Azért van érdekesebb is .
https://24.hu/belfold/2017/03/30/frid...t-aruljak/

de azért gyárfás valamilyen szinten kapcsolodik orbán-pintér maffiához s ugyan pintér földalatt igy portikék is mehetnek lecsoba de ehhez azért orbánék önmagukban kevesek--ide izraeli mosszad is kell

- zsidóról minden szenny hihetõ - mely szörny nõk , gyerekek ,családok hírhedt , globális gyilkosa !

A zsidó az emberiség gátlástalan gyilkosa !

A zsidó - zsidó érdekbõl gyilkol ! Haszonszerzésbõl !

A zsidó bûnök feletti szemet hunyás ideje lejárt !
Akár soros , akár azzal párhuzamos!

Fenyõ egy szaján volt egy alvó sejt aki megbízásra várva szunnyadt,,, a zsidó pénz adott neki hogy építsen ki egy media birodalmat amit aztán fel lehet használni magyarországon a terjeszkedésre stb.. a szajánnak a feladat elvégzése után parancsra újra vissza kell húzódnia alvó állapotba,,, fenyõ kicsit túl nõtte magát és a magáénak érezte a vico birodalmat..
nem lépett vissza....ezért likvidálni kellett..a kivitelezés megszervezése megbízás kiadás gyárfás /aki szintén szaján/ feladata volt...

Álpinyó, olajozás, média...zsidó birodalom...

Nevek, nevek, nevek...


"Fenyõ úrral még életében megbékéltem" - Gyárfás Tamás a célkeresztben

Hosszú évek óta közszájon forog, hogy az 1998-ban meggyilkolt Fenyõ Jánossal hírhedten feszült viszonyt ápolt Gyárfás Tamás médiavállalkozó, az úszószövetség volt elnöke. Kedden mégis általános meglepetést okozott, amikor elkezdett terjedni a hír, amely szerint a volt sportvezetõt kihallgatták a 20 évvel ezelõtti emberölési ügyben. De min feszült egymásnak Fenyõ és Gyárfás?

Tizennégy évvel ezelõtt nevezte meg az 1998 februárjában agyonlõtt Fenyõ János egykori bizalmasa és pszichológusa, Perczel Tamás azt a három embert, akiknek szerinte érdekükben állhatott Fenyõ elhallgattatása. A súlyos betegséggel küzdõ Perczel a halála elõtt adott intejúban Gyárfás Tamást is megemlítette.

Kovács Lajos, a Fenyõ-gyilkosság ügyében évekig dolgozó rendõrnyomozó, az úgynevezett döglött ügyek osztályának vezetõje Gyárfást sosem nevezte meg, õ korábban egy médiavállalkozó szerepére utalgatott, amikor arról beszélt, hogy tudja, ki ölette meg Fenyõt. A nyugalmazott ezredest most elérte a Pesti Srácok – amely elsõként jelentkezett kedden azzal az állítással, hogy Gyárfás Tamást kihallgatták az ügyben -, és azt mondta, „korábban is voltak információk Gyárfás ellen, ám ezek akkor nem voltak elegendõek a gyanúsításhoz". Errõl - olvasható ki szavaiból - egy magas beosztású ügyésszel is egyeztetett a kétezres évek elején, aki úgy vélte, amíg nincs meg a tettes, kevés esély van arra, hogy a felbujtót elítéljék.

A tettes végül meglett – a gyilkosság elkövetéséért Jozef Roháchot ítélték el, a börtönben ülõ Portik Tamást pedig nemrég gyanúsították meg emberölésre felbujtással. Ugyanazzal, amivel kedden kora délután a Pesti Srácok által Gyárfás Tamásként azonosított személyt is, akit aztán õrizetbe vett a rendõrség. A Pesti Srácok úgy tudja, a rendõrségnek kõkemény bizonyítékai vannak, köztük egy hangfelvétel – a zoom.hu szerint 2004-bõl -, melyen a gyanúsított Portikkal beszélt.

De miért voltak esküdt ellenségek Fenyõvel?

Perczel Tamás annak idején úgy fogalmazott, hogy Fenyõ képtelen volt abbahagyni magánháborúját Gyárfás Tamással, „halálos, vérre menõ küzdelmet folytatott a Nap-kelte címû tévémûsor jogain.”

A köztévé reggeli mûsorsávjában futó mûsort, a Nap-keltét Székely Ferenc hozta létre még a 90-es évek elõtt, majd anyagi nehézségek miatt Gyárfás beszállt az üzletbe, õ kezdte értékesíteni a csatorna reklámidejét, cserébe tulajdonrészt szerzett benne Bodnár Györggyel közösen. A modell nyereséges volt, Gyárfás hirdetést is interjúként tudott eladni, több céggel barterezett, nem hiába hívták „barterkirálynak.”
Bodnárral Amerikában találkozott

Gyárfás Tamás Bodnár Györggyel még 1984-ben, a Los Angeles-i olimpia idején találkozott, ahol a Népsport tudósítója volt. Az 1956-ban disszidáló Bodnár kalandos úton szerezte vagyonát, és életútja utóbb sem volt kevésbé kalandos: õ mûködtette például azt a budapesti kaszinót, amelyet késõbb egy szintén Kaliforniában élõ magyar, Andy Vajna vett át. Nem egyszerû adásvételrõl volt szó, a két üzletember jó viszonyt ápol és közös érdekeltségei is voltak a kilencvenes évek óta, például a tévés sportközvetítések közvetítésébõl élõ Liga TV.

De térjünk vissza 1984-be, amikor Gyárfás többek között Gyulai Istvánnal és Békesi Lászlóval könyvet írt az olimpiáról - amelyet a legtöbb szocialista ország politikai okokból bojkottált -, a könyv miatt viszont vizsgálatot indított az MSZMP. Hivatalosan amiatt marasztalták el õket, hogy a könyvet kiadó Ma-Produkt GM tiltott hirdetési tevékenységet folytatott, ennek részeként Gyárfást lefokozták a lapnál.

Az évtized végén aztán – Békesi engedélyére – megnyithatta kapuit a Las Vegas kaszinó, és elindult a Népsport konkurenciájának szánt lap is. Nem ez volt Gyárfás és Bodnár egyetlen közös cége: a korábbi újságíró ügyvezetõ lett a Szaknévsor szakmai telefonkönyvet kiadó HTD Szaknévsor Kiadó Kft-ben.

Fenyõ János médiacézár 1994-ben került képbe, igaz, titkosan. Székely Ferencet – a Nap TV alapítóját és addigi fõszerkesztõjét – kinevezték az MTV alelnökévé. A nap „nem virradt fel” Gyárfásnak, sõt, Székely a NAP TV alkotógárdájából papíron létrehozta a Stáb Rt-t, amely a reggeli mûsor szerkesztéséért és szakmai színvonaláért felelt. Ahogyan a HVG a Fenyõ-gyilkosság után megjelenõ cikkében fogalmazott: a mûsor szerkesztése puccsszerû körülmények között került a Stáb Rt-hez. Az Élet és Irodalom 1999-ben azt írta, ezzel a lépéssel Székely függetlenítette a mûsor szereplõit a Nap TV-tõl, vagyis magától Gyárfástól. (A lap cikksorozatot közölt Gyárfásról, ennek másik része itt olvasható.)
Gyárfás hivatalosan ma már csak egy cégben érdekelt, a Sport Pluszt kiadó társaság az övé
© Opten

Ahogy azt a HVG annak idején feltárta, a titokzatos Stáb Rt. mögött fellelhetõ volt a Vico nevû cég és Fenyõ János. Késõbb Fenyõ maga is elismerte, hogy a Stáb Rt. részvényei a Vico tulajdonába kerültek. Egy 1996-ban a Magyar Televízióban (MTV) lefolytatott egyeztetésrõl készült emlékeztetõ szerint a Vico-vezér kijelentette: „Gyárfásnak is tudnia kell, hogy a Napkelte készítésére a Stáb Rt. politikai döntés alapján kapott megbízást.”

Miért pont Fenyõt választotta Székely kettõjük közé?

Az ÉS akkori cikke több lehetséges magyarázattal is szolgált Székely és Gyárfás szembenállására. Az egyik szerint Székely Gyárfás látványos gyarapodása miatt becsapva érezhette magát, ezért fogott össze Fenyõvel. Arra is több teóriát vázolt a lap, miért éppen Fenyõre eshetett Székely választása. Az egyik az, hogy elmondások szerint Fenyõ maga is kacérkodott egy magántelevízió birtoklásának gondolatával. Gyárfás is akart tévét, a TV2 privatizálására készült német partnerekkel, azonban – ahogy õ fogalmazott – az ügy zátonyra futott ellenfelei aknamunkája miatt. Talán Fenyõre gondolt, az õ tulajdonában álló Népszavában mindenesetre számos cikk megjelent az ügyeivel kapcsolatban.
Fenyõ János
© Bánkuti András

A HVG 2006-ban – szintén Perczel nyilatkozata alapján - azt írta, Fenyõ információkat gyûjtetett Gyárfás gazdasági kapcsolatairól, melyek egy része meg is jelent a Vico-kiadású Népszavában. A jogsértésekre utaló részletekrõl állítólag készült egy 100 oldalas dosszié, az akta oroszlánrészét dunántúli rendõrkapitányságokra tartozó, Gyárfás cégérdekeltségeinek adóügyeit érintõ, elakadt nyomozások adták. Fenyõ errõl – azóta elhunyt pszichológusa szerint – beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek, aki elkérte az iratokat. Kuncze ezt tagadta, mások viszont úgy emlékeztek, az „õrületté fajult mérkõzés részeként Fenyõ számos helyre küldetett az anyagokból.” A rendõrség ugyancsak tagadta, hogy fû alatt dokumentumokhoz jutott volna.

Volt egy másik érzékeny szál is Gyárfás számára, és ez az Úszószövetségi elnöki posztját érintette. Három évvel elsõ megválasztása után – nem sokkal az 1996-os atlantai olimpiát követõen - a Fenyõ-érdekeltség Népszava robbantotta ki azt a botrányt, ami után Gyárfás le is mondott elnöki posztjáról, a lap ugyanis felfedte, hogy a 22 fõs magyar olimpiai úszócsapatból 12 versenyzõ hamisított eredményekkel jutott ki az olimpiára – ezt az esetet 2016-os cikkében az Átlátszó idézte fel. Gyárfás azt állította, nem tudott semmirõl, mégis lemondott posztjáról, ám újraválasztották. Azt, hogy Gyárfás a botrány után a helyén maradhatott, annak is betudják, hogy kiálltak mellette a szövetség szponzorai.

Gyárfás azt állította, kibékültek

A Stáb Rt. megjelenése miatt számtalan per és nyilatkozatháború indult. A dolog olyan magasra jutott, hogy 1997 õszén Fenyõ Jánossal még Horn Gyula akkori miniszterelnök is találkozott, és - írta a HVG - "a kormányfõi irodában tartott megbeszélés fõ témája a Gyárfás-Fenyõ-küzdelem volt, amelyet a miniszterelnök jónak látott volna befejezettnek tudni."

Ahogyan a HVG egy másik, 1998-as cikke felidézte, döntés egyetlen perben született: 1996 végén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választott bírósága a Nap Tv Kft. szerkesztési jogai mellett foglalt állást, amit az MTV elnöke 1997 januárjától érvényesített is. Ezek után a HVG akkori információi szerint Fenyõ és Gyárfás ügyvédei megállapodtak, hogy minden egymás ellen tett feljelentést visszavonnak. Ez másfél hónappal a Fenyõ-gyilkosságot megelõzõen történt.

Az Élet és Irodalom 1999-es cikkében Gyárfás azt mondta, „Fenyõ úrral még életében megbékültem. Több elszámolnivalónk volt, hitem szerint például tartozott nekem 30 millióval. Mire õ elég jó ütemben beperelt. Elég sokan mûködtek közre abban, hogy megállapodtunk, kölcsönösen elálltunk minden követelésünktõl. Mi több, négy nappal a halála elõtt, az újságíróbálon még kezet is fogtunk.”

A Nap TV-re végül a kormányváltás jelentett veszélyt: 1999 végén – vagyis az elsõ Orbán-kormány hivatalba lépése után - az MTV nem hosszabbított szerzõdést Gyárfással. Tulajdonostársai ekkor kiszálltak a cégbõl, a mûsor pedig rövid ideig a TV3-on majd az ATV-n volt látható. A 2002-es újabb kormányváltás azután visszakerült az MTV-re. Gyárfás vagyonát az ebben az évben elõször megjelenõ, magyar milliárdosokról szóló kiadvány 2,5 milliárd forintra becsülte.

A bukás aztán 2009-ben következett be, amikor egyik napról a másikra szerzõdést bontott a Nap TV-vel a köztévé. Ez már a Fidesz növekvõ befolyásának tudható be - a párttal 2007-ben romlott meg a vállalkozó viszonya. Korábbi cikkek szerint azért, mert Gyárfás megpróbálta megfúrni Schmitt Pált a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki posztjáról, Gyárfás ugyanakkor ezt tagadta.

A nagy túlélõ

A túlélés záloga Gyárfás számára a tévés üzleteivel párhuzamos sportvezetõi karrier volt. Ezt még a nyolcvanas évek végén a kosárlabda-szövetségnél kezdte, amelynek 1989-tõl alelnöke, két évvel késõbb már társelnöke volt. 1993-ban lépett át a fennállása legnagyobb válságát élõ úszószövetséghez.

A rendszerváltás idején kevés pénzbõl gazdálkodó szövetséget egy világklasszis csaló, Zemplényi György húzta a csõbe, aki miután kölcsönökbõl luxuskörülményeket teremtett a sportolóknak, 1992-ben a barcelonai olimpiai faluból megszökött. Zemplényi az akkor már Gyárfás tulajdonában levõ ST Plusztól is csalt ki pénzt, ami a cégnek 7,7 millió forintos kárt okozott.

Gyárfás az Átlátszó cikke szerint nemcsak a szövetség vezetését vette át, de Nap TV-bõl származó hirdetési pénzeket is a sportolók rendelkezésére bocsátotta. A lap szerint nem is tekintett rájuk kereseti forrásként több mint húsz évig tartó elnöksége idején, tény azonban, hogy remek üzleti lehetõség volt a számára a sportdiplomáciai terep.
Gyárfás Tamás még a tavalyi úszó vb szervezõjeként
© Túry Gergely

A Fidesszel szemben a legkomolyabb fegyvertény azonban az volt, hogy a kétezres évektõl komoly nemzetközi versenyeket hozott Magyarországra. 2006-ban az úszó Európa-bajnokság nyitotta a sort a Margitszigeten, négy évvel késõbb ismét Budapest, 2012-ben pedig Debrecen adott otthont a kontinensversenynek, a csúcs pedig a 2017-es vizes világbajnokság volt.

Az, hogy ez nemcsak a szövetség számára jelent presztízst, de pénzügyi elõnyökkel is jár, csak gyanítani lehet. Igaz, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (Kehi) 2011-ben megállapította, hogy az elõzõ évi Eb szervezésénél felültervezték a költségeket, a szövetség jogtalanul vett fel 120 millió forint állami támogatást – az ügybe Ruza József fõtitkár belebukott, Gyárfás nem, pedig a Fidesszel nem ápolt bizalmi viszonyt. Ennek az egyik jele volt az is, hogy 2012-ben ugyan állami kitüntetést kapott a sportvezetõ a londoni olimpia után, annak átadásakor azonban Balog Zoltán miniszter nem fogott kezet vele.

2013-ban a nemzetközi úszószövetség alelnökévé választották, amiben az olimpiára vágyó Orbán Viktor kiváló lehetõséget láthatott, és reményei be is igazolódtak: abban az évben egyhangú szavazással Magyarországnak ítélték a 2021-es vizes vb rendezési jogát. A 2017-es rendezõ Guadalajara 2015-ös visszalépésekor pedig a magyarok átvették a mexikói város helyét, úgy, hogy gyakorlatilag a nulláról kezdték akkor a rendezést.

A méregdrága, de sikeres világbajnokság Gyárfás megdicsõülése lehetett volna, akkorra azonban már nem csak kiesett a pixisbõl, de a szövetségnek sem volt az elnöke: a Hosszú Katinka által kirobbantott botrány nyomán 2016 novemberében lemondásra kényszerült.

A Nap TV története nem sokkal késõbb, 2017 januárjában ért hivatalosan véget, amikor Gyárfás eladta a cég központját, az Angol utcai épületegyüttest. A vevõ 2017 feltörekvõ vállalkozója, Orbán Viktor egyik legjobb barátja, Mészáros Lõrinc felcsúti polgármester volt.
http://hvg.hu/itthon/20180418_fenyo_j..._tamas#rss