Satöbbi, satöbbi, satöbbi...
A pénz nem vész el, csak az útja válik láthatatlanná. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) üldözi a módszert, mert a terrorizmust is ilyen módon pénzelik


Információink szerint az FBI tanúvédelmi programja védi az Egyesült Államokban azt a magyar állampolgárt, aki kulcsfigura lehet a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában. A férfit más okból a magyar hatóságok is keresik, de az amerikaiak hiába jelezték többször, hogy náluk van, nem utaztak oda kihallgatni.

Furcsa, szövevényes történet jutott lapunk tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert úgy vélik, õ is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelõ összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Az FBI-nak az a gyanúja, hogy az összeget jellemzõen az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenõrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzõen közel-keleti vagy szingapúri számlákra. (A gyémántvilágban – információink alapján – egyes drágakövek nem ékszerként, hanem készpénz-helyettesítõ eszközként mûködnek: a vásárlás helyétõl távol is garantált áron veszik vissza bizonyos tranzakciós díj megfizetése mellett, így kis helyen nagy mennyiségû pénzt lehet országhatárokon átívelve észrevétlenül, elektronikus nyom nélkül szállítani.)

Négy napja a Magyar Nemzet megkérdezte az MKB-t, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget, de lapzártáig nem kaptunk választ.
Magyar Nemzet hírlevél
Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettõl hírlevelet vagy cikkeinkrõl szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
A drágakövek készpénz-helyettesítõ eszközként mûködnek. Fekete gyémántok (képünk illusztráció)
Fotó: Jack Guez / AFP

Az amerikaiak gyanúja szerint a pénz egy része strómanokon keresztül, arab befektetésnek álcázva jött vissza Magyarországra, hogy luxusszállodákat, kastélyokat és egyéb ingatlanokat vásároljanak belõle. Az amerikai hatóságokat azért is zavarja az illegális pénzügyi megoldás, mert a nemzetközi terrorizmust is e csatornákon (különösen a havalán) keresztül finanszírozzák, így megpróbálják a módszert tûzzel-vassal irtani.

Úgy tudjuk, az amerikai hatóságok a magyar férfi vallomása alapján konkrét nyomozati cselekményeket is kértek a magyar hatóságoktól, de harminc nap után azt a választ kapták Budapestrõl, hogy itteni kollégáik nem találtak semmilyen, bûncselekményre utaló nyomot. Az FBI által vizsgált pénzmosási módszer lényege az, hogy a pénz mozgása során megszakad a banki vonal, így tovább már nem köthetõ személyhez. A készpénz késõbb újra visszakerül a rendszerbe, de immár legálisnak látszó, jellemzõen külföldi forrásból.

A magyar férfit egyébként körözik a hazai hatóságok is, az Interpol listája alapján jelentõs összegû pénzmosás gyanújával. Ennek fényében különös, hogy nem akarják kihallgatni – a lapunk birtokába jutó dokumentumok szerint az amerikai hatóságok tavaly március óta többször jelezték a magyaroknak, hogy a férfi náluk van, és bármikor ki tudják hallgatni az FBI jelenlétében; a körözést ennek ellenére máig nem vonták vissza, és a magyar nyomozók nem éltek a kihallgatás lehetõségével sem. (Négy napja megkérdeztük az ügyészséget, hogy miért nem, de válaszában türelmet kért. Magyarázatát azóta is türelemmel várjuk.)

Az államközi értesítés tényérõl az Átlátszó megkérdezte az amerikai igazságügyi minisztériumot is, amely nem kívánta kommentálni az értesülést. A magyar állampolgár a nemzetközi körözés ellenére szabadon közlekedik az Egyesült Államokban – lapunk egyik munkatársa személyesen találkozott vele, ám a férfi nem akart nyilatkozni.

Tavaly júniusban az Átlátszó egy másik ügyben arról írt: eddig példa nélküli módon több, csalás és pénzmosás elkövetésével vádolt magyar állampolgár kiadatását indítványozta az Egyesült Államoknak az idén tavasszal a Fõvárosi Fõügyészség. A kiadatás a jogerõs bírósági döntés ellenére sem történt meg – információink szerint az Igazságügyi Minisztérium vétózta meg. (A tárca sajtóosztályán érdeklõdtünk az okokról, de kérdéseinkre eddig nem válaszoltak.)

Amerikából származó információk szólnak arról, hogy a bûnbanda két tagja szintén futárként mûködött közre az uniós pénzek Magyarországról való kicsempészésében – õk a nagy mennyiségû készpénzt a megbízó utasításainak megfelelõen üres bécsi lakásokban tették le, 5-6 millió eurós, vagyis csaknem kétmilliárd forintos összegben. Ha ez igaz, mindjárt érthetõ, miért nem akarjuk kiadni õket Amerikának.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés idõpontja: 2018.03.26.
Link