Na jó, akkor elmondom nektek, hogy "szokásos" ügynökcsere-bere van, oszt ennyi. Szkripácsot, ha a maci ki akarta vona nyírni, akkor meghal, de még a fa is, ami alatt a pad állt. A többi meg csak a legújabb új világrend diplomáciai átrendezõdése, nem más. A kölcsönösség elve alapján válaszolt Moszkva a korábbi kiutasításra.

Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint Moszkva hazaküld egy magyar diplomatát, miután Budapest is kiutasított korábban egy orosz nagykövetet a Nagy-Britanniával való szövetségi szolidaritás jegyében– írja a Reuters. Az orosz külügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint a tárcához bekérették Balla János moszkvai nagykövetet, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át. A dokumentum értelmében Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította az orosz fõvárosban mûködõ magyar nagykövetség egyik munkatársát "válaszul Magyarország barátságtalan és megalapozatlan követelésére".

Szergej Szkripal, a brit külsõ hírszerzés volt ügynökének ügye március elején robbant ki, amikor a férfit eszméletlenül találták meg Salisbury egyik bevásárlóközpontja elõtt egy padon. A meg nem erõsített információk szerint egy Fentanyl nevû, fájdalomcsillapítókhoz használt, rendkívül erõs szertõl lettek rosszul. Késpbb megerõsítették: az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal ellen követtek el merényletet idegméreg felhasználásával.
Hirdetés

Miután Moszkva nem adott hiteles magyarázatot a gyilkossági kísérlettel kapcsolatban, a brit kormány 23 orosz diplomatát utasított ki az országból. Erre reagálva Moszkva nemkívánatos személynek nyilvánított szintén 23 brit diplomatát, visszavonta a szentpétervári brit fõkonzulátus megnyitására és üzemeltetésére vonatkozó engedélyt, és Oroszország területén leállíttatta a kulturális és oktatási ügyekkel foglakozó British Council tevékenységét.

Sorozatos kiutasítások

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban azt mondta, Nagy-Britanniának két oka lehetett minderre: az egyik, hogy az ország vezetése az EU-val folytatott Brexit-tárgyalásokon nem tudta elérni, amit a lakosságnak ígért és errõl el akarja terelni a figyelmet. A másik, hogy a britek mindig vezetõ szerepet akartak játszani, amire most az oroszellenesség az egyetlen terület, amelyen lehetõség nyílik a számukra – tette hozzá Lavrov.

Háttér

Szkipal tíz éven át dolgozott a brit szolgálatnak, Nyugat-Európában tevékenykedõ orosz ügynökök tucatjait leplezte le, és a hivatalos orosz vádak szerint ezért 100 ezer dollárt kapott az MI6-tõl. Szkripalt végül 2006-ban Oroszországban 13 év fegyházra ítélték, ám 2010-ben, egy orosz-amerikai kémcsere során Nagy-Britanniába távozott, és rejtélyes körülmények között leszállt az Oroszországból Amerikába tartó géprõl.

Theresa May brit miniszterelnök a kiutasítási döntéssel és annak elõzményeivel kapcsolatban elmondta: a brit szakértõi vizsgálat megállapítása szerint a novicsok nevû, orosz fejlesztésû, fegyverekben is használható minõségû idegmérget használták Szkripal megmérgezéséhez.

Az orosz diplomatákat azonban nem csak London küldte haza, rövid idõ alatt számos ország jelentette be az orosz nagykövetek kiutasítását. Donald Trump amerikai elnök 60 diplomatát utasított ki az Egyesült Államokból - többségében olyan személyeket, akikek orosz kémként tartanak nyilván, továbbá elrendelte Oroszország seattle-i konzulátusának bezárását is.

Ezen felül pedig Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Románia, Lengyelország és a Balti-államok, de Ukrajnából is elzavartak 13 orosz diplomatát. A listához késõbb a NATO is csatlakozott, a fõtitkár ugyanis visszavonta hét orosz diplomata akkreditációját, továbbá az orosz képviselet személyzetének létszámát húsz fõben maximalizálták.

Annyit küldenek el, ahány hazajön

Nem Oroszországtól függ, hogy milyen messzire mehet el a diplomaták kölcsönös kiutasítása, ebben a kérdésben a Nyugatnak kell elsõként leállnia - jelentette ki Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter szerint a diplomaták kiutasításánál szimmetrikusan járnak el, a kölcsönösség elve alapján. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivõje ellenintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Nagy-Britannia a londoni orosz kereskedelmi képviselet bezáratása mellett döntene.

Lavrov szerint Moszkvával ellentétben pont, hogy a brit titkosszolgálat és a brit kormány is érdekelt lehetett a Szkripal-ügy kirobbantásában. Moszkva egy 13 kérdésbõl álló intézett a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) mûszaki titkárságához, amelyben arra próbál választ kapni, hogy a britek a saját nyomozásuk alapján milyen információt és adatokat juttattak el a szervezethez az üggyel kapcsolatban, illetve hogy az OPCW hajlandó-e ezeket megosztani Oroszországgal.

Moszkvát az is érdekli, hogy London milyen jellegû segítséget kért a szervezettõl, és hogy pontosan minek a megerõsítését kérik tõle: azt-e, hogy bénító idegmérget alkalmaztak, vagy hogy az a nyugati meghatározás szerinti „novicsok” kategóriába tartozik-e.
Link