Tizenkét izraeli F-16C/D Barak használt harci repülõgép beszerzésérõl döntött a horvát kormány csütörtökön. Ez az egyik legnagyobb értékû horvát haderõfejlesztés az 1991-1995-ös délszláv háború óta.

Andrej Plenovic horvát miniszterelnök a kormányülésen hangsúlyozta, hogy stratégiai döntésrõl van szó, amelyet teljes felelõsséggel hoztak meg. “Ez olyan döntés, amelyet évek óta halogatnak és egyetlen korábbi kormány sem vállalta fel” – tette hozzá. Plenkovic szerint az izraeli harci gépek a következõ 25 évre biztosítják a horvát légierõ megfelelõ csapásmérõ képességét.

A harci repülõgépek 2,9 milliárd kunába (125,4 milliárd forint) kerülnek, amelyet tíz év alatt kell kifizetni. Az izraeli ajánlat tíz darab együléses és két darab kétüléses, korszerûsített F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor leszállítását, 6-8 pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhetõ fegyverek biztosítását tartalmazza. A gépek 25-30 évesek.

Az izraeli harci repülõgépek a jelenleg a horvát légierõ rendelkezésére álló, korszerûtlen, még az egykori Szovjetuniótól vásárolt, nagyjavított MiG-21 Bisz harci és UM gyakorló repülõgépeket hivatottak felváltani. Jelenleg mindössze egy vagy kettõ repül közülük, és azok is minimális idõt töltenek a levegõben. Ahhoz, hogy a NATO-tag Horvátország továbbra is védeni tudja saját légterét, szükségszerû volt a döntés új gépek beszerzésérõl. Az F-16-osok csak 2020-ban érkeznek meg Horvátországba, ezért a horvát kormány tárgyalásokat folytat Izraellel a köztes idõre két vadászrepülõ bérlésérõl is.
A horvát védelmi minisztérium tavaly júliusban öt országtól: Svédországtól, Görögországtól, Izraeltõl, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától kért végleges ajánlatot a harci gépek beszerzésére. Dél-Korea kivételével mindegyik ország elküldte javaslatát. A horvát sajtó akkor arról cikkezett, hogy Zágráb választása nagy valószínûséggel használt izraeli F-16-osokra vagy új svéd JAS-39 Gripenekre esik majd. Utóbbit késõbb túl drágának találta Horvátország. Az F-16-osok teljes felszereléssel és további kedvezményekkel 403 millió euróba, míg a Gripenek 903 millió euróba kerültek volna. Svédország nem kínálta fel sem a pilóták továbbképzését, sem az infrastruktúrát, sem a gépek fegyverzetét.

A horvát védelmi minisztérium munkatársai az elmúlt hónapokban Izraelben, Csehországban, Magyarországon és Romániában is jártak, hogy információkat gyûjtsenek ezen országok vadászgépflottáiról, a beszerzésük folyamatáról és karbantartásukról.

A horvát kormány csütörtöki döntése megosztotta a szakmai és a politikai közvéleményt. Ivan Selak nyugalmazott pilóta szerint “elhasznált gépekrõl” van szó, amelyeket az izraeliek 30 évig használtak, és teljes mértékben kihasználtak. “Kérdéses, hogy meddig fognak még repülni” – tette hozzá.

Davor Bernardic, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke úgy vélte: a kormány 30 éves “vödröket” vásárolt, amelyek már repültek, amikor még létezett a Szovjetunió. “Lecserélik a negyven éves MiG-eket harminc éves F-16-osokra, ami több mint 3 milliárd kunájába kerül majd az állampolgároknak” – mondta.
Link