Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A konteók és álhírek lebontják a demokráciát, háborúkat idéznek elõ

BelföldKrekó zsidó, ez tény, a "valóság" pedig sokkal mocskosabb, mint a kép, amit le lehetne "összeesküvés-elméletekkel" modellezni. Fék-nyúz, de én hiszek az igazság erejében, csak az emberiségnek nevezett trágyadombban nem. Aki ma nem paranoiás (sörös gyuri és brüsszel és a háttérhatalom összeesküvése) az vagy hülye, vagy tényleg nem normális. Faji kérdés. A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene – mondják a Akkezdet Phiai.

Az álhírek által megénekelt valóságképhez ezzel szemben egész szimfonikus zenekar szolgáltat ma aláfestést. Divatos szóval ez a post-truth világ, az igazság utániság, ahol szélsõséges mértékben mosódik el a határ a tény és a vélemény között, illetve amolyan vulgárposztmodern gesztusként megkérdõjelezõdik a tények kizárólagossága, megjelennek az alternatív tények, és mindenki megkreálhatja, sõt világgá kürtölheti a maga egyenrangú igazságát.

Ebben az igazságon túlinak titulált világban nyújt eligazítást Krekó Péter Tömegparanoia címû könyve, amely az összeesküvés-elméletek (konteók) és az álhírek – illetve különösen a kettõ keresztmetszetében álló összeesküvéses álhírek – szociálpszichológáját járja körül. Krekó a téma egyik legismertebb hazai kutatójaként már 2008 óta foglalkozik konteókkal, de igazán az azóta eltelt tíz évben érett be a téma, mára – a brexit, Donald Trump elnökké választása, a Facebook álhírügyi kanosszajárása és az orosz dezinformációs háború korában – ütötte át a hazai közvélemény ingerküszöbét.

A Tömegparanoia tudományos ismeretterjesztõ könyv, nem annyira új kutatás, mint inkább a téma bárhol felcsapható áttekintése, amolyan útikalauz az igazságon túli világhoz. Talán ennek a bárhol felcsaphatóságnak tudható be a könyv egyetlen zavaró jellemzõje: a rengeteg, akár néhány oldalon belül szó szerint is ismétlõdõ példa és gondolat. Összességében azonban bárkinek hasznos olvasmány lehet, aki a napi híreknél mélyebbre merülne az alternatív tények univerzumába.
Te sem vagy okosabb

Krekó megfogalmazásában a post-truth lényege, hogy "az érzelmek és a szubjektív személyes hiedelmek nagyobb szerepet játszanak a közvélemény formálásában, mint maguk a tények". A konteók és álhírek gyakran vonzóbbak és kényelmesebbek, mint a valóság.

Az azonban tévhit, hogy a konteóhívõk mind beteg emberek, buták vagy aluliskolázottak, illetve – politikai, társadalmi vagy gazdasági – vesztesek lennének. Senki nem immunis, az álhírek és konteók nem a buták vagy képzetlenek kiváltságai: "Az álhírekben és összeesküvés-elméletekben való hit nem extremitás és nem pszichopatológia, hanem rendkívül elterjedt, csoportidentitásban gyökerezõ, normális jelenség." Ami kedvünkre való, annak mindannyian könnyebben bedõlünk.

A konteók csábereje, hogy koherens világmagyarázatot biztosítanak, és a saját, illetve a közösség világnézetéhez igazítják a világ sokszínû történéseit, a komplex problémákra olyan kézzel fogható felelõst kínálnak fel, aki kényelmesen és biztonsággal hibáztatható. Mindez gyakran vonzóbb az olyan modern világi hívságoknál, mint a logika – ezért fordulhat elõ, hogy a könyv által idézett egyik felmérés szerint nem ritka, hogy ugyanazok az emberek egymásnak is ellentmondó konteókban hisznek, ha mindkettõ ugyanazzal a hivatalos narratívával megy szembe.

A konteó egy piszchológiai légzsák, amely védelmet nyújt, ha váratlanul a valóságba ütköznénk.

Érdekesség, hogy miután Krekó hangsúlyozza, hogy bárki futhat bele álhírek komolyan vételébe, a tömegmédia álhírterjesztõ szerepének taglalásakor az Orson Welles híres rádiójátéka, a képzeletbeli marskaló-invázióról szóló Világok harca által keltett tömeghisztériát hozza fel példaként – amelyrõl ma már tudjuk, hogy valójában egyáltalán nem okozott tömeghisztériát.
War of the Worlds 0
Fotó: Orson Welles rádiójátéka után a napilapok eltúlzott, és anekdotákra épülõ hírügynökségi jelentések, és néhány betelefonáló rádióhallgató ellenõrizetlen történetei alapján írták meg a cikkeiket
Nincs új a chemtrailcsík alatt

A konteóknak minimum évszázados hagyománya van, bár a XX. század végétõl több okból is az aranykorukat élik. A tömegparanoiát egyrészt a technológiai fejlõdés és az erõsödõ államhatalom rossz társadalmi tapasztalatai is fûthetik, másrészt a konteók iránti igény Krekó szerint értelmezhetõ a talajvesztettség posztmodern életérzésére adott válaszként is.

Napjaink konteóinak és álhíreinek sajátossága, hogy minden korábbinál hatékonyabban terjednek – akárcsak a valódi hírek –, de azt Krekó is megjegyzi, hogy a közösségi média valójában nem oka az álhírek burjánzásának, csak hatékony terepe. A mai helyzet azonban nem olyan, mint a totalitárius rendszerek propagandája; az álhírek nyugaton is virágzanak, pedig nem kaptak intézményesített kereteket:

Az emberek a saját agyukat mossák át az álhírekkel – és ehhez a bulvár- és álhírmédia, illetve a populista politikusok csak a szappant adják. A közösségi média pedig a lavór – ami más formában korábban is létezett.

Bár az kétségtelen, hogy a közösségi média felerõsíti a jelenséget: olyan alapvetõ mechanizmusokra játszik rá, mint hogy hajlamosabbak vagyunk elhinni azokat az álhíreket, amelyek egybevágnak a saját véleményünkkel, vagy olyasmit állítanak, amit el szeretnénk hinni; illetve hogy gyakran hitelesebbnek találjuk a személyes ajánlásokat (az ismerõsünk által posztolt cikket), mint a tömegmédiában megjelent információt. "A közösségi média nem teremt új minõséget, nem változtatja meg az embereket. Egyvalami azonban biztos: a közösségi média 21. századi eszközeivel sokkal könnyebb középkori nézeteket terjeszteni, mint valaha." És ez a tucatszámra ingyen gyártott álhíroldalakból befolyó reklámbevételeknek köszönhetõen soha olyan jövedelmezõ se volt, mint manapság.

A mai post-truth világnak egyszerre oka a magas kereslet, azaz az igény a dezinformációban festett világ elfogadására, és az erõs kínálat, azaz a politikai szereplõk, vállalatok vagy éppen államok aktív tevékenysége, amellyel igyekeznek ezeket az elméleteket terjeszteni

– írja Krekó.
Kinek áll ez érdekében?

Krekó hangsúlyozza, hogy a konteók és az álhírek elsõsorban nem egyéni szinten mûködnek, hanem csoportdinamikai funkciókat töltenek be: erõsítik a csoporton belüli összetartást, és egyúttal elkülönítik a közösség tagjait a csoporton kívüliektõl – hatalmi elittõl, tudatlan birkáktól, chemtrailtagadóktól, gyíkemberektõl, migránsoktól –, vagyis garantálják a "mi és õk" felosztás biztonságát, és kiszervezik a felelõsséget a csoporton kívülre, egyfajta közösségi villámhárítóként elvezetve a feszültséget.
IMG 20180527 091405
Fotó: Bolcsó Dániel

A konteóknak tehát bizonyos mértékig evolúciós hasznuk is lehet, hiszen a gyanakvás a veszélyekkel szembeni ellenállásra készítheti fel a közösséget, a túlélésért folyó küzdelemben elõnyt jelent a gyanakvó hozzáállás. Emellett erõs identitásképzõ és -védõ szerepük is van azzal, hogy segítenek a múltbeli vagy friss traumákat összeesküvõ erõk ármánykodásának betudni. Egyhítik a közösségi szorongást, vagy legalább magyarázatot adnak rá. Annyiban a vallásos gondolkodásra is hajaznak, hogy egységes magyarázatot kínálnak a világ dolgaira, és hasonlóan erõs csoportösszetartást is biztosítanak.

Paradox módon annak is lehet evolúciós oka, hogy a konteóknak, álhíreknek viszont hajlamosak vagyunk hinni: "Az emberi eszme manipulálhatósága összefüggésben állhat azzal, hogy a törzsfejlõdés során a környezetbõl közvetlenül kapott információk esetében az szolgálta a túlélésünket, ha hiszünk a saját érzékszerveinknek. Ez a hajlam nem igazodott a mai korhoz, amikor a legtöbb információt közvetetten szerezzük."
A háttér: hatalom

Krekó szerint ahogy a politikai populizmus, úgy az ahhoz kötõdõ konteók is természetes velejárói a demokráciának, legalábbis bizonyos mértékig. Pláne hogy egyáltalán nem minden konteó téveszme, kétségtelenül léteznek valódi összeesküvések is. Nagyobb dózisban azonban a konteók és álhírek erodálják a demokráciát. A jelenség a szélsõséges ideológiák gyakori velejárója, és minél megosztottabb a politikai színtér, annál jobb táptalajt jelent a kamunak.
Kapcsolódó
Amikor a konteóról kiderül, hogy valóság
Amikor a konteóról kiderül, hogy valóság

Titkos kísérletek, háborús ürügyek, szerelembomba. Az összeesküvések, amelyekrõl már nem csak ÕK tudnak.

Itt azért érdemes megjegyezni, hogy az álhírek politikai befolyásoló szerepe a mai napig kétséges, és hajlamosak vagyunk jócskán túlértékelni a hatását: valójában az emberek véleményét nagyon nehéz megváltoztatni, különösen akkor, ha amúgy is olyan elkötelezettek valamelyik párt iránt, mint a mai erõsen polarizált társadalmi helyzetben; és az álhírek amúgy is jóval kevesebb embert érnek el, mint gondolnánk. Minderrõl bõvebben itt írtunk.

A csoportok közötti ellentét kiélezésével viszont a konteók, álhírek valós feszültséget is gerjeszthetnek, szélsõséges esetben pedig valódi erõszakot szülhetnek. Krekó több példát is felvonultat arra, hogy konkrét huszadik századi népirtások elfajulásában játszottak közre antiszemita, nyugatellenes és hasonló konteók, de egészen friss példát szolgáltat erre a jelenségre a Facebook rohingja népirtásban játszott lehetséges szerepe. A konteók erõszakba fordulásának egészen groteszk példája pedig az az eset, amikor egy férfi géppisztollyal kezdett lövöldözni egy pizzériában, hogy felszámolja a Hillary Clintonhoz köthetõ állítólagos pedofiltanyát. (Az ezzel kapcsolatos konteót egyébként egy felmérés szerint a Trump-szavazók fele elhitte.) De csak az utóbbi pár évben is láthattuk, hogyan készítenek elõ a dezinformációs kampányok valódi háborúkat, például Ukrajnában – nem csoda, hogy Krekó külön fejezetet szánt a konteó- és álhírmûfaj koronázatlan királyának számító orosz propagandagépezetnek.
fb.gif
Fotó: szarvas

Érdekesség, hogy bár a konteók és álhírek hagyományosan az establishment és az elit kritikájaként fogalmazódnak meg, és így rendszerellenes szerepük van, közel s távol egyre több példát láthatunk arra, hogy ez egyáltalán nem törvényszerû:

Ha azonban azt mondjuk, hogy az összeesküvés-elmélet populista és radikális jelenség, az egyben azt is jelenti, hogy a populista és radikális mozgalmak használják az összeesküvés-elméleteket. Amikor pedig a populizmus, a radikalizmus hatalomra kerül, akkor az összeesküvés-elmélet is hatalomra kerül.

Különösen ellentmondásos ez autoriter vagy abba hajló rezsimek esetében, amikor az erõs központi hatalom birtokosa, mivel a hagyományos elit- és rendszerellenességnek az országon belül már nem maradt hely, az országhatáron kívülre szervezi ki a konteók alanyát és célpontját, miközben a célközönség természetesen továbbra is belföldi.
A Nemzeti Együttgyanakvás Rendszere

Bár vannak nemzetközi konteódivatok – például a chemtrail, vagy a könyvben külön fejezetet is kapó örök klasszikus, a zsidó világösszeesküvés –, minden nemzetnek megvannak azok a saját konteói: azok a helyi ízek, amelyek az adott közösség történelmi-kulturális közegében tudnak igazán érvényesülni.

A hazai összeesküvés-elméleti nézetek jellegzetesen a korlátozott nemzeti szuverenitás történeti alapélményére épülnek. ezek a "szabadságharcos" narratívák arról szólnak, hogy vannak külsõ hatalmak, amelyek el akarják venni az ország szuverenitását

– írja Krekó, megjegyezve, hogy míg például az erõs indvidualista gyökerû Egyesült Államokban a centralizált hatalommal szembeni gyanakvásra épülõ konteók a jellemzõk, addig balsors által régen tépett kis hazánkban és általában Európában is a felelõsség eltolása, a külsõ erõk hibáztatása a gyakori motívum.

A hazai kutatások szerint a magyarok is kifejezetten fogékonyak a konteókra, és megfigyelhetõ, hogy "a nacionalista és olykor antiszemita, globalizációellenes politikai elméletek összekapocsolódnak a new age-es, ezoterikus, az orvostudományt elutasító, az alternatív gyógyászatot elõtérbe helyezõ gondolkodással, a selfmade mozgalommal, a technológiára épülõ nyugati kultúra elutasításával. Itt ér össze a szélsõjobb ideológiája a leginkább az újbaloldalhoz kapcsolódó antikapitalista gondolkodásmóddal. Ezt a bizarr fúziót az összeesküvés-elméletek alapelvei teszik lehetõvé. A "ne higgy a hivatalos forrásnak!" és a "legyél bizalmatlan" hozzáállás nemcsak a politikára, hanem a tudományra, az iparra és a technológiára is kiterjed."
Kapcsolódó
Ki vagyunk éhezve az univerzum szeretetenergiájára
Ki vagyunk éhezve az univerzum szeretetenergiájára

Felmértük a magyarok hozzáállását az ezotériához és az összeesküvés-elméletekhez. Nem tudjuk, sírjunk-e az eredményeken, vagy nevessünk.

A jobboldalra hagyományosan jellemzõbbek a konteók, de a baloldalon is akadnak bõven. A rendszerváltással érkezõ nagy változások és az ezek hatására megingó kontrollérzés elméletek egész sorát termelték ki, ezek közül Krekó külön is foglalkozik a rózsadombi paktummal. A tömegeket elérõ technológiák hadrendbe állítása is bejáratott módszer itthon: már a 2002-es országgyûlési választás elõtt emailben és sms-ben terjedtek a lejárató célú álhírek a választást elcsalni tervezõ MSZP-tõl a halálos beteg Medgyessy Péteren át a saját maga ellen álmerényletet tervezõ Orbán Viktorig.

Ami viszonylag új fejlemény, hogy az utóbbi évek globális post-truth vonatára Magyarország is felpattant, és 2010 után a konteók a korábbinál nagyobb mértékben kezdtek beáramlani a politikai mainstreambe. Krekó ebben a folyamatban mérföldkõnek tekinti a hazai konteópápa Szaniszló Ferenc és a finnugor rokonságot nyugati kitalációnak tartó történész, Bakay Kornél 2013-as állami kitüntetését.
tudjukkik
Fotó: szarvas

Igazán azonban a menekültválság gyújtotta be a kormányzati konteórakétákat, ami Krekó szerint nemcsak tartalmi elemekben érhetõ tetten, de formaiakban is: még a miniszterelnök szóhasználatában is megjelentek konteós körökbõl kölcsönzött kifejezések és retorikai elemek, a háttérhatalom emlegetésétõl a "nem állítom, kérdezem" jellegû fordulatokig. Krekó hosszan ír az állami konteóipart álhírgyártással megtámogató kormányközeli média mûködésmódjáról is, kiemelve, hogy az – legalábbis Európában – magyar specifikumnak számít, hogy az álhírek nem marginális oldalakon, hanem a mainstream médiában jelennek meg. És igaz ez nemcsak a politikai álhírekre, hanem az áltudományos és ezoterikus tartalmakra is.

Bár a politikai tartalom dominálja az utóbbi évek magyar konteópiacát, a legjellegzetesebb hazai konteók egyébként azok, amelyek az áltudományos turanista eredetmítoszokra építve a történetírás által bevett magyar eredettörténetet kérdõjelezik meg.
A gyanakvók a leggyanúsabbak

Hogyan élhetõ túl a post-truth kor?

Erre a kérdésre a könyve végén Krekó is kitér, és össze is foglalja a konteók és álhírek elleni fellépés lehetséges irányait, illetve az eddigi próbálkozások korlátait.

Közhely, hogy ha egyszer egy hiedelem felépül, szinte lehetetlen lebontani: a konteók cáfolatára tett kísérletek csak erõsítik az összeesküvés tényét; az álhírek sokkal jobban megragadnak bennünk, mint az azokat leleplezõ cáfolatok.
Kapcsolódó
A tények megcáfolnak minket? Annál rosszabb a tényeknek
A tények megcáfolnak minket? Annál rosszabb a tényeknek

A jelenlegi tudásunk szerint a leghatékonyabb védekezés még mindig a megelõzés:

A dezinformáció elleni önvédelem alapszabálya így foglalható össze: Kezdj gyanakodni, amikor valahonnan ismétlõdõen olyan hírt olvasol, aminek nagyon örülsz vagy amitõl nagyon dühös leszel! [...] A valóság összetettebb és ellentmondásosabb annál, mint hogy mindig kielégítse az elvárásainkat, a reményeinket és megerõsítse a véleményünket.

Bár a konteók és álhírek virágzását gyakran a kritikus gondolkodás hiányának tudjuk be, Krekó rámutat, hogy bizonyos szempontból épp a kritikus gondolkodás túlburjánzása táplálja ezeket a jelenségeket: akik mindennel szemben gyanakvóak, és minden hivatalos vagy tudományos közlést megkérdõjeleznek, maguk is kiszolgáltatottabbá válhatnak az éppen ebbõl az örök gyanakvásból táplálkozó, minden jelenség mögött rejtett összefüggést, eltitkolt igazságot keresõ konteókkal szemben.

A post-truth korszak egyik nagy paradoxona: a manipuláció ellen éppen az egészséges szkepszis és gyanakvás vértezheti fel az újságírókat és állampolgárokat. Azonban a mindent eluraló, cinizmusba forduló szkepszis ad lehetõséget a közvélemény összeesküvés-elméleteken keresztüli manipulációjára, a [...] "semmi sem igaz, de minden lehetséges" eluralkodására is. ha valaki senkiben és semmiben nem hisz, végül mindennel megetethetõ, ami a szkepszisre épül.

A kívánatos állapot a bizalom és a gyanakvás egészséges egyensúlya lenne, de éppen azért olyan népszerûek a konteók és álhírek, mert ezt a kényes egyensúlyt társadalmi szinten szinte lehetetlen belõni.

Krekó szerint azonban fontos elfogadnunk azt is, hogy a konteók, álhírek soha nem fognak teljesen eltûnni, és hogy ez nem is feltétlenül probléma, hiszen a korlátozottan racionális emberi gondolkodás mindig is igényelte és meg is teremtette magának a mindennapok feldolgozását megkönnyítõ mítoszokat. Csak tudjuk, hol a határ.

Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2018-05-29 06:17
www.vasarnapihirek.hu/files/public/temp/uEOxipiS_2_1000x700.png
4 #2 Posta Imre
- 2018-05-29 06:19
Könnyen lehet, hogy akaratodon kívül te is részt fogsz venni minden idõk egyik legnagyobb kibertámadásában

A Cisco által kiadott figyelmeztetés szerint orosz hekkerek az elmúlt két évben félmillió routert fertõztek meg, ami egy Ukrajna elleni kibertámadás elõzménye lehet.

Minderre abból következtetnek, hogy a VPNFilter nevû malware az elmúlt hónapokban fokozott aktivitást mutatott, és jellemzõen ukrán rendszereket vett célba. Emellett a VPNFilter kódolása nagyban hasonlít azokra a kártevõkre, amelyeket az orosz állami hekkerek a korábbi támadások során használtak.

Az amerikai vállalat szakemberei szerint a vírus képes adatokat gyûjteni a felhasználókról, de a hekkereknek
"arra is lehetõségük nyílik, hogy egy gombnyomással leállítsák a routert, vagy a felhasználó tudta nélkül bevonják az eszközt egy átfogó kibertámadásba."

A Cisco szerint a malware 54 országban fertõzte meg a legnépszerûbb routereket, így többek között a Linksys, a Netgear és a TP-Link több modelljét, így aztán
"feltehetõleg Magyarországon is jó pár router megfertõzõdött."

http://player.hu/...madasaban/
4 #3 Posta Imre
- 2018-05-29 20:57
A svédek felkészítik a lakosságot, mit tegyenek, ha kitör a háború

A terrorizmus, az álhírek terjedése, és az aggasztó orosz katonai tevékenységek
miatt küldtek levelet a háztartásoknak, melyben praktikus ajánlásokat sorolnak föl
vészhelyzetek esetére.


A svéd kormány levelet küldött mind a 4,7 millió háztartásnak az országban, amelyben
leírják, mit tegyenek egy esetleges nem várt esemény során. Az ajánlásokat konkrét
háborús konfliktusokon kívül terroresemények és természeti katasztrófák, valamint
kibertámadások esetére szánják. De az iratban az áll, a felkészülési ajánlást
elsõsorban Oroszország aggasztó katonai tevékenysége, a növekvõ terrorizmus és a
szaporán terjedõ álhírek okán küldték ki.

A BBC azt írja, svédek által kiadott nyomtatványokon az áll, a felkészült emberek
segítik az egész országot, hogy hatékonyan reagáljanak egy esetleges nem kívánt
esemény során. A kiadványban elsõsorban a háztartásban való felkészültségre
sarkalják a lakosságot. Tartós, fõzés nélkül is ehetõ élelmiszereket, egyebek
mellett bab,- lencse- és hummusz konzervet, tésztát, rizst, szardíniát és tartós
kenyeret ajánlanak a lakosságnak.

De arra is felkészítenek, egy nem kívánt esemény hatására az áramellátás és a fûtés
is szünetelhet, akár hosszabb ideig is. Erre az esetre azt javasolják, az egész
család költözzön egy szobába, ahol az ablakot pokrócokkal leszigetelik, a földre
szõnyegeket terítenek. Azt ajánlják, legyen minden háztartásban hálózsák, gyertya és
teamécses, autóból tölthetõ mobiltelefonkábel, és jegyezzék fel egy vészhelyzet
esetén legfontosabb telefonszámokat, hogy akkor is informáltak maradjanak, amikor
akár tartósan nem mûködik az internet és nincsen áram.

A szórólap arra is kitér, hogyan szúrja ki az ember a hírek közül a propagandát, és
miként találjon bombatámadás esetére óvóhelyet.

Svédországban a második világháború idején adtak ki hasonló nyomtatványt, de az
elmúlt évek során több más ország is kiadott hasonló felkészítést természeti vagy
háborús katasztrófa idejére. A németek két éve adtak ki hasonló iratot, melyben
elmagyarázzák, hogyan tegyünk félre élelemet és vizet egy krízishelyzet esetére. A
németeknél a hidegháború befejezése óta volt ez az elsõ alkalom, hogy ilyen
közleményt adtak ki.

A Krím-félsziget orosz megszállása óta jelentõsen megromlott a balti-és skandináv
államok viszonya Putyin országával, azóta Svédország is lényegesen megnövelte
katonai kiadásait. Az is felmerült, hogy a svédek szorosabbra fûzzék a szálakat a
NATO-val - a skandináv ország jelenleg nem tagja a katonai szövetségnek.
http://hvg.hu/vil...r_a_haboru
238 #4 bivaly
- 2018-05-30 21:29
Kis barmai az Úrnak !

Tudom, hogy kurva jól élek, meg kurva nagy biztonságban, csak a hétköznapok pillanataiban sehogy és soha nem tûnik fel. Nem hazudtok ti a pofánkba túl sokat, és túl nagyot ? Tudom, hogy igen, csak a kedvetekért kissé ( vagy nagyon ), hülyét csinálok magamból . Elégedettek vagytók ? Így jó ? Legyek még elégedettebb ?
267 #5 Perle
- 2018-05-30 22:14
Mozgalommá kell tenni az SZDSZ leleplezését!
https://www.gondo...zeset.html
267 #6 Perle
- 2018-05-31 09:13
Minõ " véletlen", hogy az az orosz ujságíró, aki a saját halálát megrendeztette Kijevben , majd halottaibaiból feltámadt, Izraelben élt , mielõtt visszament Ukrajnába, zsidó származású . Oroszországból elõször Csehországba ment. Ott nem látták szivesen, ezért leköltözött délre.
https://www.times...ng-russia/
Innen tért vissza, hogy az oroszokra kenje a halálát, amolyan Szkripáli módra.
267 #7 Perle
- 2018-05-31 09:49
Egy bolgár újsáírõnõ készített egy kimutatást az amerikai biofegyver laborokról a világ 25 országában, fõként a hozzánk közeli grúziairól is. Bement vele Brüsszelbe, hogy rákérdezzen az amerikai illetékestól, de páros lábbal rúgták ki onnan::
https://www.natur...tagon.html

Itt anyár, nem árt védekezni a fertõzött szúnyogoktól! :o

a mutáns tökös legyek ellen
https://www.thesu...derstorms/
267 #8 Perle
- 2018-06-01 12:00
2000 amerikai tank nyomul az orosz határ felé:
http://www.hidfo....enburgban/

Új nato parancsnoki központ építését kezdik el Ulm mellett.
http://www.dw.com...a-44036132

Alakul a " világbéke".[:o

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.97 másodperc
2,958,660 egyedi látogató