Mormota, ezt jó pár éve, úgy 13 is van már, még talicskába tettem, de mostanra megadta magát a tajiga, így kénytelen voltam görgetni. Saccolni tudok, ez olyan 180 kg-os lehet, de a kertben ez közepesnek számít. Tavam nekem is majdnem lett, annyi esõ esett és éppen azon vagyok, hogy ne legyen, tehát vízelvezetés ezerrel, közben pedig azt a rengeteg követ beépíteni végre a helyére.

Gerry, Oszlóban egy viking villanyász mondta (bringás volt, de masszív darab és nem magasabb mint amilyen alacsony én), mikor a hegesztõ-palackot akarta megemelni, amit mi már olyan lazán tekertünk ide-oda (már én is kezdtem megtanulni), kíváncsiságból, milyen tömeget képvisel...és rágémelt és õ felállt, de a palack meg se moccant...szóval mondta, hogy a családban õ a legsatnyább viking. Az apja pl ilyen mocit megemel és arráb tesz....erre a sztorira emlékszem, most eszembe juttattad....

Szép moci Gerry! Az egyik unokatesóm, aki nagy motoros, biztos örülne neki. Várjál egy kicsit Gerry! Csak lefotózok egy elefányt vagy egy Jambo Jet-et, oszt megmutatom, hogy én még nálad is erõsebb vagyok, mert én meg két ujjal is képes vagyok a fejem fölé emelni õket. De tudok jobbat, mit emelgetnél szívesen, csak az oldalbordád meg ne tudja. Azt a siratófalnál fotózkodó hölgyeményt szerintem bármelyik hímnemû tagunk szívesebben emelgetné laza csípõmozdulatokkal. Már aki még bírja a tempót.

Kb 180 kg-os Imre! És csak úgy lazán beemelted a talicskába? Jó erõben lehettél, sõt lehetsz még most is! Szegény talicska! 13 évvel ezelõtt még én is jobban bírtam a nehezét, de sajna az idõ halad, az erõ meg fogyogat. Anno, az egyik unokatesóm a sok közül, "mert vannak jó páran" még nálam is magasabb és jó nagy darab, akkor kb lehetett olyan 130 kg-os, ha nem több "most még nehezebb" hátulról a nyakamba akaszkodott, én meg lazán felemeltem a földrõl. Kicsit le volt döbbenve. Sajna elég nagy hülyeségnek bizonyult, mert utána eléggé fájt a derekam. Annak idején még úgy futkostam az 50 kg-os cementes zsákokkal, hogy igazán nem is éreztem a súlyukat. Egyedül kellett két keverõdobbal, lapáttal felszerelt zetort és egy erest (más néven , szöcskét-kis traktorféle) adagolnom. Egy hatalmas sóder rakásba kellett lapáttal fészket kaparni, azt gyorsan kézzel kiszakítva a zsákokat, beleönteni egy egész zsáknyi cementet. A vizet is nekem kellett a jármûvek keverõdobjába önteni. Aztán egymást váltva jöttek, hol a zetor, hol a szöcske, neki a fészeknek, bele a dobba és ami cement ott maradt, azt nekem kellett utána dobnom, majd amennyi víz kellett még hozzá. Ha nem laknátok ilyen messze, szívesen segítettem volna a betonozásban. Van benne gyakorlatom, 7 év, meg utána még jó pár más kõmûvesek, brigádok mellett. És honnét kerültek az udvarotokba ilyen szép nagy kövek Imre? Csak ha nem titok! Mivel ragasztod egymáshoz õket? PC-vel esetleg? Nem rég egy másik unokatesómnál csináltunk egy jó vastag térbetont, kiülõnek. Ott is én kevertem az anyagot. Még bírom, de már igen csak fájnak az ízületek. Te milyen arányban keverted a cementet és sódert? Mert azt mondják, nem mindegy az arány. Ha mondjuk valaki harckocsival szeretne ráparkolni, ahhoz igen erõs beton kell. Szép kavicsok lehetnek ott az udvarotokban, ha ez csak közepesnek számít. Pedig jó, ha van egy kis tó az udvarban. Vagy a kert végében egy nagyobbacska, amiben már pecázni is lehet. Tõlünk nem messze, a szomszéd utcában az egyik illetõ csináltatott egy jókora halastavat a kertjükben, mindig idehallatszott a békák kuruttyolása, de mostanában már nem hallom, talán már betemettette. Az tényleg nem jó, ha megáll a víz az udvarban. Nálunk a hátsó kert szokott víz alá kerülni részben, nagyobb felhõszakadások alkalmával, ami egyre ritkább mifelénk, sajna. Most is épp csak valamivel több, mint 9 mm-ernyi eset. Elmaradt az áprilisi és májusi esõ is. Gondolom milyen tó lehetett régen a hátsó kertünkben, mikor még nem lett feltöltve a kert, mert akkoriban még fogadó mûködött itt, "annak lett építve, kb 200 éve vagy több" ahol lakunk, jó pár istállóval és mint apám mesélte, még lovakat és kis csikókat futtattak hátul.

Mormota, úgy saccoltam, hogy annak idején kb 250 kg -os köveket lehetett csak a taligára terhelni. Dehogy emeltem bele, az képtelenség a 75 kg-ommal, meg egyébként is marhaság. Olyan pozícióba hoztam a követ, hogy a taligát alá tudtam fordítani, fektetni, majd súlypontáthelyezéssel a taligát a kõvel együtt állítottam fel.

A kövek származási helye Dorog. Mikor az utat köveztem, akkor béreltem egy pótost, oszt beálltunk a bányába és a homlokrakodó szórta, mint a pelyva. Persze ennek darabja a "boltban" már kisebb vagyon, ha egyenként vásárold meg, de ömlesztve egészen más a helyzet. Másik fuvart szomszéd intézte. Olyat is hozott, hogy lebillentették a pótról, oszt azóta is ott áll, ahol akkor leesett. Olyan 4 tonnásra saccolom.

"Olyat is hozott, hogy lebillentették a pótról, oszt azóta is ott áll, ahol akkor leesett. Olyan 4 tonnásra saccolom."

- Azt én se vállalom!

de csak azért, mert ma már nincs olyan megmutatható, biztos pont ahonnan kibillenthetném ezt a világot - bezzeg amikor 20 voltam! ... de akkor meg a csajokat kergettem - ja, nem is mert akkor mentem katonának - dehogy mentem, vittek! - de mindegy, elmaradt a sarkából kibillentett világ-akció

(Tudja valaki, kitöl származik ez a szállóige? - Csak azért, mert nem volt ám hülye; mit is mondott? Hol is van "sarka" a világnak? Tudta jól mit beszél, ha valaki azt mondta volna, hogy tessék, bizonyítson, "-Jó de hol a sarok?" - Az északi vagy a déli se sarok. - Még akkor se nincs, ha lapos... csak kérdezem.)

De talán ezt ki lehet billenteni: http://www.randelshofer.ch/rubik/virt..._cube.html

Arkhimédész!(?)

Imre! Roppant fizikai erõdtõl, neked csak a lelki, szellemi erõd a nagyobb. Ugye, csak a szerénységed az, ami nem engedi meg, hogy levitációval mozgasd azokat a köveket, meg egyebeket? (

Kívánok szép és hasznos hetet!

i_gazember - I-gazad lehet, megtaláltam, és neki tulajdonítják:

"Adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot."

... de el tudom képzelni, hogy ezt akkor mondta amikor tök részegen, háromszor is visszacsúszott a fürdõkádjába ... és miközben ott csobogott-pihegve, felfedezte, hogy "-Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt mint ami az általa lehörpintett tömény szesz ... " vagy valami ilyesmire.