Bejelentkezés
A cseh elnök ismertette a 3 lépéses tervet országa nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetésére
Csak egy zsidófax-szopó, ahogy a többi is, de õ még böszke is rá. Ugyanez a többi "v-4-es" szabadkõmûves "elnököcske, állam-vezeték". Bár a valósághoz hozzá tartozik, hogy Jeruzsálem, ha már oda költik a sok "ál-keresztlény" bábállami kirendeltségeket, megszûnik zsidónak lenni, de ez most nem fontos. A cseh köztársasági elnök szerdán bejelentette az ország diplomáciai képviseletének Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetetése folyamatának megkezdését, bár egyelõre nem világos, hogy Prága nyit-e és ha igen, mikor nagykövetséget a szent városban.
Milo¹ Zeman elnök egy három lépcsõs tervet vázolt fel, amely a jövõ hónapban egy tiszteletbeli konzul kinevezésével kezdõdik Jeruzsálemben, és a nagykövetség átköltöztetésével végzõdik egy határozatlan idõpontban.
Az izraeli politikusok üdvözölték Zeman beszédét, annak ellenére, hogy elnökként korlátozott végrehajtó hatalommal rendelkezik. Andrej Babis cseh miniszterelnök pedig ellenzi a nagykövetség teljes körû áthelyezését, mondván, hogy nem akar szembemenni az EU politikájával.
“Reményeim szerint a cseh nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe való átkölteztetése három fázisból fog állni,” – mondta Zeman a prágai kastélyban Izrael 70. Függetlenségi napjának tiszteletére rendezett eseményen.
“A második fázis az intézményeinkrõl szól, amibõl sok van: cseh befektetés, cseh kereskedelem, cseh turizmus, cseh központ. És ezeket át kell vinni Tel Avivból Jeruzsálembe,”- mondta.
A nagykövetség tényleges átköltöztetése lenne a harmadik szakasz, melyhez konkrét idõpontot nem jelölt meg.
Donald Trump amerikai elnök december 6-án bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fõvárosaként, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy döntése csupán a valóság elismerése, és nem szándékozik elõre meghatározni a város végsõ határait. Beszédében továbbá elrendelte az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését.
Elismerve Izrael követelését Jeruzsálemmel kapcsolatban, a palesztinok úgy tekintenek Trumpra, mint aki Izrael oldalára állt a konfliktus legérzékenyebb kérdéseiben. Abbász a nyilatkozat után közölte, hogy a palesztinok többé nem tekintik tisztességes közvetítõnek az Egyesült Államokat az izraeli-palesztin béketárgyalásokban.
Izrael 1980-ban csatolta Kelet-Jeruzsálemet az országhoz, de ezt a nemzetközi közösség mind a mai napig nem ismeri el, a legtöbb ország nem hajlandó a város egyik részét sem elismerni Izrael fõvárosaként, mondván, hogy ezt a kérdést a palesztinokkal folytatott tárgyalások során kell rendezni.
Röviddel Zeman beszéde után a cseh külügyminisztérium nyilatkozatban tisztázta Prága álláspontját, emlékeztetve arra, hogy a cseh kormány tavaly, röviddel az amerikai bejelentés után, elismerte a város nyugati részét Izrael fõvárosaként.
“Így csak azt ismerte el, amit a többi állam szokásos gyakorlatnak tekint, amikor hivatalos látogatást tesznek Izraelben,” – olvasható a szerdai nyilatkozatban.
“A szokásos diplomáciai gyakorlat szerint az államok nagykövetségeiket a fogadó államok fõvárosaiban tartják. Ezért a Cseh Köztársaság úgy határozott, hogy elsõ lépésként májusban egy tiszteletbeli konzulátust nyit (Dan Propper tiszteletbeli konzul vezetésével) és egy új cseh központot ez év végéig, mindkettõt Nyugat-Jeruzsálemben.”
“Ez a lépés semmilyen módon nem befolyásolja a Jeruzsálemre vonatkozó végleges megállapodást,” – folytatja a nyilatkozat. “A Cseh Köztársaság teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unióval közös irányelvet, amely Jeruzsálemet mind Izrael, mind a jövõbeli Palesztina fõvárosának tekinti.”
A nyilatkozat megemlíti a két nép közötti régóta fennálló barátságot, rámutatva, hogy Csehszlovákia az 1920-as években, a brit mandátum idején, konzulátust nyitott Jeruzsálemben.
“A Cseh Köztársaság továbbra is arra törekszik, hogy Jeruzsálem nyílt város maradjon, ahol a különbözõ vallású emberek szabadon gyakorolhatják hitüket. Végsõ célunk marad, hogy Jeruzsálem a tolerancia és a megértés városa legyen.” A nyilatkozat nem tesz említést az ország nagykövetségérõl, vagy bármely tervrõl, ami a követség Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetésére vonatkozna.
Link
Milo¹ Zeman elnök egy három lépcsõs tervet vázolt fel, amely a jövõ hónapban egy tiszteletbeli konzul kinevezésével kezdõdik Jeruzsálemben, és a nagykövetség átköltöztetésével végzõdik egy határozatlan idõpontban.
Az izraeli politikusok üdvözölték Zeman beszédét, annak ellenére, hogy elnökként korlátozott végrehajtó hatalommal rendelkezik. Andrej Babis cseh miniszterelnök pedig ellenzi a nagykövetség teljes körû áthelyezését, mondván, hogy nem akar szembemenni az EU politikájával.
“Reményeim szerint a cseh nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe való átkölteztetése három fázisból fog állni,” – mondta Zeman a prágai kastélyban Izrael 70. Függetlenségi napjának tiszteletére rendezett eseményen.
“A második fázis az intézményeinkrõl szól, amibõl sok van: cseh befektetés, cseh kereskedelem, cseh turizmus, cseh központ. És ezeket át kell vinni Tel Avivból Jeruzsálembe,”- mondta.
A nagykövetség tényleges átköltöztetése lenne a harmadik szakasz, melyhez konkrét idõpontot nem jelölt meg.
Donald Trump amerikai elnök december 6-án bejelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fõvárosaként, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy döntése csupán a valóság elismerése, és nem szándékozik elõre meghatározni a város végsõ határait. Beszédében továbbá elrendelte az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését.
Elismerve Izrael követelését Jeruzsálemmel kapcsolatban, a palesztinok úgy tekintenek Trumpra, mint aki Izrael oldalára állt a konfliktus legérzékenyebb kérdéseiben. Abbász a nyilatkozat után közölte, hogy a palesztinok többé nem tekintik tisztességes közvetítõnek az Egyesült Államokat az izraeli-palesztin béketárgyalásokban.
Izrael 1980-ban csatolta Kelet-Jeruzsálemet az országhoz, de ezt a nemzetközi közösség mind a mai napig nem ismeri el, a legtöbb ország nem hajlandó a város egyik részét sem elismerni Izrael fõvárosaként, mondván, hogy ezt a kérdést a palesztinokkal folytatott tárgyalások során kell rendezni.
Röviddel Zeman beszéde után a cseh külügyminisztérium nyilatkozatban tisztázta Prága álláspontját, emlékeztetve arra, hogy a cseh kormány tavaly, röviddel az amerikai bejelentés után, elismerte a város nyugati részét Izrael fõvárosaként.
“Így csak azt ismerte el, amit a többi állam szokásos gyakorlatnak tekint, amikor hivatalos látogatást tesznek Izraelben,” – olvasható a szerdai nyilatkozatban.
“A szokásos diplomáciai gyakorlat szerint az államok nagykövetségeiket a fogadó államok fõvárosaiban tartják. Ezért a Cseh Köztársaság úgy határozott, hogy elsõ lépésként májusban egy tiszteletbeli konzulátust nyit (Dan Propper tiszteletbeli konzul vezetésével) és egy új cseh központot ez év végéig, mindkettõt Nyugat-Jeruzsálemben.”
“Ez a lépés semmilyen módon nem befolyásolja a Jeruzsálemre vonatkozó végleges megállapodást,” – folytatja a nyilatkozat. “A Cseh Köztársaság teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unióval közös irányelvet, amely Jeruzsálemet mind Izrael, mind a jövõbeli Palesztina fõvárosának tekinti.”
A nyilatkozat megemlíti a két nép közötti régóta fennálló barátságot, rámutatva, hogy Csehszlovákia az 1920-as években, a brit mandátum idején, konzulátust nyitott Jeruzsálemben.
“A Cseh Köztársaság továbbra is arra törekszik, hogy Jeruzsálem nyílt város maradjon, ahol a különbözõ vallású emberek szabadon gyakorolhatják hitüket. Végsõ célunk marad, hogy Jeruzsálem a tolerancia és a megértés városa legyen.” A nyilatkozat nem tesz említést az ország nagykövetségérõl, vagy bármely tervrõl, ami a követség Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetésére vonatkozna.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. April 29. 07:33:29