Tejbe-vajban köll fürödnyi és colát inni! Majd az okosteló megoldja ezt is, minek aggódni! A világkormány dolgozik rajt már pár éve és látszik is, hogy egyre xarabb. India, Marokkó, Irak és Spanyolország édesvíz-válsággal néz szembe. Az MIT tanulmánya szerint Ázsia minden más kontinensnél kevesebb egy fõre jutó ivóvízzel rendelkezik. A vízzel összefüggõ iráni zavargásokra már az amerikai katonai tervezõk is felfigyeltek.

Miközben a dél-afrikai Fokváros a modern világ elsõ világvárosaként november 11-én kifogyhat az ivóvízbõl, egy új mûholdas felmérésen alapuló tanulmány szerint négy ország – India, Marokkó, Irak és Spanyolország – hamarosan ugyanezzel a sorssal szembesülhet. Az amerikai World Resources Institute a világ félmillió víztározójának szintjét vizsgálva jutott erre a következtetésre. Márpedig ennek súlyos globális politikai kihatásai lesznek.

Ázsia kiszárad

Elég, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt években a rendkívüli szárazság Nigériában hozzájárult a Boko Haram terrorcsoport felemelkedéséhez, Szíriában pedig a rossz termés és az élelmiszerárak növekedése békétlenséget váltott ki, ami aztán hét éve polgárháborúhoz vezetett. A bevándorlók Európába áramlását is nagyban befolyásolják az egyre romló éghajlati viszonyok a Közel-Keleten és a szubszaharai régióban.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanulmánya szerint Ázsia minden más kontinensnél kevesebb egy fõre jutó ivóvízzel rendelkezik. Holott a térségben már amúgy is feszült India és Kína kapcsolata és a vízért folytatott versenyfutás csak tovább mérgezi a politikai légkört Ázsia államai között. Az indiai meteorológiai szolgálat adatai szerint Indiában idén januárban és februárban 63 százalékkal kevesebb csapadék esett, mint tavaly ugyanebben az idõszakban, míg a március elejétõl április 11-ig terjedõ idõszakban 31 százalékos a csökkenés mértéke.

Kína legnagyobb, nemzetközileg is megosztott vízkészlete a Tibeti Fennsíkon helyezkedik el, amelyet Peking az 1950-es években annektált. India agresszornak tartja Kínát, amely már eddig is a világ legtöbb gátját építette meg és a 2016-ban elfogadott 13. kínai ötéves terv a Fennsíkon több új gát építését célozza meg. Kínában él a világ lakosságának 20 százaléka, de a Föld édesvizeinek csupán 7 százalékával rendelkezik. Peking felszíni vizeinek 40 százaléka eközben már olyannyira elszennyezõdött, hogy még mezõgazdasági vagy ipari használatra sem alkalmas.

Dráma Iránban
Káncz Csaba
Káncz Csaba

A helyzet már Iránban is drámai. Az országban, amely a globális édesvíz-készletek csupán 0,3 százalékával rendelkezik, miközben lakossága a világ népességének 1 százalékát adja. Irán népességének és gazdasági termelésének 90 százaléka olyan kis területekre koncentrálódik, amely már kiemelt szintû vízszûkével szembesül. A víz-túlfogyasztás fõ felelõse a mezõgazdaság, amely 92 százalékát használja föl a víznek és a gondozatlan öntözõrendszer miatt csupán 30 százalékos hatékonysággal használja föl a szektor az ivóvizet.

Iszfahán városában és Kuzesztán tartomány több kisvárosában az elmúlt hónapokban rendszeresen fellángoltak a tüntetések az ivóvíz hiánya miatt. A kormányzat kárpótlást ígért a gazdálkodóknak, de az elégedetlenség folytatódik. Az iráni meteorológiai szolgálat bejelentése szerint jelenleg az ország területének 97 százalékát sújtja a szárazság.

Nem véletlen, hogy az ilyen szintû sérülékenységre felfigyeltek már az amerikai katonai tervezõk is. A jelentés szerint „az 1979-es iráni forradalom óta az ország egy fõre jutó fenntartható vízkínálata több, mint a felével esett. Az ország nagy területein az ivóvíz iránti igény a kínálatot az év harmadában meghaladja. A 14 éve tartó szárazság hozzájárult ehhez a helyzethez, ahogyan a pocsék erõforrás-gazdálkodás is. Ennek eredményeképpen az ország több részében a vízzel összefüggõ szükséghelyzet miatt zavargások tapasztalhatók”.

Káncz Csaba jegyzete
Link