Tipikus zsidó holokoszt-túlélõ karrier, akár napjainkban is menõ lenne!
Nyers Rezsõ✡ (Budapest, 1923. március 21.) zsidó közgazdász, politikus.
Fiatalkora
1938-ban kezdett el elõbb betûszedõként, majd nyomdászként dolgozott 1944-ig. Már 1940-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, melynek 1945 és 1946 között kispesti titkárhelyettese volt. 1945-ben beválasztották a Kispest képviselõ-testületébe. (A városnak ekkor édesapja, idõsebb Nyers Rezsõ volt a polgármestere.) 1946 és 1947 között a Népszava kiadóhivatalában dolgozott, majd 1947-ben az SZDP Pest megyei és Pest környéki titkárhelyettese, majd titkára lett.
A szocialista Magyarországon

Az SZDP és az MKP kényszerû egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetõségének (KV) póttagja, valamint a párt Pest Megyei Bizottságának szervezõtitkára lett. 1948-ban a lemondatott Kisházi Ödön helyére hívták be az országgyûlésbe, melynek 1953-ig maradt tagja. 1951-ben a Belkereskedelmi Minisztérium zöldség- és gyümölcs fõosztályának vezetõjévé nevezték ki. Ugyanebben az évben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, emellett 1954-tõl a Kossuth Akadémia tanulója is volt. Mindkét helyen 1956-ban végzett.

1954-ben a Szövetkezetek Országos Szövetségének (Szövosz) elnökhelyettese és az MDP KV tagja lett. 1956-ban Hegedüs András kormányában rövid ideig élelmiszeripari miniszter volt. Az MDP-bõl alakult Magyar Szocialista Munkáspárt alapító tagja. A Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány közellátási kormánybiztosa volt, majd 1957-ben a Szövosz elnöke és az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett (utóbbinak 1989-ig tagja maradt). 1958-ban újra országgyûlési képviselõ lett és maradt a rendszerváltás után is, egészen 1998-as visszavonulásáig (Bács-Kiskun megyébõl, ill. kecskeméti választókerületbõl szerezve a mandátumokat, 1990 után pedig a budapesti területi listáról).

1960-ban kinevezték pénzügyminiszterré, majd 1962-ben az MSZMP KB titkárává nevezték ki és vált a PB póttagjává, melynek 1966-ban lett tagja. 1968-ban Fock Jenõvel, a Minisztertanács akkori elnökével dolgozták ki a korabeli gazdasági reformcsomagot, az új gazdasági mechanizmust, melyet aztán a párt Komócsin Zoltán-féle konzervatív szárnyának térnyerése folytán leállítottak. Ekkor egy idõre politikai parkolópályára került.

1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki, emiatt távozott a párt KB-titkári posztjáról, majd 1975-ben kikerült az MSZMP PB-bõl is. 1976-ban a Közgazdasági Szemle szerkesztõbizottságának elnöke lett. 1980-ban az Országgyûlés kereskedelmi bizottságának elnökévé választották. 1981-ben az intézet tudományos tanácsadója lett. Emellett 1983 és 1990 között a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöki posztját is betöltötte. A párton belüli reformmozgalmak erõsödése idején (melynek õ is tagja volt), 1987-ben elõször az Országgyûlés reformbizottságának elnökévé választották, majd 1988-ban újra az MSZMP PB tagja és államminiszter lett. Emellett az Új Márciusi Front (ÚMF) alapítója is volt. 1989 júniusában az MSZMP elnökévé és a Politikai Intézõ Bizottság tagjává választották, mely tisztségeket az októberi pártkongresszusig töltötte be.
A rendszerváltás után

Amikor az MSZMP 1989-ben kimondta feloszlását, ill. a Magyar Szocialista Párt megalakítását, az új párt elnökévé választották, ezt a pozícióját 1990-ig töltötte be.

Az 1990-es országgyûlési választáson az MSZP budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. 1992-ig a választási és mandátumvizsgáló-bizottság elnöke volt, majd 1994-ig a számvevõszéki bizottság alelnökeként dolgozott. Az 1994-es országgyûlési választáson újra az MSZP budapesti területi listájáról szerzett mandátumot, a számvevõszéki bizottság tagja és az MSZP-frakció etikai bizottságának elnöke volt. 1998-ben visszavonult a politikától.

1993 és 1995 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelõbizottságának tagja volt. A Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Családja

Özvegy, felesége 1988-ban hunyt el, házasságukból egy gyermek született, Nyers Rezsõ, aki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetõ igazgatójaként és a Magyar Bankszövetség fõtitkáraként tevékenykedett.
Link