Ideje volt felismerni, de ahogy szétnéztem ma is judapesten, ez semmit nem jelent. A zsidó-cigány él, virul, tobzódik. Veletek vagyunk gondolatban, a fájdalomban és az imában – írta a Twitter-bejegyzésében Andrzej Duda lengyel elnök a párizsi merényletek kapcsán. „Szomorúság, sajnálat és harag. Kifejezzük együttérzésünket a franciákkal, különösen a családokkal, akik hozzátartozóikat veszítették el” – ezekkel a szavakkal kezdte bejegyzését a lengyel állam elsõ embere szombat éjfél után. Reakciók és sajtóvisszhangok Lengyelországban.

Jaroslaw Kurski, a Gazeta Wyborcza címû lengyel napilap fõszerkesztõ-helyettese publicisztikája elején emlékeztet arra, hogy a terroristák éppen itt, az emberi jogok bölcsõjében vetették el a terror és a felfordulás magjait. A terroristák szándéka egyértelmû – írja Kurski: megfélemlíteni, romba dönteni, megalázni és megosztani Franciaországot és Európát. Éltetni akarják a gyûlöletet és azt a demagóg nacionalizmust, mely elõszeretettel tesz egyenlõségjelet az iszlám és a terrorizmus, a menekültek és a fundamentalizmus között. A felelõsségünk az, hogy a támadásokra válaszul még inkább elmélyítsük az európai szolidaritást és az együttmûködést a biztonságpolitika területén. „Ma mindannyian franciák vagyunk” – zárja cikkét a lengyel publicista.
Segítenek a franciáknak, ha kell

Az ABW, vagyis a lengyel Belbiztonsági Ügynökség mindeközben folyamatosan elemzi a párizsi helyzetet abban a tekintetben, hogy hasonló veszélyek fenyegethetik-e Lengyelországot is. Az ügynökség sajtófõnöke, Maciej Karczynski szerint ilyen veszélyrõl nincs szó. Intenzív munkát folytatnak, és folyamatosan kapcsolatban állnak más országok érintett szerveivel is. A hivatal koordinátora, Marek Biernacki pedig arról nyilatkozott, hogy készek segíteni a francia szakszolgálatoknak, amennyiben ilyen kérés érkezik feléjük.
A háború óta nem volt ilyen

„Az iszlamista terroristák, mert mint mindig, most is õket utasították a párizsi vérfürdõre, ezúttal az önfeledtség, a vidámság, a szórakozás és az öröm közös átélését pusztították el – írja Jerzy Haszczynski, a konzervatív Rzeczpospolita címû napilag szerzõje. Haszczynski szerint az, amivel most szembesülünk, a gyûlölet, ami a merénylõk civilizációja felõl árad felénk. Egy német–francia futballmeccset és egy amerikai rockzenekar koncertjét választották, hogy ezzel alázzák meg a Nyugat három vezetõ hatalmát is. A stadion elõtti robbantás, aminek a francia elnök is ki volt téve, mutatja, hogy senki sincs biztonságban – írja a lengyel publicista. „A terroristák arra számítanak, hogy félelmünkben az õ játékszabályaikhoz és elveikhez igazodunk majd, hogy visszahúzódunk a házainkba és lemondunk a vigasságról. A hatások, amelyekkel már számolnunk kell, szimbolikusak – a második világháború vége óta elõször veszett oda ennyi ember Párizsban.”
Ez már háború

A terror idõszakában, a cybertámadások és a vasemberek korában nehéz meghatározni, mi számít háborúnak – kezdi cikkét a Wprost címû hetilap fõszerkesztõje. Most már nem a gyûlölet spontán kitöréseirõl van szó – írja Tomasz Wróblewski, hozzátéve: a terror kampányáról van szó, ami egy nagyobb egész része, egy nagyobb terv és cél megvalósítása miatt mûködik – egy vallási és most már nagyobb léptékû háborús terv érdekében. Ennek része a fokozatosan növekvõ menekülthullám is, ami a legkomolyabb fenyegetés Európa számára. Az Iszlám Államnak azt is sikerült elérnie, hogy gyakran Párizsban vagy Londonban születettek a nyugati kulturális kánon dacára készek feláldozni magukat annak a kultúrának és a országnak a megsemmisítése érdekében, amely felnevelte és iskolázta õket. Ez már háború, különféle szinteken, ami Európa határain belül és kívül is zajlik – írja a fõszerkesztõ. Franciaország kénytelen lesz elbúcsúzni a schengeni egyezménytõl és lezárni a határait.
Link