ha valencia akkor majdnem hurráznák hogy ficskázzák zsidokat de most meg azt látom hogy örömmel boldogan fogadják nigger migránsokat...valenciak is hülyék

Ezeket biztos nem tudta Lovas Istvánról
Szikszai Péter
Demszkyvel sokáig jóban volt, Horn Gyulát államférfinak tekintette, és liberálisnak vallotta magát.

Azt biztosan tudták Lovas Istvánról, hogy politikai fogoly volt, de azt nem, hogy végignevette a komcsi börtönéveket. Állítólag már a magánzárkából is vigyorogva lépett ki. A börtön után névházassággal szabadult a vasfüggöny mögül. Egyenesen Kanadába utazott, aztán bejárta a világot. Beleszeretett egy félig indián nõbe, akitõl két gyereke is született.

Neves külföldi egyetemeken tanult, de halálosan untatta a történelem, csak a politika hozta lázba. Harcos antikommunistaként öt évig dolgozott a Szabad Európa Rádióban.

New York-i lakásán megszállhatott minden külföldre szakadt magyar, aki gyûlölte a Kádárékat. Ingyen laktak nála a Soros-ösztöndíjasok is. Így a rendszerváltás elõtt az akkori demokratikus ellenzék nagyjaival, Demszkyvel, Kõszeggel, Rajkkal borozgatott éjszakákon át, aztán amikor már hazatérve, Magyarországon egy konzervatív lapnak kezdett írni, ugyanõk lenácizták.

Ha baloldali libsi lett volna, talkshow-kban mesél kalandjairól, fõzõmûsorokban értekezik a portugál konyha ízvilágáról, életérõl több részes film készül állami támogatással, és rangos szakmai díjat neveznek el róla.

De jobboldali publicista volt, és hiába a legfelkészültebb, a legtájékozottabb, a fõsodratú médiától (ahogy õ nevezte) nem, inkább csak olvasóitól kapott elismerést. Bár az sem volt kevés, hiszen könyveivel vezette a sikerlistákat, hetente hívták elõadni, rádióban elhangzott jegyzeteit százezrek hallgatták.

Közben persze még a jobboldalon is féltek tõle. „Lovas túl sok” – mondták róla a megfontoltak. Radikalizmusa többeket elijesztett. Pedig ha tudták volna, hogy még Horn Gyulának is meg akart bocsátani, nem tartják olyan megosztó személyiségnek. De rosszul ítélték meg, ezért is kértek tõle olyan kevés interjút.

Szerencsére tizennyolc évvel ezelõtt készült róla egy hosszabb portré, amelyben sok mindenrõl beszélt egy kis közösségi adó, a Civil Rádió akkori munkatársának, Maráczi Tamásnak (akinek külön köszönöm, hogy hozzájárult az utánközléshez). Lovas tabukat döntött, nem riadt vissza egyetlen témától sem, és ami leginkább rokonszenvessé tette: szorgalmasan oszlatta a neve köré szõtt legendát.

Már akkor is többet ért ez az interjú annál, minthogy egy kazettán rögzítve majdnem két évtizedig a szekrényem mélyen porosodjon, de Lovas Pista sajnálatos halálával még inkább felértékelõdött.

Az interjú IDE KATTINTVA: https://soundcloud.com/user-897350927...m-9800-mp3 érhetõ el.


https://magyaridok.hu/poszt-trauma/ez...l-3242228/