Érdemes lehet ebben a "nyomorban" visszaidézni Horváth Józsi visszaemlékezéseit. Mintha csak ma lenne, vagy ne? De! Ja, Appel 1944-ben "keresztelkedett" ki, és nem más volt a "keresztapja", mint Radnóti. Jól összejöttek nem? Mellesleg cionista is volt. Pont úgy, mint a maiak és pont annyira "keresztény" is.

czél György (1917-1991)
Aczél György (1917-1991) építõmunkásként kezdett el dolgozni, miközben autodidaktaként képezte magát. Részt vett a Somér ifjúsági cionista mozgalomban. 1935-ben belépett a KMP-be. 1936-ban fél évet járt a Színmûvészeti Akadémiára, majd amatõr színészként tevékenykedett. 1942 elején letartóztatták, késõbb munkaszolgálatra hívták be, ahonnan azonban sikerült magát leszereltetnie. A német megszállás és a nyilas uralom alatt több száz zsidót mentett meg. 1946 nyaráig az MKP budapesti, majd az V. kerületi pártbizottságán dolgozott, majd Zemplén megyei, 1948 májusától Baranya megyei titkár lett. 1947 és 1949 között országgyûlési képviselõ. 1949. július 6-án letartóztatták, és a Rajk-per egyik mellékperében életfogytiglani fegyházra ítélték. 1954 augusztusában szabadult, szeptember 1-jén rehabilitálták. 1954 õszétõl a 23. Számú Állami Építõipari Vállalat Igazgatója volt. 1956. október 31-én részt vett az MSZMP alakuló gyûlésén. November 11-én az MSZMP IIB ülésén a jugoszláv típusú semlegesség mellett foglalt állást, és javasolta, hogy folytassanak tárgyalásokat Nagy Imrével. A december elején elfogadott párthatározat tárgyalásakor is a "puhább" vonalat képviselte. 1957. február 26-án önkritikára kényszerült. 1957 áprilisától 1958 februárjáig mûvelõdési miniszterhelyettes, majd 1967 áprilisáig a mûvelõdésügyi miniszter elsõ helyettese. Hivatali súlyánál sokkal nagyobb befolyással rendelkezett a kultúrpolitikára és annak napi gyakorlatára, kiterjedt személyes kapcsolatrendszerének és az MSZMP elsõ emberéhez, Kádár Jánoshoz fûzõdõ baráti kapcsolatának köszönhetõen. A késõbb "három T" (támogatás, tûrés, tiltás) néven elhíresült mûvelõdéspolitikai irányelvek megalkotója. 1967 áprilisában választották az MSZMP Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályát felügyelõ KB-titkárrá. 1969 márciusában lett az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának elnöke. Egyik kidolgozója az 1969. júniusi tudománypolitikai irányelveknek. 1970 novemberében, az MSZMP X. kongresszusán a PB tagjává választották. 1971-tõl ismét országgyûlési képviselõ. Ez év áprilisától az ekkor létrehozott Mûvelõdéspolitikai Munkaközösség elnöke. 1973 januárjában õ készítette elõ a Hegedüs Andrást, Heller Ágnest, Márkus Györgyöt, Márkus Máriát, Vajda Mihályt, Bence Györgyöt és Kis Jánost elítélõ KB-határozatot. Tevékenyen részt vett az "új gazdasági mechanizmus" bevezetésében. A reformok híveivel, Fehér Lajossal, Fock Jenõvel és Nyers Rezsõvel együtt állították félre 1974-ben: a KB márciusi ülésén felmentették a KB-ban viselt tisztségei alól, de PB-tagságát megtartva a Minisztertanács elnökhelyettese és az Országos Közmûvelõdési Tanács elnöke lett. Ezt a tisztséget 1976-ig, majd 1980 és 1982 között töltötte be. 1975-ben az MSZMP XI. kongresszusán leváltották a KB Mûvelõdéspolitikai Munkaközösség elnöki tisztségébõl, testületi tagságát azonban megtartotta. 1979-ben elõterjesztõje volt a Charta '77 magyar támogatóit elítélõ párthatározatnak. A nyolcvanas évek elején Pozsgay Imre mûvelõdésügyi miniszterrel folytatott elmérgesedõ vitái azzal végzõdtek, hogy mindketten elkerültek addigi posztjukról. Aczél az MSZMP KB 1982. júniusi ülésén miniszterelnök-helyettesbõl ismét kulturális KB-titkár lett, de 1985-ben e funkciójából is leváltották, de kinevezték a KB Társadalomtudományi Intézet igazgatójává. 1985-tõl 1990-ig harmadszor is országgyûlési képviselõ. 1988-ban az MSZMP országos pártértekezletén nem jelöltette magát a PB-be, KB-tagságát viszont megtartotta. A KB 1988. júliusi ülésén ismét beválasztották a KB Agitációs és Propaganda Bizottságába. Az 1989. júniusi KB-ülésen fontos szerepe volt Grósz Károly megbuktatásában.
Link





Ne feledkezzetek meg erdõs péterrõl (no nem a zölderdõs csuhásról, de majdnem) sem, a másik "kultúr-cenzor" pösze böszme cionista zsidajáról...és ezek a mai napig itt kísértenek, sõt megtestesülve onokáik már nem is leplezik, hogy migránsok és üvék a "politika".