- úgy sajnálom a becsületes zsidót !

kár , hogy olyan nincs. ( különben honnan lenne antiszmtzms ?)

Csak -1- (egy) -"fajta" zsidó van. Neve : zsidó

Khmmm!
Gardonyi Geza irasait olvastad-e komam?

Gárdonyi inkább szász volt mint zsidó....

Gárdonyi édesapja, Ziegler Sándor Mihály (1823-1879) szász származású, evangélikus felekezetû gépészmérnök-feltaláló volt. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc alatt Pesten saját költségén hadi üzemet hozott létre, amely támogatta a honvédõket. Nevéhez a késõbbi korok ezért a „Kossuth fegyvergyárosa" állandó jelzõt kapcsolták. Katonai szerepvállalása miatt álruhába öltözve érkezett vissza szülõfalujába, Nemeskérre. Elfogták és haditörvényszék elé került, megmenekülését csak annak köszönhette, hogy barátai kiálltak mellette, és lényegében hamis tanúzással megmentették az életét.

Ziegler Sándor az 1850-es években végleg hazatért Magyarországra, és egyik megbízása a szõlõsgyöröki gõzmalom megépítése és felszerelése volt. E munkája során ismerte meg, majd 1860. december 8-án feleségül vette a nála tizenhét évvel fiatalabb Nagy Teréziát (1840-1926), parasztsorba süllyedt szõlõsgyöröki római katolikus kurtanemesek sarját. Az evangélikus vallású apát a szõlõsgyöröki plébános csak azzal a feltétellel eskette össze Nagy Teréziával, hogy kötelezte magát: gyermekeit a katolikus vallásban neveli. Ziegler Sánor 1879-ben, halála elõtt hat nappal - anyagi okokból - áttért a katolikus hitre. Házasságukból hét gyermek - egy leány és hat fiú - született, de közülük csak hárman - Géza, Béla, Árpád - élték meg a felnõttkort.

Gárdonyi Géza elsõ ízben tizenhat évesen, 1881. május 5-én az egri Füllentõben megjelent humoreszkjét írta alá Gárdonyi Z. Géza néven. Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, Gárdony után választotta, és 1881 után - a Z. elhagyásával - egyre gyakrabban, az 1890-es évektõl pedig kizárólagosan ezt tüntette fel mûvei fejlécén.

„Ami ezekben (a regényekben) történelem, az csak messzirõl fénylõ színháttér, a fõdolog, az elõtér a mindig egyforma, idõtlen kicsiny emberi sorsok képe" - fogalmazott Schöpflin Aladár irodalomtörténész 1937-ben Gárdonyi Géza történelmi regényeirõl. Gárdonyi munkássága történelmi regényei révén szorosan kötõdik a történelemtudományhoz, és így a levéltárakhoz. Az író nagy történelmi regényei mind kapcsolódnak olyan levéltári iratokhoz, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában találhatók, illetve olyan utalásokat tartalmaznak, amelyeket levéltári dokumentumokkal is alá tudunk támasztani.

https://mult-kor.hu/20130807_hogyan_lett_ziegler_gezabol_gardonyi_geza

https://kuruc.info/r/9/142809/

Gárdonyi Géza: "Az antiszemitizmus a magyar faj önvédelmi harca a föléje növõ idegen zsidófajjal szemben" Miután Magyarországon 1922 kora nyarán megválasztották az új országgyûlés tagjait, a liberális-zsidó sajtó ismét tûz alá vette a „numerus clausus” néven emlegetett törvényt, s annak visszavonását követelte. A sajtóban egyre-másra szólaltak meg vezetõ közéleti emberek, a meghatározó többség azt az álláspontot képviselte, hogy a tudományegyetemekre továbbra is csak a népcsoport arányának megfelelõ számú zsidó ifjút szabad felvenni. Ezzel a nemzetvédelmi intézkedéssel ugyanis a jogegyenlõség elve nem sérül. 1922 nyarán a Mult és Jövõ címû cionista hetilap felkereste egri magányában Gárdonyi Gézát. A nagy író nyilatkozott, de nem úgy, ahogy azt a másik oldalon várták. Siránkozott is a névtelen újságíró.

Hmmm!
Pedig en meg ugy tanultam, anno meg Tulok is felhivta ra a figyelmet, bar a wikipedia.......
De lehet, hogy tevedunk........

Horthy volt zsidó. Eredeti neve, Stefanus Blumenstein, csak errõl kuss van, annó egy Tisza leszármazottal beszélgettem, akinek a családi iratai között megtalálható volt ez, hogy valamelyik rokona kapcsolatban állt vele, és a családi történetben ezt leírta....