A zsidó összetartozás napján remélem jót "szórakoztok"! A legújabb szemle a békediktátum és az olimpia közötti kapcsolatot tárja fel
Tudta-e az olvasó, hogy a Romanov család brutális meggyilkolása vöröskatonának állt ottani magyar hadifoglyok közremûködésével történt 1918 júliusában? A Trianoni Szemle ismét összevont, 250 oldalas lapszámot adott ki, amely öt nagy témakört dolgoz fel. A vezetõ téma ezúttal a magyarok, az olimpia és Trianon kapcsolata – minderrõl és az intézet munkájáról Szidiropulosz Archimédesz fõszerkesztõvel beszélgettünk.

A Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány 2007 óta mûködik, alapítói között megtaláljuk Raffay Ernõ történészt, Szidiropulosz Archimédesz szociológust (képünkön) és Kolczonay Katalin újságírót is.

Eredetileg a Trianon-témával kapcsolatos torzításokat akarták megcáfolni és a kisebbségi helyzetben lévõ magyar közösségek helyzetét hitelesen bemutatni, és bár eleinte nagy ívû terveik voltak – konferenciákat, a nemzetközi tudományos világ szakmai tájékoztatását, fiatal tudósok és jelöltek támogatását szerették volna megszervezni –, kellõ támogatás hiányában 2009-ben csak a folyóiratot és a könyvkiadást indították el. Szidiropulosz Archimédesz úgy véli, hogy a Trianoni Szemle szellemisége is hozzájárult ahhoz, hogy június 4-e ma már a hivatalos emléknapok sorába lépett.

– Talán abban is van szerepünk, hogy Trianon nem tabu többé. Kezdettõl fogva számot akartunk vetni ezzel a kérdéssel, és a magyar önismeretet is gyarapítani, például a dualista Magyarország belsõ harcainak bemutatásával. Trianon ismerete nélkül ugyanis újabb és újabb Trianonok sújthatják Magyarországot, és ez az ország elleni belsõ és külsõ támadásokban ma már jelentkezik is. Amiképpen Tisza Istvánt is folyamatosan támadták, és idén október 31-én lesz a meggyilkolásának 100. évfordulója, ennek két lapszámot is szenteltünk, ezért szerepének és sorsának sokoldalú bemutatásával talán sikerült a róla kialakított negatív képet is megváltoztatnunk – mondta a fõszerkesztõ.

„Tisza István negatív képét is megváltoztattuk”

Szidiropulosz legutóbb 2004-ben publikált könyvet a diktátum utóéletérõl, amely az ezredforduló körüli Trianonról való közgondolkodást mutatta be, és úgy véli, hogy azóta valamelyest változott Trianon társadalmi megítélése.

– A szélesebb közvéleményben történt jelentõsebb elmozdulás azáltal, hogy az emberek érzékenyebbé váltak a saját sorsuk, történelmük iránt. Ám sajnos a fiatalok körében még mindig nagy az érdektelenség Trianonnal kapcsolatban – véli a szakember.

Trianon 100. évfordulójára is készül a folyóirat, egy repertóriumot adnak ki a szemle írásaiból, tanulmányaiból, de egyéb terveik is vannak.

– Évek óta készülünk segédanyagokat összeállítani a nemzeti összetartozás napja tartalmasabb megrendezéséhez, hogy ezzel is segítsük az iskolákat. Egy nagy emlékkönyvet is ki szeretnénk adni, amelyben neves személyiségeket kérnénk fel, hogy fejtsék ki véleményüket az eltelt száz esztendõrõl, arról, hogy mennyiben sikerült túllépnünk a problémán, és hogy közelebb kerültünk-e a Trianon-jelenség megoldásához. Ezenkívül szeretnénk forrásokat és összefoglaló írásokat közölni a „jubileumi” számban; a Trianoni kiskáté (100 kérdés – 100 felelet) kiadását is tervezzük, több nyelven és online formában is – mondta Szidiro­pulosz Archimédesz.
Link