A szar úszkál ide-oda a "szomszédoknál" is, bár nincs már rég határ. Torockainak kampóra jön a moldáv-román kontakt.
Oroszország részérõl napi szintû az „agresszió” a bukaresti hadügyminiszter szerint, aki úgy véli: a Krím bekebelezésével Oroszország gyakorlatilag Románia szomszédja lett. Közben a török-amerikai viszony romlik, így szerdán egy román újság már amerikai katonai erõk Törökországból való átköltöztetésérõl is kombinált. Zajlik a román belpolitika „illiberalizálódása” is, ami összefügg a NATO és az EU ellen ágáló szocdem vezetõ, az ország talán legbefolyásosabb politikusa, Liviu Dragnea bírósági elítélésével is. Dragnea támadja az államfõt, de lehet, hogy rosszul mérte fel az erõviszonyokat és belebukhat agresszivitásába, „bábkormányfõjével” együtt. Az RMDSZ szerepe szintén érdekesen alakul.
HIRDETÉS

Ha valaki összegyúrna egy politikust Donald Trumpból, Silvio Berlusconiból, Orbán Viktorból és a lengyel Jaroslaw Kaczynskiból, az még mindig nem lenne elég, hogy megalkossa a román Liviu Dragneát, ugyanis a négy említett jobboldali politikust még baloldalivá is kéne alakítania. Persze valójában Dragnea egy populista, akinek jobb- vagy baloldalisága inkább csak ízlés kérdése, ahogy Trump vagy Orbán politikája sem sorolható be kizárólag jobboldalinak. Kaczynskihoz és Orbánhoz egyébként a Politico nevû internetes újság is hasonlította már Dragneát: illiberalizmusa a magyar vezetõt idézi szerintük, az pedig, ahogy a háttérbõl irányítja a belpolitikát, a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetõjének tevékenységére hasonlít.

A 2016-os választáson 45 százalékot szerzõ román szociáldemokraták (PSD) pártvezére ugyanúgy el van immár ítélve, mint Berlusconi (ezért nem lehet miniszterelnök), ugyanúgy egy õt „üldözõ” párhuzamos államról beszél, mint Trump (aki ezt „mély államnak” hívja). És persze „sorosozik” is Dragnea, mint Orbán Viktor, és továbbá bírósági reformokat akar Kaczynskihoz hasonlóan.

Persze elemzõk szerint a PSD és a képviselõház elnökeként

Dragnea sokkal kézzelfoghatóbb okokból akar igazságügyi reformot, mint a lengyelek: egyszerûen nem akar börtönbe menni, hiszen pár nappal ezelõtt ismét született ellene egy elítélõ bírósági döntés.

A legfrissebb, pár nappal ezelõtti ítélet szerint – mivel fiktíven foglalkoztatta a bíróság szerint párttársait még megyei vezetõként – Dragneának három és fél évre kéne börtönbe mennie. Így elég hosszú idõt kellene rács mögött töltenie, ahelyett, hogy például – ahogy egyesek sejtik – a jövõ évi elnökválasztásra készülne. A politikus rögtön be is jelentette: sem a PSD, sem a képviselõház elnökségérõl nem mond le az elmarasztaló bírósági döntés után.
Bukarest, 2017. november 21. Liviu Dragnea, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke (k) érkezik meghallgatására a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bukaresti központjába 2017. november 21-én. Az ügyészség lefoglalta a román kormány fõ erejét képezõ PSD elnökének valamennyi ingatlanját és ingóságát, részvényeit, bankszámláin elhelyezett pénzét, valamint minden egyéb bevételét. Az ügyészek 127,5 millió lejt (mintegy 8,5 milliárd Ft) kérnek számon Dragneán, ugyanis állításuk szerint ennyivel károsította meg az államot. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Liviu Dragnea, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke érkezik egy meghallgatásra a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bukaresti központjába 2017 novemberében
Fotó: Robert Ghement / EPA / MTI

Ehelyett inkább úgy módosítaná Dragnea a törvényeket, hogy akár már idén miniszterelnök lehessen (már említettük, hogy bírósági elítélése ezt jelenleg kizárja). Mindeközben cáfolgatja a nyilvánvaló helyzetet és azt állítja: a jelenlegi román Viorica Dancila kormányfõ nem az õ bábja.
Párhuzamos állam?

Ezzel párhuzamosan Romániában folyik a politikusok korrupciós és egyéb vitatott ügyeit Kelet-Európában példátlan alapossággal feltáró ügyészség (DNA) elleni támadássorozat. Az alkotmánybíróság zöld utat adott ahhoz májusban, hogy a Dragnea által befolyásolt kormány leválthassa a politikusok által rettegett korrupcióellenes ügyészség vezetõjét, Laura Codruta Kövesit. A fõügyésznõ leváltását azonban Klaus Iohannis államfõ egyelõre nem rendelte el: elõbb visszadobta az igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát, majd az alkotmánybíróság kimondta, hogy eleget kell tennie a miniszter elõterjesztésének, de a köztársasági elnök továbbra is csak tanulmányozza a helyzetet.
Bukarest, 2018. február 28. Laura Codruta Kövesi, a román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságot (DNA) vezetõ fõügyész a DNA bukaresti évértékelõ értekezletén 2018. február 28-án. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Laura Codruta Kövesi, a román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságot (DNA) vezetõ fõügyész a DNA bukaresti évértékelõ értekezletén 2018 februárjában
Fotó: Robert Ghement /EPA / MTI

Emiatt Dragnea, akit egzisztenciálisan is fenyegetnek az ügyészségi vizsgálatok és az ellene hozott bírósági ítéletek, felvetette az elnök felfüggesztését, mert szerinte „alkotmányellenesen hosszan halogatta” a DNA vezetõjének a felmentését. A PSD vezére június 9-én (még a legfrissebb ítélete elõtt) politikai nagygyûlést tartott, ahol nyíltan támadta az „undorító párhuzamos államot”, amely büntetõeljárásokkal fenyegeti õt és politikustársait. Szerinte mindez az EU és a NATO befolyásával is magyarázható, ezek ugyanis bátorítják és „részben finanszírozzák” a párhuzamos államot. A NATO szempontjából Románia valóban kulcsfontosságú, erre visszatérünk még, de aligha Dragnea Teleorman megyei regionális politikusi karrierjével és ottani viselt dolgaival foglalkozik az Észak-atlanti Szövetség.

A tömeg mindenesetre lelkesen támogatta és éltette Dragneát, arra buzdítva õt, hogy ne adja fel a küzdelmet.

A párhuzamos államot Dragnea egy olyan összeesküvésként írja le egyébként, amely a titkosszolgálatokból, rendõrtisztekbõl, vámhivatalnokokból, pénzügyi ellenõrökbõl, ügyészekbõl és bírákból áll – õk mindannyian szerinte a PSD kormányát akarják megbuktatni.

Minthogy az elnök leváltása politikai úton nem tûnik lehetségesnek, egy a jelenlegi helyzetben alighanem Dragnea kezére játszó helyi politikus, Catalin Stoichita feljelentette Iohannist az Adevarul címû bukaresti lap szerint. A vád az, hogy az elnök elmulasztotta a DNA vezetõjének felmentését.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is megnyilatkozott: szerinte nincs szükség az elnök felfüggesztésére. Sõt az Adevarul legfrissebb kombinációi szerint a PSD háttéremberei arról tanácskoznak, hogy megbuktatnák Dragneát és „bábkormányfõjét”, Viorica Dancilát, ha az államfõ a PSD soraiból nevezne ki egy új miniszterelnököt, viszont eleget tenne annak az indítványnak, hogy leváltsa a DNA fõnökét, Codruta Kövesit. Közben Romániában kedden este kisebb tüntetések voltak Dragnea és Dancila lemondásáért.
Kolozsvár, 2018. január 8. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az autonómia-elképzelések összehangolásáról szóló közös állásfoglalás aláírásán Kolozsváron 2018. január 8-án. A nyilatkozatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke írta alá. MTI Fotó: Biró István
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Fotó: Biró István / MTI

A PSD vezetõje egy másik vonalon is szeretné érvényteleníteni az ellene hozott ítéleteket: a büntetõ törvénykönyvet sürgõsségi kormányzati rendelettel akarta volna megváltoztatni, vagyis a parlamentet megkerülve, a kormány hatáskörében módosította volna. Mindezt egy eleve furcsa román alkotmányos megoldás, a rendkívüli helyzetekre megalkotott rendeleti kormányzás tenné lehetõvé. Az RMDSZ azonban, illetve a PSD koalíciós partnere, az ALDE nem egyezett bele a sürgõsségi eljárásba és parlamenti vitát akar a Btk. módosításáról.

Az RMDSZ tehát egyrészt mérséklõ szerepet játszik a román belpolitikában, ugyanakkor a párt Victor Ponta volt román kormányfõ szerint megegyezett a PSD-vel: nem szavazza meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt sem. Ponta szerint azért lavírozik így a romániai magyarok pártja, mert ezáltal a kisebbségi nyelvhasználatot elõsegítõ törvény elfogadását érheti el a hatalmon lévõ kormánykoalícióval együttmûködve.
Globális feszültségek

Mindeközben Románia világpolitikai feszültségek gócpontjává kezd válni. Az ország ugyanis a Krím-félsziget bekebelezésével gyakorlatilag „határos lett” Oroszországgal a román védelmi miniszter szerint. Friss nyilatkozata szerint Bukarest napi szinten szembesül az orosz agresszióval a Fekete-tengeren, kénytelen elhárítani bizonyos kíbertámadásokat és politikai beavatkozásról is beszélt hétfõn Mihai Fifor, a román hadügyi tárca vezetõje.

„Nem hinném, hogy eltelne akár csak egy nap is kihívás nélkül” Oroszország részérõl – utalt Románia légterére és vizeire a miniszter. Ugyanakkor azt mondta: a kormány törekszik arra, hogy elbátortalanítsa ezeket a kísérleteket. Romániában mûködik egy amerikai katonai bázis, és Bukarest sokkal inkább Amerika-barát politikát folytat, mint szomszédai.
A Ministrer of National Defence of Romania Mihai Viorel Fifor during press conference for the opening of NATO Counter Intelligence Centre of Excellence (CI COE) opens in Krakow, Poland on 19 October, 2017. (Photo by Beata Zawrzel/NurPhoto)
Mihai Fifor
Fotó: Beata Zawrzel/NurPhoto/AFP

Oroszország minden nap fokozza a Krím-félszigeten a katonai jelenlétét: „új fregattokról és új tengeralattjárókról beszélünk” – mondta Fifor. Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta: Románia növeli katonai kiadásait és demonstrálni akarja, hogy a stabilitás és a biztonság tartóoszlopa.

Románia Amerika-barátsága felértékelõdhet a világpolitika átalakulása közben. Erdogan török elnök bebetonozza hatalmát a most hétvégi szavazás után hazájában, miközben látványosan közeledik Oroszországhoz. A bukaresti szakértõket idézõ Adevarul szerint ezért felvetõdött, hogy az amerikai-török viszony rosszabbodása miatt amerikai katonai erõk áttelepülhetnének Dobrudzsába, Románia Fekete-tengeri partvidékére. Itt amerikai vegyes, légi, szárazföldi és haditengerészeti erõk is állomásozhatnának a jövõben.

A helyzet azonban még bonyolultabb ennél: Donald Trump ugyanis feltûnõen békülékeny Moszkvával, és éppen a Krím megszállása miatt elrendelt nyugati szankciókért sem lelkesedik valószínûleg. Erre utalt a legutóbbi G7-csúcstalálkozón felvetett ötlete, hogy Oroszországot ismét hívják meg ezekre a megbeszélésekre – ám 2014 óta, a Krím megszállása óta nem látják szívesen Putyint a nyugati vezetõk. A napokban vetõdött fel az is, hogy Trump személyes találkozóra készül Putyinnal, s a CNN szakértõi ennek kapcsán aggódnak, hogy milyen esetleges engedményeket készül tenni. Ennek fényében a Krím térségében kialakuló feszültség romániai eszkalálódása aligha érdeke az amerikai elnöknek. Hogy a román bel- és külpolitikai helyzet hogyan alakul mindezek után, nehéz lenne megjósolni, mindenesetre a NATO-ellenes retorikával operáló Dragnea jövõje érdekesen befolyásolhatja a Fekete-tenger térségében a nagyhatalmi játszmákat is.

Link