3 éve kértem a fegyverzetem ettõl a személytõl. Lehet, hogy még tejes átalakítás alatt áll médin izrael? Gyerekek a hazaárulást hogyan lehet definiálni? Jól ismeri a Magyar Honvédség múltját és jelenét, a jövõt illetõen pedig határozott elképzelései vannak honvédelmi miniszterként Benkõ Tibornak. A jelenlegi vezérkari fõnök errõl miniszteri meghallgatásán beszélt hétfõn az Országgyûlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén. Mint mondta: elengedhetetlen a Magyar Honvédség vezetésének, szervezeti felépítésének, rendszeresített haditechnikai eszközeinek, a katonák képzésének átalakítása és biztosítása.

Benkõ Tibor kiemelte: 43 éves katonai múltja nyomán nem elmondásokból, hallomásokból, tankönyvekbõl ismeri, mirõl szól a katonai szolgálat. Pályája során belelátott a hazai és nemzetközi politikai irányítás, a civil kontroll, a katonai vezetés, a katonai és civil diplomácia jó, kevésbé jó és rossz példáiba is - fejtette ki.

Hitvallását három szóval jellemezte: hazaszeretet, hivatástudat és elkötelezettség.

Benkõ Tibor azt mondta, többek között azért fogadta el Orbán Viktor miniszterelnök felkérését, mert látja és tapasztalja a kormány és a kormányfõ, valamint katonái támogatását, továbbá egyetért a kormányfõ elgondolásával és azon szándékával, hogy a magyar emberek biztonsága érdekében szükség van egy erõs honvédségre.

Az 1955. október 16-án született Benkõ Tibor vezérezredes ismertette életútját, amelyet a honvédség kötelékében töltött; katonai pályafutását szakaszparancsnokként kezdte, sokféle beosztásban szolgált, és 8 évvel ezelõtt lett a Honvéd Vezérkar fõnöke. Kiemelte: vezetõi elvárásai közé tartozott, hogy egy parancsnok és egy civil vezetõ is legyen szigorú, követelménytámasztó, példamutató és emberséges.

Azt mondta: tudja mik a célok, miként kell irányítani, és hogy mire van szüksége a katonáknak, a Magyar Honvédségnek, hogy törvényben meghatározott feladatait eredményesen végezze, ezáltal szolgálva a magyar emberek, Magyarország biztonságát.

Benkõ Tibor leszögezte: a mindenkori kihívásoknak megfelelõ nemzeti képességet kell építeni. Csak így és ezáltal lehetünk a NATO még inkább elismert tagjai - mondta a vezérezredes,

hozzátéve: a transzatlanti kapcsolatoknak továbbra is stratégiai jelentõséget tulajdonít.

Kitért arra is, hogy az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájának erõsítése érdekében állandó tagként veszünk részt az állandó strukturált együttmûködésben. Ezek közül kiemelte Magyarország kibervédelmi információmegosztási platformon való részvételét. Kitért továbbá a visegrádi együttmûködésben való részvételre, amely - mint mondta - még soha nem volt ilyen erõs, mint napjainkban.

Benkõ Tibor hangsúlyozta: a megváltozott biztonsági környezetben számos új kihívással is szembe kell nézni. Példaként említette a hibrid és a kiberhadviselést, a világban egyre erõsödõ terrorfenyegetettséget, amelynek "melegágya" szerinte a tömeges illegális migráció. Kiemelte továbbá az iszlám radikalizációt és a szomszédos Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktust.

Azt mondta: annak érdekében, hogy ezekre idõben és hatékonyan tudjunk reagálni,

elengedhetetlen a Magyar Honvédség vezetésének, szervezeti felépítésének, rendszeresített haditechnikai eszközeinek, a katonák képzésének átalakítása és biztosítása.

Mindezeket a kormány által elfogadott és költségvetésileg is támogatott Zrínyi 2026 honvédelmi és haderõfejlesztési program keretében kívánja megvalósítani - fejtette ki a miniszterjelölt.

Benkõ Tibor kiemelte, hogy a program elsõ, honvédelmi része, a Magyar Honvédség legfontosabb erõforrásáról, a katonákról szól. Ennek kapcsán elmondta: céljai között szerepel, hogy a katonák és a társadalom kapcsolatát erõsítsék. Fontosnak nevezte a fiatalok megszólítását, toborzását, pályán tartását. Emellett a program tartalmazza a kiképzés és oktatás korszerûsítését, a területvédelmi alapon szervezõdõ tartalékos rendszer felállítását, a laktanyai elhelyezés feltételeinek javítását - jelezte.

Kitért arra is, hogy sokkal modernebb, hatékonyabb és korszerûbb felszerelésre, haditechnikai eszközökre is szükség van. Errõl szól a Zrínyi 2026 a haderõfejlesztési része, amely a katonák, a Magyar Honvédség képességigényeire épül - mondta.

A miniszterjelölt vezérkari fõnök mindkét bizottság tagjaitól számos kérdést kapott.

Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke többek között azt kifogásolta, hogy miért katona kerül a Honvédelmi Minisztérium (HM) élére. Demeter Márta, a honvédelmi bizottság LMP-s alelnöke is felvetette, Benkõ Tibor vezetésével miként valósul meg a "civil kontroll".

Benkõ Tibor többször is hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy egy volt katona ne gyakorolhatná a civil kontrollt.

Ennek kapcsán Kocsis Máté, a honvédelmi bizottság fideszes elnöke is elmondta, számított a kérdésre, ezért utánanézett, s több nyugati, uniós államban is aktív katonai vezetõbõl lett honvédelmi miniszter.

A DK-s Vadai Ágnes kérdésére válaszolva elmondta: a helikopterbeszerzés továbbra is napirenden van, a sorkatonai szolgálat visszaállítását nem tervezik.

Azt is rögzítette, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat továbbra is a HM-nél marad. Leszögezte, a kormányfõ felvázolta neki a terveket, s arról "szó nem volt", hogy hatásköröket vonnának el a HM-tõl.

Kiemelte: 2024-re elérjük a 2 százalékos GDP-arányos honvédelmi költségvetést, és a kormányzati szándék az, hogy ezt szinten is tartják.

Benkõ Tibor azt is közölte, Korom Ferenc vezérkarifõnök-jelölt az õ jelöltje.

Az Országgyûlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hat igen és két nem szavazattal, míg a nemzetbiztonsági bizottság négy igen, két nem szavazattal támogatta Benkõ Tibor honvédelmi miniszteri kinevezését.

Ezt követõen Benkõ Tibor bejelentette, Áder János államfõnek benyújtja felmentési kérelmét.
Link