Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

'Fogjon fegyvert minden igaz magyar'

BelföldÉrdekes felvetés, de hol vannak azok a zigaz fegyverforgató magyarok?
Rákóczi és Bercsényi Brezánból küldött zászlót és intézett kiáltványt minden nemes és nemtelen „igaz magyar” számára: fogjon fegyvert az önkény, az elnyomás ellen.

Bécs sikertelen török ostroma után, 1683-ban az európai összefogással katonailag, anyagilag és politikailag is támogatott Habsburg Birodalom ellentámadásba ment át. Hosszú harcok után, de 1686-ban keresztény kézre került Buda, 1699-ben pedig a karlócai békével a Temes vidéke kivételével a Magyar Királyság területe Habsburg fennhatóság alá került.

Magyarország felszabadult, de az öröm nem volt felhõtlen. A több mint 15 évig oda-vissza vonuló seregek, török, tatár és keresztény portyák, az állandó hadakozás hatalmas pusztítást hagyott maga után. A politika sem úgy alakult, ahogy sokan várták. A török megszállás idején Bécsnek szüksége volt a magyar rendek erejére, támogatására, abszolutisztikus törekvéseit nem tudta érvényesíteni. Az oszmán hatalom eltûnésével azonban eljött ennek is az ideje, az udvar és a hazai nemesség viszonya egyre feszültebb lett.
Elnyomás

Még a jogalap is megvolt az osztrák elnyomó törekvésekre, hiszen

hazánk önálló entitásként nem vett részt önmaga felszabadításában, így a Habsburgok fegyver jogán szerzett birtokként tekintettek Magyarországra, így is bántak vele.

Többé nem kívánták biztosítani a rendeknek addigi kiváltságaikat, a bécsi kormányzat gyakorlatilag minden társadalmi réteggel szembekerült:

Nagymértékben megemelt adók.
Erõszakos ellenreformáció.
A visszafoglalt területek birtokosai csak tulajdonjoguk igazolása és 10 százaléknyi, úgynevezett fegyverváltság megfizetése után kapták vissza birtokukat. Már aki visszakapta, rengeteg volt a visszaélés.
Az országban harcoló és állomásozó katonaság kötelezõ eltartása, erõszakoskodása.
Egykori végvári vitézek tömegei vesztették el egzisztenciájukat, süllyedtek jobbágysorba.

Az általános elégedetlenséget országszerte kitört lázadások, felkelések nyomatékosították, de a császári hatalom könnyedén elnyomta e szervezkedéseket. Egészen 1701-ig: II. Károly spanyol király 1700-ban elhunyt, ezzel kihalt a spanyol Habsburg ág. A roppant gyarmatbirodalommal rendelkezõ ország trónjáért rokonságra hivatkozva I. Lipót osztrák császár és XIV. Lajos francia király indult harcba. 1701-ben kitört a spanyol örökösödési háború, a Habsburgok figyelmét és erejét a nyugati események kötötték le.
Megragadták a lehetõséget

Magyarország számára ütött a cselekvés órája, Bercsényi Miklós és Barátja, Rákóczi Ferenc az elsõ pillanattól igyekezett kihasználni a helyzetet. Ekkor még nem jártak sikerrel, mindketten Lengyelországba menekültek. Ahogy lazult az elnyomás, úgy indult újra itthon is a szervezkedés.
HIRDETÉS

A Tiszaháton Esze Tamás és Kis Albert vezetésével gyülekezõ kurucok a korábbi kudarcokból tanulva tudták, ha nemesi támogatás nélkül robbantanak ki felkelést, nemcsak a császárral, de a magyar rendekkel is szembe találják magukat. Az 1697-es hegyaljai felkelés leverésében például még Bercsényi gróf, és Rákóczi mint sárosi fõispán is részt vett.
Esze Tamás (Forrás: Wikipedia)

A lengyel arisztokratáknál bujkáló két emigráns fõúrnak Szalontay János vitte meg a hazai készülõdés hírét, sürgette hazatérésüket, mire õk a határhoz közeli Brezán várába költöztek. Esze Tamás közben 1702-re a spanyol örökösödési háború égisze alatt jelentõs sereget gyûjtött, a következõ év kora tavaszán pedig a bujdosók elhatározták: küldöttséget menesztenek Rákóczihoz, álljon a szabadságharc élére.
Cum Deo pro Patria et Libertate

Õ ekkor ugyan támogatásáról biztosította a bujdosókat, de egyben türelemre intette õket, amíg a francia király segítsége megérkezik. Az ellenségem ellensége a barátom gondolat jegyében a Napkirály valóban támogatást ígért, Rákóczi 4000 fõs seregre számított tõle. De semmi nem érkezett. Esze Tamásék türelme fogytán volt, májusban azzal keresték fel ismét a késõbbi fejedelmet, hogy ha nem is jön még, legalább zászlókat adjon nekik.

Ekkor, 1703 májusában készültek a díszes, piros selyemzászlók, rajtuk a felirat: „Cum Deo pro Patria et Libertata”, azaz Istennel hazáért és szabadságért.

A lobogók mellé Esze Tamás ezreskapitányi kinevezést kapott és megbízást a toborzásra, és a követek emellett Magyarországra hozták május 12-ére keltezett úgynevezett brezáni kiáltványt. Ebben felsorolva a magyarokat ért sérelmeket, az elnyomást, Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós hadba hívott minden magyart:
HIRDETÉS

…országunkhoz s hazánkhoz való szeretetünktül és kötelességünktül viseltetvén, minden igaz, hazaszeretõ s országunk régi dicsõséges szabadságát óhajtó egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselõ és otthon lakós, egy szóval minden rendû igaz magyarokat hazafiuságokra intjük, kénszerítjük s kérjük, hogy az mint már Isten némelyeknek szíveket az hazáért felgerjesztette s egybenhozta: úgy ki-ki édes hazája s nemzete, szabadsága mellett az Isten s törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó, zaklató, portióztató, adóztató, nemesi szabadságunkat rongáló, igaz régi törvényeinket, jussainkat megvetõ, jószágainkat hatalmasan foglaló és fogyató, becsületünket tapodó, sónkat, kenyerünket elvevõ s életünken uralkodó s kegyetlenkedõ birodalom ellen fogjon fegyvert…

– a szöveg teljes terjedelmében itt olvasható.
Bercsényi Miklós (Forrás: Wikipedia)
Rákóczi is elszánta magát

A hazatérõ kurucok nem késlekedtek sokáig, május 21-én Váriban, és Esze Tamás falujában, Tarpán, másnap pedig Beregszászon kibontották a felkelés zászlóit. Rákóczi közben még mindig a francia támogatásra várt, de hamar döntési kényszerbe került. Szavakon kívül Párizsból továbbra sem érkezett semmi, miközben itthon Károlyi Sándor szatmári fõispán június 7-én megugrasztotta az összegyûlt paraszthadat, félõ volt, hogy a felkelõk lelkesedése elszáll, a sereg szétszéled.

Két nappal késõbb Rákóczi elindult, június 14-én a határon, Klimiec falunál találkozott az Esze Tamás vezette felkelõkkel. Mindkét fél csalódott volt: a kurucok zsolosseregre számítottak, Rákócziék pedig sokkal több felkelõre. A késõbbi fejedelem két napnyi töprengés után döntötte el, hogy a felkelés élére áll, és Vereckénél magyar földre lépett.

Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.22 másodperc
2,943,246 egyedi látogató