Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A volt orosz nagykövet: A Fideszbõl tíz éve még Amerika beszélt

BelföldNem izrael? Végül is mindegy. Úgy látom egy "diplomata" bábnak teljesen mindegy "kivel van" képviseltetve egy állítólagos nemzet. És ez így helyes. Náluk is ez van. A kölcsönös bizalom fontosságára felhívva a figyelmet az orosz nagykövet izgatott hangon kérte ki magának a Fidesz konferenciáján, hogy Orbán Viktor belpolitikát csinál az energiaellátás kérdésébõl. – Megértettük egymást? – zárta szavait az ellenzék vezéréhez fordulva. Jó tíz éve történt mindez. Abban az idõben, amikor a Fidesz még zsigeri oroszellenes korszakát élte. Orbán azt hangoztatta, hogy Magyarország nem akar a Gazprom legvidámabb barakkja lenni, Moszkva agressziójáról beszélt a grúz–orosz háború kapcsán, Szijjártó Péter pedig „Ruszkik, haza!” molinók között tüntetett. Igor Szavolszkijjal, a ma már nyugdíjaséveit élvezõ akkori nagykövettel Moszkvában idéztük fel ezeket az idõket.

– Megértettük egymást? Sokak emlékezetében megragadt ez a még 2007 elején Orbán Viktornak címzett kijelentése. Miért érezte akkor, hogy nem hagyhatja szó nélkül Orbán Viktor felszólalását?
– Nézze, Orbán engem megszólított, amikor beszédében kiemelte, jó, hogy itt van az orosz nagykövet. Ezután nem volt más lehetõségem, mint valamiképpen reagálni. Két választásom maradt. Az egyik, hogy kivonulok a beszéde közben, de ezzel elvágom a kapcsolatokat, s nem tudok az ellenzék vezérével találkozni. A másik, hogy nyugodtabb keretek közé tereljem a vitát. Ezt tettem, s egy kicsit vicceltem.

– Ehhez képest elég nagy botrány kerekedett belõle.
– De utána nem volt harag, pedig a Fidesz akkor meglehetõsen oroszellenes politikát vitt. Az én szememben ez nem magyar, hanem magyar nyelvre lefordított amerikai politika volt. Ezt persze akkor nem mondhattam ki, így a felszólalásomban is azt hangsúlyoztam, hogy ami az energiapolitikában zajlik, az nem ellenkezik a magyar érdekekkel. Ezzel nyitva hagytam az ajtót a kapcsolatok folytatására. S a Fidesz több politikusával ezután is beszéltem. Jelezték, hogy a Fidesz nem orosz-, hanem Gyurcsány-ellenes.

– Nagyot fordult a világ. Azt mondta, hogy akkor Amerika beszélt Orbánból, míg most azt tartják sokan, hogy a miniszterelnök Putyin magyar hangja. Mivel magyarázza ezt a fordulatot?
– Tulajdonképpen nem is nagyon beszélhetünk fordulatról.

– Tényleg?
– Igen. Az ülés helye, a betöltött politikai szerep határozza meg a tudatot. Orbán pedig igazi politikus. Szidják jobbról is, meg balról is, de nem mondhatják, hogy nincs benne felelõsségérzet. S kormányon más a felelõsség, mint ellenzékben. Mikor a külügyminiszter Magyarország alapvetõ érdekének nevezi, hogy jó legyen a viszony Oroszország és a Nyugat között, akkor az ország érdekeibõl kiinduló külpolitikai hagyományhoz igazodik. Ez az érdek a mozgástér növelése mellett azt diktálja, hogy Budapest ne váljon a nagyok játékszerévé. Ezt fontosnak tartották a hetvenes-nyolcvanas években is. De ugyanezt tartotta szem elõtt Antall, majd Horn is. Pedig a kilencvenes években nem volt könnyû az orosz kapcsolatot építeni. Az elsõ Orbán-kormány kilóg e sorból, de ez inkább a tapasztalatlansággal, az útkereséssel magyarázható. Ezután jött Medgyessy nyitása Moszkva felé, majd Gyurcsány. Ezt én is sikerként éltem meg, mert a rendszerváltás után akkor alakultak a legjobban a kétoldalú kapcsolatok.

– A mostaninál tényleg sikeresebbnek tartja a magyar–orosz kapcsolatokban a 2000-es évek középsõ harmadát?
– Ha politikai szempontból nézzük, akkor volt például a csúcstalálkozók mellett közös kormányülés. Felfelé íveltek a kulturális kapcsolatok. Élénk párbeszéd alakult ki a két ország értelmisége között. A gazdasági eredményekrõl már nem is beszélve, hiszen 2002 és 2008 között öt és félszeresére nõtt az Oroszországba irányuló magyar export, a külkereskedelmi forgalom is ekkor volt a legmagasabb. Ma ettõl messze vagyunk.
Magyar Nemzet hírlevél
Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettõl hírlevelet vagy cikkeinkrõl szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

– Ebben külsõ körülmények is komoly szerepet játszanak.
– Természetesen, de ez inkább az orosz export számai felõl érthetõ, hiszen esnek a kõolajárak. A másik oldalt mindenekelõtt az orosz és a magyar gazdaság teljesítménye közötti különbség magyarázza. De közelítsünk másképp! Az orosz–magyar gazdasági kapcsolatok dinamikája az utóbbi években rosszabb, mint Oroszország és a V4 többi országa között.

– Rendben. Lehet, hogy abszolút számokban ez nem látszik, de a kétoldalú viszony, hogy úgy mondjam, különleges. Évente találkoznak a legfõbb vezetõk, gyakoriak a miniszteri látogatások, Paks bõvítése régen látott méretû beruházás. Egy ilyen hatalmas ernyõ alatt tényleg a jelenleginél komolyabb tartalommal lehetne megtölteni a kapcsolatokat, de hova tegyük akkor, hogy Vlagyimir Putyin az idén már kétszer is járt Magyarországon?
– A találkozások a 2000-es években is elég gyakoriak voltak.
Igor Szavolszkij Budapesten 2007 áprilisában
Fotó: Máté Péter

– Ennyire azért nem…
– Jó, nem vitatkozom. Maradjunk annyiban, hogy ez a bizalmi kapcsolat hosszú idõ alatt épült ki, s hogy kialakult, az nagyon jó. Ez ugyanis nemcsak orosz, de magyar nemzeti érdek is. A magyar kormány az Európai Unión és a NATO-n belül különleges szerepet próbál játszani, miután megérezte, hogy a választói erre vevõk. S ehhez jön az orosz kapcsolat, amely pluszt ad azzal, hogy növeli a mozgásteret. Szó sincs persze semmiféle Orbán–Putyin–Erdogan tengelyrõl, még kevésbé valamiféle értékközösségrõl. Legfeljebb az érdekek egyeznek. Ez külpolitika, ahol, mint látjuk, sokszor az értékeket is az érdeke vezérlik. A liberális értékek is az érdekek szolgálatában állnak.

– Mikor azt mondom, nagyot fordult a világ a Duna mentén, akkor azt is értem ez alatt, hogy a 2007-ben még Oroszországgal pragmatikus kapcsolatokat építõ Gyurcsány Ferenc ma Moszkva egyik leghangosabb hazai bírálója. Ennek a magyarázata is csupán az, hogy kormányzati helyett ellenzéki pozícióból nézi a világot?
– Pontosan. Gyurcsány azzal érvel, hogy Putyin megváltozott. Mit mondjak erre? Gyurcsány változott meg. Mert annak idején azért is találta meg a közös nyelvet Putyinnal, miután kijelentette, hogy a Vörös Hadsereg felszabadította Magyarországot. Putyin ugyanis erre azt mondhatta, hogy így könnyebb szívvel kérhet bocsánatot apáink, nagyapáink tetteiért. Ez érzelmileg megalapozta a kapcsolatokat. Errõl persze Gyurcsány most nem beszél. Mert megint felülír mindent a belpolitika.

– S ha most lenne nagykövet, akkor ugyanúgy felállna és helyretenné Gyurcsány Ferencet is, mint egykor Orbán Viktort?
– Nézze, minden az adott helyzettõl függ. Mindent figyelembe kell venni egy ilyen döntéskor. Akkor, Orbán egy nagy párt befolyásos politikusa volt, s nagy visszhangja volt annak, ha õ az európaival szembeállítva egy népet megbélyegezve különleges orosz észjárásról beszélt. Ez megzavarhatta a kétoldalú kapcsolatokat, így nem lehetett válasz nélkül hagyni. Ma Gyurcsány és az MSZP súlya azonban ennél jóval kisebb, így az Oroszországgal kapcsolatos diktátorozásuknak sincs olyan súlya.

– Manapság gyakran hasonlítják Orbánt Putyinhoz. Milyen közös pontokat lehet találni a két politikus között?
– Hagyjuk a politikai alapú megközelítést! Én inkább egy lényeges különbségre hívnám fel a figyelmet. Magyarország ideokratikus állam, míg Oroszország nem. A magyar alkotmány preambulumában például jó néhány dolog nem tetszhet Oroszországnak, a kapcsolat ennek ellenére lehet bizalmi, mert az érdekek egyeznek. Az emlékezetpolitikával meg foglalkozzanak a történészek.

– Ha már az ellenzéki vádaknál tartunk, én sem gondolom, hogy Orbán oroszbarát lenne. Inkább az érdekei vezérlik.
– S ez így helyes. A külpolitikában nem az ideológiák, szimpátiák a fontosak, hanem az érdekek.

– De épül-e Putyin-rendszer Magyarországon is, mint azt Orbán ellenzéke állítja?
– Hát, ez nem támasztható alá. Ám, ha már elmegyünk filozofikus irányba, akkor emlékeztetnék egy híres magyar történészre, Niederhauser Emilre, aki azt mondta, hogy van Nyugat-Európa és Kelet-Európa. Ez utóbbi nyugati, déli és keleti részekre osztható, s a társadalmi fejlõdésben vannak közös vonások. Ám, ha az ellenzéknek nem tetszik Orbán rendszere, akkor hadakozzon vele az országon belül, s ne keverje bele ebbe Putyint. Neki semmi köze nincs ugyanis Orbán felemelkedéséhez vagy a szocialisták lejtmenetéhez. Meg kellene érteni, hogy Oroszország mindig az adott helyzetre reagál, s azzal próbál együttmûködni, aki kormányoz. Így volt ez Medgyessyvel, Gyurcsánnyal, Bajnaival, s most Orbánnal is.

– A magyar belpolitikai helyzet kicsit hasonlít most az amerikaira, ahol Oroszország a belsõ csatározások eszközévé vált.
– Igen. Amerikát már régóta zavarja Putyin Oroszországa. Mert az másképp látja a világot. De egy igazi liberálisnak éppen ünnepelnie kellene azt, hogy minél több elgondolás létezik. Egy igazi liberális üdvözölné az RT-t is, mert az megmutatja, hogy a nagyok – a fõsodor média - hogyan hazudnak. Megint visszaérkeztünk oda, hogy az érdekek dominálnak, s az ideológia azt csak kiszolgálja.

– Sokszor felmerül manapság az is, hogy Oroszország megosztja Európát. Hogy látja, Moszkva szemében felértékeli Magyarországot Orbán különutassága Európában, avagy érdeke inkább az, hogy Magyarország stabilan a nyugati szövetségi rendszer maradjon?
– Erre Oroszország nincs hatással. Magyarország a NATO és az EU tagja. Ezen belül fõként gazdasági értelemben erõsen Németországhoz kötõdik. Szó sincs tehát arról, hogy Oroszország trójai falova lenne. Ezt sokan propagálják, de mindenki tudja, hogy Moszkva, még ha akarná, akkor sem tudná Magyarországon keresztül megosztani az Európai Uniót. Emellett egyértelmû, hogy Oroszország számára az EU a fõ partner. Moszkva olyan Európában érdekelt, amely önálló szerepet játszik a világban. Ez most nincs így, hiszen a biztonságát Amerikai szavatolja. Önállóságától tehát Európát nem Oroszország fosztja meg, hanem önmaga adja fel.

– Mikor a magyar–orosz viszonyról beszélünk, megkerülhetetlen, hogy Moszkva hagyományosan inkább a nagyokra figyel. Közben látja-e Budapestet vagy éppen Varsót? S ha igen, milyennek?
– A nagyok tényleg lekötik Moszkva figyelmét, de az emberek azért Közép-Európát is látják. Sok az emlék, sokan járnak ebbe a régióba. Az persze sem az embereket, de az orosz lapokat sem nagyon érdekli, hogy mi zajlik ott a belpolitikában.

– S hol van e régió helye az orosz külpolitikai gondolkodásban?
– Hát a helyén. Van helye, de olyan túlzásokba például ne essünk, hogy híd lenne a Nyugat és a Kelet között. Erre ugyanis egyik oldalnak sincs szüksége. Ha a kérdéseket közvetlenül egymás közt megbeszélik. Ugyanakkor egy közepes országot is meg kell becsülni, mert szuverén hang a világban. Ha például Magyarország azt mondja, hogy az oroszellenes szankciók nem hoznak eredményt, mint azt látjuk, akkor azt csak meghallják az EU-ban.
Link

Hozzászólások

146 #1 satu
- 2018-05-27 14:45
'0 éve is és most is...
Elég csak ezt a cikket hozzá kapcsolni:
Budapesten kezdõdik az új keresztes háború
http://postaimre....8#comments
4 #2 Posta Imre
- 2018-05-28 19:11
Lengyel kormányfõ: hibrid fegyver az orosz-német gázvezeték

Morawiecki szerint „mérgezõ kapszula az európai biztonságra nézve” az Északi Áramlat-2.

A lengyelek nagyon berágtak az új orosz-német gázvezetékre


Aegon nyugdíjbiztosítás akció: garantált hozam mellé ajándék jár! »

Az Északi Áramlat-2 orosz-német gázvezeték új hibridfegyvernek minõsíthetõ – vélekedett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfõ hétfõn Varsóban, a NATO Parlamenti Közgyûlésének tavaszi ülésszakán.

A NATO térségét érõ fenyegetésekrõl beszélve, Morawiecki úgy látta: az Oroszország és Németország között a Balti-tenger alatt épülõ gázvezeték fenyegetést jelent Európa energiabiztonságára és szolidaritására nézve. Utalva Volodimir Hrojszman ukrán kormányfõ korábbi kijelentésére, elmondta: egyetért azzal, hogy a beruházás „új, az Európai Unió és a NATO országai ellen irányuló hibridfegyver”.

Az Északi Áramlat-2 „mérgezõ kapszula az európai biztonságban, messzemenõ geopolitikai következményei lehetnek” – értékelte, azzal érvelve, hogy már a gázvezeték elsõ, már meglévõ vonala, az Északi Áramlat-1 lehetõvé tette az orosz hadsereg korszerûsítését, majd 2008-ban Grúzia, késõbb pedig Ukrajna megtámadását és a Krím elcsatolását. (MTI, fotó: Europress – Stefan Sauer/dpa)
https://24.hu/kul...d-fegyver/

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.39 másodperc
2,943,198 egyedi látogató