Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Moszkva haragjától tartanak

BelföldOlyan fölösleges. Moszkvában is a szidók dirigálnak, ahogy a Baltikumban is. Ha nem így lenne, már rég túl lennénk ezen a frankó holokauszton, de hát úgy tûnik, a maci nem csak óvatos, hanem bexari is. Bár, belegondolva, mit is kezd az ottani alkesz, ratyi "hun-szkytákkal" és a 10%-al nagyobb baxatlan nõi populécióval, mit is tehetne? Nõket qvának eladják Kínában és a nyugati zsidóknak, oszt mehet az üzlet tovább! Fegyverkeznek, mozgósítanak és a NATO segítségét kérik a balti országok

A NATO fokozódó jelenléte ellenére sem nyugodtak meg a kedélyek a Baltikumban. Észtország, Lettország és Litvánia további amerikai katonai segítséget kér az általuk komoly fenyegetésnek vélt orosz agresszióval szemben. A lapunknak nyilatkozó Árok Norbert szakértõ szerint a hidegháborús hangulat elsõsorban a belpolitikát tematizálja, a mindennapokban kevésbé van jelen.

Jelenleg nincs napirenden a NATO katonai jelenlétének további erõsítése a balti országokban – jelentette ki a napokban Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség fõtitkára. A katonai szervezet 2016-ban döntött arról, hogy négy, úgynevezett többnemzetiségû zászlóaljat telepít Lengyelországba, Litvániá­ba, Lettországba és Észtországba, ám a balti országok ennél még több segítségre vágynak.

A nyugati–orosz kapcsolatokban tapasztalható feszültség ugyanis – vélik – náluk fog lecsapódni például kibertámadások vagy – rosszabb esetben – katonai beavatkozás formájában. Az észtek, a lettek és litvánok erre a 2008-ban Grúziában, majd 2014-ben Ukrajnában bekövetkezett orosz beavatkozásból következtetnek, illetve abból, hogy a hazájukban élõ jelentõs orosz kisebbségek védelmére hivatkozva tesz majd barátságtalan lépéseket Moszkva (Észtország és Lettország lakosságának a negyede, Litvániáénak mintegy hat százaléka orosz ajkú).

A Krím bekebelezése miatt Oroszország ellen bevezetett nyugati szank­ciók óta talán az utóbbi hónapokban kirobbant Szkripal-ügy ártott leginkább Moszkva kapcsolatainak a Nyugattal. Szergej Szkripal egykori brit–orosz kettõs ügynök angliai megmérgezése következményeként az Európai Unió és a NATO tagországainak többsége orosz diplomatákat utasított ki, amire Moszkva hasonló intézkedésekkel válaszolt.

Szakértõk szerint ez, illetve a balti országok államfõinek a közelmúltban Washingtonban tett látogatása is hozzájárult ahhoz, hogy Oroszország fokozta aktivitását és újabb hadgyakorlatokat tartott a balti államok határa közelében. „Ami igazán aggaszt bennünket, az az, hogy ilyen közel a határainkhoz gyakorlatoznak” – mondta április elején a The Washington Postnak Janis Garisons lett védelmi államtitkár.

„A biztonsági helyzet a Baltikumban nem javul, márpedig a NATO egységét éppen a balti országokban tesztelheti [Oroszország]” – mondta a múlt héten a Reuters hírügynökségnek Raimundas Karoblis litván védelmi miniszter, aki hatékony rakétavédelmi rendszerek telepítését kérte Washingtontól.

Bár Észtország, Lettország és Litvánia a NATO tagjaként teljesíti azt a kötelezettségét, hogy bruttó hazai termékének legalább két százalékát fordítja katonai kiadásokra, nem érzik úgy, hogy ez, illetve a NATO jelenléte elegendõ lenne például Oroszországnak a kalinyingrádi exklá­véjára telepített rakétáival szemben.

– Azt, hogy hidegháborús hangulat lenne a balti országokban, és az emberek mindennapi életét áthatná az orosz katonai fenyegetés kérdése, nem hiszem. Az viszont kétségtelen, hogy a baltiak felgyorsították a katonai fejlesztéseiket, a mozgósítást – mondta lapunk megkeresésére Árok Norbert.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértõje emlékeztetett: Lettországban és Litvániában ismét bevezették a sorkötelezettséget, bár egyelõre csak önkéntes alapon, Észtországban pedig eleve nagy hagyománya van az önkéntes tartalékos rendszer mûködtetésének, minden fiatal észt férfi katonai szolgálatot vállal. – Ebbõl a szempontból van egy felfokozott hangulat, és ez tematizálja a belpolitikát is, de az emberek mindennapi életét nem hatja át ennyire – hangsúlyozta a szakértõ.

Az észak-atlanti szövetség hadgyakorlata tavaly októberben Lettországban
Fotós: Reuters

Az oroszok által kifejtett propagandának azonban hatása lehet az emberek mindennapjaira. Sven Mikser észt külügyminiszter a The Sydney Morning Herald napilapnak adott hétvégi interjújában azt mondta: nagyon komolyan kell venni ezt a fajta orosz tevékenységet, amely aláássa az emberek bizalmát a demokratikus folyamatokban.

– Ami igazán aggodalomra ad okot a balti államokban, az az orosz kisebbségek médiafogyasztási szokásai – hívja fel a figyelmet Árok Norbert, aki szerint a kisebbség jelentõs aránya követi az orosz állami médiumokat. Ezek egyensúlyozására állami intézkedések születtek, például az ukrán oktatási törvényhez hasonló lett jogszabály, amely a középiskolákban kötelezõvé teszi a lett nyelven történõ oktatást.

– A balti országok kormányainak egyik referenciapontja, amelyre szokás hivatkozni, a titkosszolgálataik és belsõ elhárításaik éves jelentése, amely szerint a kisebbségek, elsõsorban a fiatalok hajlamosak lehetnek a politikai radikalizációra. Nem lehet azonban azt állítani, hogy az orosz kisebbség radikalizálódna. Annál sokkal jobban integráltak, hogy ilyen kérdések felmerüljenek – mondta a szakértõ.
Link

Hozzászólások

819 #1 rozsola
- 2018-05-01 15:54
Nevetséges ez a cikk mint ahogyan nevetséges az egész sztori. Lehet hogy az SzSÁ ostoba lakossága beveszi ezt a pofázást de itt Európában csak nevetni lehet az ilyesmin. A balti államok együttvéve sem lehetnének ellenfelek országaik méretei és fõleg domborzata miatt. Amig egy az orosz oldalról kilõtt Iszkander képes átrepülni rajtuk , értelmetlen dolog bármilyen ellenállásról pofázni. Az orosz hadsereg lövegenek hatósugara nagyobb mint egy-egy balti állam átmérõje. Vagyis 1-2 üteggel gyakorlatilag le lehet bombázni õket. Emellett domborzati adottságaik sem kedvezõek , nincsenek magasa hegyek , barlangok.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.46 másodperc
2,958,755 egyedi látogató