elismerni törvényesnek a Krímben megtartott választást.

atv.hu/MTI
Link