Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Vasárnaptól tényleg bárkit, bármikor lehallgathatnak, megfigyelhetnek

BelföldAz ún. elõkészítõ eljárás során lehet alkalmazni leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót, szóval tulajdonképpen bármit.
Július 1-jén, vasárnap lép hatályba az új büntetõeljárási törvény (Be.), amelynek az eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá tétele a célja – írja az MTI.

Az újdonságok közé tartozik a gazdálkodással összefüggõ kiemelt bûncselekmények bírósági tárgyalásának szabályozása, a hatóságok és az együttmûködõ elkövetõ közötti egyezség növekvõ szerepe, az ülnökök jelenleginél jóval kisebb szerepe a perekben, továbbá, hogy a vád bizonyítása az ügyész feladata.

Elõkészítõ eljárás

A parlamentben tavaly nyáron megszavazott törvény egyik újdonsága az elõkészítõ eljárás, amely egyfajta elõzetes felderítés a nyomozás elrendelése elõtt, de már a büntetõeljárás keretein belül a bûncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében. Az elõkészítõ eljárás során lehet alkalmazni leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót.

Ezzel kapcsolatban Magyar György jogász blogján korábban úgy fogalmazott:

Aki tehát bûncselekmény elkövetõjeként szóba jöhet – ami már önmagában meglehetõsen nehezen értelmezhetõ fogalom –, számíthat rá, hogy a lakását bekamerázzák, a telefonját lehallgatják, az elektronikus levelezését megfigyelik. De lekérhetik az adóbevallását, a bankszámláján szereplõ adatokat, az egészségügyi adatait, s annak is utánanézhetnek, kötött-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerzõdést

A bûncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyûjtés eddig ágazati jogszabályokban lévõ szabályait a büntetõeljárási törvénybe integrálták. Büntetõeljárásban egy emberrel kapcsolatban legfeljebb 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyûjtés. A bûnüldözési célú titkos információgyûjtésbe az eddiginél jobban bekapcsolódik az ügyész. A törvény indoklása szerint ez “nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a titkos eszközök alkalmazása során beszerzett adatok, bizonyítékok eljárási okokból ne vesszenek el”.

Változik a név

Az elõzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik, felsõ határa továbbra is – a kiszabható büntetéstõl függõen – egy, két, három vagy négy év, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható bûncselekmény esetén pedig továbbra sem lesz felsõ határa.

Itt a kiemelt bûncselekmények kategóriája

Az új Be. bevezeti a gazdálkodással összefüggõ kiemelt bûncselekmények kategóriáját, ilyen lehet például a költségvetési szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bûncselekmény, a bennfentes kereskedelem vagy a piramisjáték szervezése.

Ezekben az ügyekben az elbírálásukhoz szükséges speciális szaktudás miatt az elsõfokú eljárásban is három hivatásos bíróból álló tanács jár el, akik közül az egyik gazdasági ügyszakos. Egyébként az elsõfokú eljárásban fõszabályként – hatáskörre tekintet nélkül – egyesbíró jár el, akinek azonban van lehetõsége arra, hogy ha indokoltnak tartja, meghatározott szempontok alapján tanácsot alakítson. Laikus bírák, ülnökök ezentúl csak fiatalkorúak és katonák ügyében mûködnek közre.

Az új Be. nagy hangsúlyt fektet az elkövetõ és a hatóságok közötti együttmûködésre.

“Az idõszerûség és a pergazdaságosság elveinek megfelelve” az európai államok többsége felismerte, hogy “érdemes eltérõen kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a terhelt beismer, azokkal az eljárásokkal szemben, amelyekben a tagadó terhelt bûnösségét kell bizonyítani” – olvasható a törvény indoklásában.

Enyhébb szankció együttmûködés esetén

Egyezség esetén a hatóságokkal együttmûködõ, tettét beismerõ elkövetõ enyhébb szankcióra, a hatóságok idõ- és költségmegtakarításra, a sértett pedig jóvátételre számíthat. Az új törvény többféle lehetõséget nyújt beismerés esetén a megegyezésre. A nyomozás alatt az ügyész, az elkövetõ és a védõ köthet egyezséget, és a bíróság ennek csupán a törvényességét vizsgálhatná, a tartalmát azonban nem változtathatná meg, tehát vagy jóváhagyja, vagy elutasítja.

A vádemelés után kialakuló egyezség inkább a terhelt jóváhagyását, belenyugvását igényli. Közös eleme az egyezség két válfajának, hogy a tényállás és a jogi minõsítés nem lehet megállapodás tárgya, azt az ügyész közli a felekkel, kizárólag a joghátrányról és a járulékos kérdésekrõl – például a sértetti jóvátételrõl – lehet egyeztetni.

Az új Be. kiemelt szerepet szán az elsõfokú perekben az elõkészítõ ülésnek, a tárgyalás érdemi elõkészítésének, hogy a perbeli bizonyítás tervezhetõ legyen, keretei, fõ irányai egyértelmûek legyenek, és így elejét vegyék az idõhúzásnak. Az elõkészítõ ülés nyilvános.

A vád bizonyítása az ügyészség feladata, felelõssége.

A másodfokú bíróság az eddigiektõl eltérõen csupán akkor utasíthatja új eljárásra megalapozatlanság miatt az elsõfokú bíróságot, ha az egyáltalán nem állapított meg tényállást vagy ha a tényállás teljes egészében felderítetlen.

A másodfokú hatályon kívül helyezõ végzés ellen pedig lesz lehetõség érdemi fellebbezésre, azaz harmadfokon dönthetnek úgy, hogy a másodfokú bíróság nem adhatja vissza új eljárásra az ügyet az elsõ foknak, hanem meg kell hoznia az érdemi határozatot. Mindezzel a törvényhozó célja a hatályon kívül helyezések és megismételt eljárások erõforrás-pazarló gyakorlatának kiküszöbölése.

Telekommunikációs eszközzel is tehetünk vallomást

A büntetõeljárásban a telekommunikációs eszközök révén lehetõvé válik, hogy a jelenlétre kötelezett vagy jogosult ilyen eszköz használatával tegyen vallomást.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) korábban azt közölte: az új törvény lezárja a 2010-ben elindult átfogó büntetõjogi reformot, amelynek korábbi állomása volt az új büntetõ törvénykönyv és az új büntetés-végrehajtási törvény. A hatályos, 1998-ban elfogadott, 2003-ban hatályba lépett büntetõeljárási törvényt felváltó új kódextõl a kormány azt várja, hogy gyorsítja és hatékonyabbá teszi az eljárásokat.
Link

Hozzászólások

30 #1 osmagyar
- 2018-07-01 07:00
A következõ lépés talán az éjszakai kijárási tilalom lesz...
4 #2 Posta Imre
- 2018-07-01 15:15
Telefonszolgáltatón keresztül kémkedik polgárai után az amerikai kormány


Nyolc óriási épület az Egyesült Államok nyolc nagyvárosában: masszív, szürke, ablak nélküli erõdítmények, amiket úgy építettek, hogy még egy bombázást is túléljenek. Mind a nyolc az ország egyik legnagyobb telefon- és internetszolgáltatójának, az AT&T-nek birtokában van. Ennek megfelelõen rengeteg adat halad itt át, kezdve hívásoktól, sms-eken át online beszélgetésekig és jelszavakig.

Ez még oké is lenne, de egy friss hír szerint nem csak az AT&T mûködik ezekben az épületekben: az USA Nemzetbiztonsági Ügynökségének, az NSA-nek is rendelkezésére állnak, akik itt végzik el számtalan állampolgár lehallgatását.

Az Edward Snowdenhez is közel álló, fõleg titkos dokumentumok kiszivárogtatásával foglalkozó újság, a The Intercept által megszerzett dokumentumok szerint az épületekben, amik Atlantában, Chicagóban, Dallasban, Los Angelesben, New Yorkban, San Franciscóban, Seattle-ben, és Washington, D.C-ben találhatóak, az ügynökség több milliárd privát üzenethez, beszélgetéshez férhetett hozzá.
AT&T Store at the Wiltern Center from 1931, a blue-green, terra cotta-covered Art-Deco building in Koreatown, in December 2015.
Az AT&T vastagon benne lehet a lehallgatásokban – Forrás: AFP

A lehallgatás akár évtizedek óta folyhat, az ezt szervezõ, FAIRVIEW nevû programot a dokumentumok szerint 1985-ben hozta létre a titkosszolgálat. Az már 2015-ben kiderült, hogy 26 IP-központhoz is hozzáférésük volt, de mûködésük részleteire csak most kezd fény derülni.

A tömeges lehallgatás ráadásul valószínû, hogy nem csak az AT&T felhasználóit érinti. A 81 millió felhasználóval rendelkezõ telekommunikációs cégnek ugyanis olyan fejlett infrastruktúrája van, hogy azt más, kisebb hasonló szolgáltatók is gyakran igénybe veszik, így pontosan nem is lehet tudni, hány ember sms-eibe vagy emailjeibe nézhettek bele.

A dolgot súlyosbítja az, hogy ezt az infrastruktúrát nemcsak amerikai, de olyan európai cégek is igénybe vették, mint a Deutsche Telekom, a Vodafone, vagy a svéd Telia. Így nemcsak Amerika, de a világ internetforgalmának jelentõs része halad keresztül nap mint nap azon a nyolc épületen,

ahol a titkosszolgálat a központjait üzemelteti.

A komoly vádakra az AT&T eddig csak szûkszavúan reagált. Szóvivõjük elmondta, hogy a cég nem tudja „se megerõsíteni, se megcáfolni” a híreket, viszont azt elismerte, hogy azokban az esetekben, amikor a törvény kötelezi õket erre, muszáj adatokat szolgáltatniuk a kormány szerveinek. Nem tudni így, hogy az NSA milyen mélyes ásta bele magát a kémkedésbe: terroristagyanús egyének szúrópróba-szerû ellenõrzésétõl elkezdve tömeges adatfeldolgozásig minden verzió lehetséges.

Viszont egyáltalán nem ad okot bizakodásra, hogy a dokumentumok szerint az AT&T egy Google-szerû keresõmotort fejlesztett ki az ügynökségnek, amivel könnyedén keresgélhetnek az adatok között.
Female Government Employee Works in a Monitoring Room. In The Background Supervisor Holds Briefing. Possibly Government Agency Conducts Investigation.
Az NSA akár más országok állampolgárainak adataihoz is hozzájuthatott – Forrás: ThinkStock

Ezen kívül a fõleg külföldi, kiszolgáltatott partnercégek esetében lóg ki a lóláb: ugyanis bármilyen jogosultsága legyen is az NSA-nek betekinteni az amerikai állampolgárok ügyeibe, az már nagyobb nemzetközi galibákhoz vezethet, ha külföldi felhasználók adataihoz is ilyen egyszerûen hozzáférhettek.

Nem ez lenne az elsõ eset, hogy az óriáscéget azzal vádolják meg, hogy együttmûködik a kormánnyal polgárok után való kémkedés céljából. A vállalat 2015-ben már átesett egy hasonló botrányon, amikor egy Edward Snowden kiszivárogtatott bebizonyította, hogy a vállalat szerzõdés alatt van az NSA-vel, aminek értelmében naponta akár 1.1 milliárd hívás adatait is megkaphatják.

Az ekkori felhördülést követõen a részvényesek megpróbálták tisztább utakra terelni a céget, és átláthatóságot követeltek az akkor reflektorfényben lévõ, szintén kémkedés céljából létrehozott Hemisphere programra. Ez érthetõ a részükrõl, mert nyilván a tömeges kémkedés nem mutat jól egy olyan cégnél, aminek nem titkolt célja a teljes amerikai média- és telekommunikációs piac bekebelezése, legutóbb éppen a Time Warner felvásárlásának kapcsán. A Hemisphere egyébként még ma is mûködik, és arról, hogy mennyire lett átláthatóvá téve a mûködése, nem tudni semmi pontosat.
https://24.hu/tec...i-kormany/
238 #3 bivaly
- 2018-07-02 07:08
Mi ebben az új ? Eddig is így volt, csak nem ismerték be . Mostantól közhírré tetetik . Zakson ! Eddig is tudták, hogy utálom õket, mostantól "hivatalosan fogják tudni", hogy utálom õket. Ki az az õket ? Az a jogi, hatalmi, gazdasági szartenger, ami végig kíséri az egész életemet, személyekre lebontva .
267 #4 Perle
- 2018-07-04 00:06
A géméles leveleiket is olvashatják idegeneg a gúgli jóváhagyásával.
https://www.teleg...te-emails/
2 #5 gerry
- 2018-07-04 06:43
Azt hiszem az összes E-Mail cimem lábrészébe be fogom tenni, hogy: "Kukkoljátok az anyátokat a fürdöszoba kulcslyukán keresztül amikor azon kesereg, miért szült titeket erre a világra és éppen felvágja az ereit miattatok! Címzettek: Titkosszolgálati lehallgató szarzsákok számára, szeretetttel."s_ezt-ni

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 20.3 másodperc
2,945,924 egyedi látogató