A buzi zsidó - mi más lenne - judapesten karatyizik, ahol a buzi zsidó "magyar kormány" éppen "nacionalista", meg "nemzeti" a sok buzi agyú "magyarja" szerint. Orbán olyasmi figura, mint Trump, és a magyar nemzeti karakter sajátossága lehet, hogy elutasítja a kívülrõl érkezõ diktátumokat – mondja Milo Yiannopoulos a Mandinernek. A nemzetközi új jobboldali mozgalom brit születésû, meleg és katolikus sztárjától megkérdeztük, mi várható a kultúrharcban, meddig van potenciál a trollkodásban, nem hiányoznak-e neki Budapesten az ellentüntetések, és hogy mit gondol Trumpról és a Brexitrõl. Interjúnk.

Igazi ripacs – és végtelenül kedves figura. Ez jött le nekünk Milo Yiannopoulosról, a péntek este a budapesti Bálnában elõadást tartó, brit születésû, Amerikában élõ, vállaltan meleg és vállaltan katolikus jobboldali botrányhõsrõl, amikor az utoljára leegyeztetett idõpont után háromnegyed órával aranyozott glamnapszemüveges, öltönyõs, pomádés extravaganciával megjelent szállodája halljában, ahol több interjúkészítõ stáb várakozott rá.

Az önmagára Dangerous Faggotként (Veszélyes Köcsög) is hivatkozó Milo, az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású, az amerikai egyetemeken baloldali zavargásokat kiváltó, szellemes és radikális kijelentéseivel a progresszíveket rendre felháborító új jobboldali sztármegmondó az interjút beleéléssel, hatalmas gesztikulálásokkal adja. Gyorsan beszél, de nem ad rövidre zárt válaszokat. Lehetett volna még mit kérdezni, de kifaggattuk, ahogy tõlünk tellett.

***

Budapesten nincsenek ellened tüntetések. Nem hiányoznak?

Csodálatos itt! Nem hiányoznak… Tudod, az amerikai tüntetések csak az én álláspontomat igazolták a baloldalról és annak intoleranciájáról, a szólásszabadságról és minden másról. De mindig is sokkal inkább azon voltam, hogy elmondhassam a beszédemet. Nagyon bátorító, hogy nincsenek demonstrációk ellenem Magyarországon, mert ez azt jelenti, hogy ez az ország az marad, ami mindig is volt.

Mennyi ideig mûködhet a troll-szerepkör? Mennyi van még ebben benne?

Mindig lesznek olyan ügyek, témák, amelyekben a közvélemény nem fog egyetérteni az elittel, a vezetõkkel. És amíg lesznek ilyen ügyek, én ott leszek, hogy hangot adjak a hétköznapi emberek véleményének az elit álszentségével szemben.
Ha ezt trollkodásnak nevezzük, legyen, de még sokáig csinálni fogom.

Itt – talán néhány feministát leszámítva – nincs olyan baloldal, mint Amerikában vagy Nyugat-Európában. Mit csinálnál, ha Magyarországon élnél?

Nos, fontos, hogy megemlékezzünk arról, hogy itt jó irányba mennek a dolgok, és a nemzetközi össztûz fényében leszögezzük: ami Magyarországon történik, az korrekt, jogos, teljesen rendben van és nem kell tõle tartani. Az a tény, hogy itt nincs az a fajta militáns, erõszakos, szervezett baloldal, ami nyugatabbra van, az nagyon bátorító! Ha Magyarország kiállja a vihart és sikeren ki tud lépni a politikai korrektség követõi közül, és nem hagyja, hogy tönkretegyék az egészségügyi rendszerét, nem hagyja, hogy veszélyben éljenek a magyar nõk, hogy homoszexuálisokat gyilkoljanak meg, nem hagyja megtörténni mindazt, ami elkerülhetetlennek tûnik Svédországban, Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Németországban, és hogy meg lehet védeni a nyugati kultúrát, a nyugati civilizációt a keleti ellenségektõl és a nyugati kritizálóktól, akkor talán egy alternatív modellt jelenthet mindenki más számára is!

Lehetséges elkerülni, hogy ezek az „áldások” elérjék Magyarországot is?

Nem tudom, de remélem, hogy igen.

A haladás nem elkerülhetetlen?

Ahogy sétáltam a városban és ahogy a magyarokkal beszélgettem, ahogy utánanéztem Magyarország történetének, az jött le nekem, hogy
jobb esélyetek van elkerülni a haladás „áldásait”, mint bárki másnak.

Már az, hogy – mint említettem – itt nincs olyan radikális és erõszakos baloldal, mint innen nyugatra, már mutat valamit a magyarok nemzeti karakterébõl. Nekem úgy tûnik, hogy – akárcsak az amerikaiak – a magyarok nem elvont eszmékért lelkesednek, mint a demokrácia, a kapitalizmus vagy a szabadság, hanem jobban szeretik a kultúra, a vallás és a történelem konkrét példáit. És nem lehet anélkül hazamenni Magyarországról, hogy ne találkoznál a baloldali és jobboldali totalitarianizmusok következményeire emlékeztetõ dolgokkal. Az ilyen szerencsétlen korszakok is formálták a nemzeti karaktert, s ezért a magyarok nemzeti karaktere mélyen gyanakvó azokkal szemben, akik meg akarják mondani a magyaroknak, hogy mit gondoljanak és hogyan cselekedjenek. És amikor az Európai Unió diktátumokat ad ki arról, hogy milyen nyelven beszélj, milyen véleményed lehet, hát.. Talán a magyarok történelme – nagyon szar idõszakokat is megélt Magyarország az elõzõ ezer évben – formálta ilyenné az emberek jellemét itt, hogy nem szeretik, ha az EU megmondja nekik, hogyan éljenek.

Bizonyos szempontból nézve akár a haladó oldal szószólója is lehetnél. Hogyan találtad magadat a kultúrharc jobboldalán?

Mert a véleményem nem egyezik a balos színészekével, újságíróékkal és más idiótákéval. Más következtetésekre jutottam, mint õk. Szerintem egyáltalán nem vagyok egyébként szélsõjobboldali sem, hiszen
az álláspontom tisztes, mérsékelt konzervatív álláspont,

s az más kérdés, hogy esetleg provokatív módon adok neki hangot. A következtetéseimet pedig a saját utamon jutottam, nem belekeveredve az identitáspolitikába, ami szerint ha fekete vagy meleg van, akkor már ettõl hinned kellene bizonyos dolgokban. És ez, hogy ezt elkerültem, meglehetõsen veszélyessé tesz engem egyesek szemében. De csak akkor hatok furcsának, ha elfogadod a baloldal azon feltételezését, hogy bizonyos csoportoknak szükségszerûen hinnie kell bizonyos ideológiákban. De én nem fogadom ezt el. És azt sem hiszem, hogy mindaz, amit vallok, egy picit is furcsa vagy különös lenne. És elég népszerû vagyok az országban is, ahol lakom, szóval szerintem csak a balos újságírók gondolják úgy, hogy elfogadhatatlanok a nézeteim.

Mi várható a baloldal és jobboldal közötti kultúrharcban?

Szerintem jön a választásoknak egy olyan sorozata, amit olyanok nyernek meg, mint Orbán. De kell, hogy jöjjön a politikusoknak egy olyan nemzedéke, ami elutasítja az EU-t ma meghatározó meggyõzõdéseket, például az örökké, folyamatosan egyre szorosabbá váló unió és a multikulti ideológiáját.
Az egyéni nemzeti kultúrák megfojtásának politikája nem mûködhet tovább.

Minél több nép választ olyan vezetõket, akik ezt elutasítják, és minél több ország utasítja el ezt, annál boldogabb lesz a jövõ.

Ezek szerint akkor egyetértesz a Brexittel is?

Persze, természetesen! Nem hiszem, hogy az EU-ba valaha is belepasszolt volna Anglia. Anglia mindig is sajátos különc volt, és mindig is sok különcöt adott a világnak. A szokatlan és eredeti dolgok egész sora származik Britanniából. Ez egy ilyen hely. Így aztán nyilvánvaló, hogy sosem mûködött volna jól Britannia és egy egyre szorosabb uniót létrehozó szervezet szövetsége. De amúgy a németeknek és a franciáknak is sajátos nemzeti karaktere van, sok mindenben eltérnek egymástól. Szerintem amúgy is a nemzetállam a legjobb szervezõerõ az emberiség számára, ez passzol legjobban az emberi természethez és az ember által létrehozott civilizációhoz. A hazafiság – az, hogy büszke vagy a saját hazádra, mindarra, amit a hazád elért a történelem folyamán – pozitív érzés. Ez az emberi kiteljesedés egyetlen harmonikus, békés, biztonságos és boldog útja.

Donald Trump vajon kitölt majd még egy elnöki ciklust?

Trump szívesen indulna a 2020-as elnökválasztásokon, és szerintem ha elindul, akkor egyértelmû, hogy megint elnök lesz. A baloldal semmilyen módon sem tudja eltávolítani a hatalomból, és szerintem nem kell aggódnia amiatt, hogy újraválasztják-e. Persze van pár dolog, amivel senki sem ért egyet Donald Trump kapcsán, vannak bosszantó dolgai és okozott már csalódást, de mindenki tudta, aki rá szavazott, hogy ki õ, hogy kire szavaz. Tudták, hogy egy milliomos üzletemberrõl van szó, tudták, hogy laza csávó, tudták róla, hogy felíratja a nevét arannyal a szállodáira. Mindez nem számít. Amióta elnök lett, áttörték a baloldali kulturális represszió vasfalát. Már el merik mondani a véleményüket a konzervatív, hétköznapi emberek, és már nem félnek annyira, hogy ha hangot adnak meggyõzõdésüknek, akkor személyes reputációjuk vagy a szakmai elõremenetelük szenved csorbát. Ez a Trump-elnökség hatása, felszabadultabbak lettünk.
Trump totál pozitív!

Nagyon jó, hogy megtörte a republikánus fõsodort, és imádom, hogy mennyire megrémíti az újságírókat az a tény, hogy Donald Trump ül a Fehér Házban, szóval már csak a Trump-jelenség közéleti, kulturális hatása miatt is megérte mindez!

Mit szólsz John Bolton kinevezéséhez és a Trump körüli káoszhoz, ami az embereit illeti?

Trump az üzleti életbõl hozta a stratégiáját, hogy szereti egymással versenyeztetni az embereit. Szóval mindig lesznek személyi viták, problémák, ellentmondások, botrányok körülötte, de szerintem most épp nagyon jó emberek veszik körül. Trumpnak sajátos vezetési stílusa van, megmondja, mit akar, fel kell hozzá zárkózni, és aki nem felel meg az elvárásoknak, hamar kívül találja magát. De ha azt nézzük, eddig mit tett elnökként, elmondhatjuk, hogy egy sikeres republikánus elnökkel van dolgunk, és az elnök nem is olyan extravagáns, legalábbis sokkal konvencionálisabb, mint aminek a kampányban tûnt.

Hasonlít Orbán Trumpra?

Igen. Örülnék, ha vezetne egy újfajta keresztes háborút, mármint kulturálisan, nem katonailag. A harc, ami Konstantinápolyért folyt, Budapesten kezdõdött újra.

Nem költöznél vissza Londonba?

Nem beszélek arabul… egyre kevésbé érzem magam otthon Londonban. Amúgy szívesen ellátogatnék Londonba, de
szerintem a nagy harc Amerikában vár rám.

És ugyan, mint mondtam, Britannia sok különcöt ad a világnak, de nem igazán tolerálja õket. A londoni különcök nagyon gyakran máshol kötnek ki. Egy dolog kitermelni a különcöket, és egy másik elviselni õket. Úgyhogy én kiválóan érzem magam Amerikában.

Amerikában könnyebb összeegyeztetni azt, hogy vállaltan meleg és egyben hithû katolikus vagy?

Nem mondom, hogy nem voltak problémáim az életemben és nem harcoltam ezzel a dologgal. A katolikus egyház mindig menedéket nyújtott a melegeknek, amikor például kémiailag kasztrálták õket Írországban, a katolikus egyház közösségei befogadták õket. Nem hiszem, hogy a katolikus egyháznak hozzám kellene igazítani a szabályait, és tudom, hogy nem mindig ütöm meg a lécet, ami a hitembõl fakadó elvárásokat illeti.
A katolikus egyház a bûnösök egyháza.

Azok lesznek protestánsok, akik azt hiszik, hogy õk jó emberek. És azok lesznek katolikusok, akik tudják, hogy bûnösök. De annyi mindenen keresztül mentem már, és tudom, hogy Isten az ellenségeimet sokkal jobban gyûlöli.

Link