Az ún. elõkészítõ eljárás során lehet alkalmazni leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót, szóval tulajdonképpen bármit.
Július 1-jén, vasárnap lép hatályba az új büntetõeljárási törvény (Be.), amelynek az eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá tétele a célja – írja az MTI.

Az újdonságok közé tartozik a gazdálkodással összefüggõ kiemelt bûncselekmények bírósági tárgyalásának szabályozása, a hatóságok és az együttmûködõ elkövetõ közötti egyezség növekvõ szerepe, az ülnökök jelenleginél jóval kisebb szerepe a perekben, továbbá, hogy a vád bizonyítása az ügyész feladata.

Elõkészítõ eljárás

A parlamentben tavaly nyáron megszavazott törvény egyik újdonsága az elõkészítõ eljárás, amely egyfajta elõzetes felderítés a nyomozás elrendelése elõtt, de már a büntetõeljárás keretein belül a bûncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében. Az elõkészítõ eljárás során lehet alkalmazni leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót.

Ezzel kapcsolatban Magyar György jogász blogján korábban úgy fogalmazott:

Aki tehát bûncselekmény elkövetõjeként szóba jöhet – ami már önmagában meglehetõsen nehezen értelmezhetõ fogalom –, számíthat rá, hogy a lakását bekamerázzák, a telefonját lehallgatják, az elektronikus levelezését megfigyelik. De lekérhetik az adóbevallását, a bankszámláján szereplõ adatokat, az egészségügyi adatait, s annak is utánanézhetnek, kötött-e házassági vagy élettársi vagyonjogi szerzõdést

A bûncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyûjtés eddig ágazati jogszabályokban lévõ szabályait a büntetõeljárási törvénybe integrálták. Büntetõeljárásban egy emberrel kapcsolatban legfeljebb 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyûjtés. A bûnüldözési célú titkos információgyûjtésbe az eddiginél jobban bekapcsolódik az ügyész. A törvény indoklása szerint ez “nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a titkos eszközök alkalmazása során beszerzett adatok, bizonyítékok eljárási okokból ne vesszenek el”.

Változik a név

Az elõzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik, felsõ határa továbbra is – a kiszabható büntetéstõl függõen – egy, két, három vagy négy év, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható bûncselekmény esetén pedig továbbra sem lesz felsõ határa.

Itt a kiemelt bûncselekmények kategóriája

Az új Be. bevezeti a gazdálkodással összefüggõ kiemelt bûncselekmények kategóriáját, ilyen lehet például a költségvetési szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bûncselekmény, a bennfentes kereskedelem vagy a piramisjáték szervezése.

Ezekben az ügyekben az elbírálásukhoz szükséges speciális szaktudás miatt az elsõfokú eljárásban is három hivatásos bíróból álló tanács jár el, akik közül az egyik gazdasági ügyszakos. Egyébként az elsõfokú eljárásban fõszabályként – hatáskörre tekintet nélkül – egyesbíró jár el, akinek azonban van lehetõsége arra, hogy ha indokoltnak tartja, meghatározott szempontok alapján tanácsot alakítson. Laikus bírák, ülnökök ezentúl csak fiatalkorúak és katonák ügyében mûködnek közre.

Az új Be. nagy hangsúlyt fektet az elkövetõ és a hatóságok közötti együttmûködésre.

“Az idõszerûség és a pergazdaságosság elveinek megfelelve” az európai államok többsége felismerte, hogy “érdemes eltérõen kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a terhelt beismer, azokkal az eljárásokkal szemben, amelyekben a tagadó terhelt bûnösségét kell bizonyítani” – olvasható a törvény indoklásában.

Enyhébb szankció együttmûködés esetén

Egyezség esetén a hatóságokkal együttmûködõ, tettét beismerõ elkövetõ enyhébb szankcióra, a hatóságok idõ- és költségmegtakarításra, a sértett pedig jóvátételre számíthat. Az új törvény többféle lehetõséget nyújt beismerés esetén a megegyezésre. A nyomozás alatt az ügyész, az elkövetõ és a védõ köthet egyezséget, és a bíróság ennek csupán a törvényességét vizsgálhatná, a tartalmát azonban nem változtathatná meg, tehát vagy jóváhagyja, vagy elutasítja.

A vádemelés után kialakuló egyezség inkább a terhelt jóváhagyását, belenyugvását igényli. Közös eleme az egyezség két válfajának, hogy a tényállás és a jogi minõsítés nem lehet megállapodás tárgya, azt az ügyész közli a felekkel, kizárólag a joghátrányról és a járulékos kérdésekrõl – például a sértetti jóvátételrõl – lehet egyeztetni.

Az új Be. kiemelt szerepet szán az elsõfokú perekben az elõkészítõ ülésnek, a tárgyalás érdemi elõkészítésének, hogy a perbeli bizonyítás tervezhetõ legyen, keretei, fõ irányai egyértelmûek legyenek, és így elejét vegyék az idõhúzásnak. Az elõkészítõ ülés nyilvános.

A vád bizonyítása az ügyészség feladata, felelõssége.

A másodfokú bíróság az eddigiektõl eltérõen csupán akkor utasíthatja új eljárásra megalapozatlanság miatt az elsõfokú bíróságot, ha az egyáltalán nem állapított meg tényállást vagy ha a tényállás teljes egészében felderítetlen.

A másodfokú hatályon kívül helyezõ végzés ellen pedig lesz lehetõség érdemi fellebbezésre, azaz harmadfokon dönthetnek úgy, hogy a másodfokú bíróság nem adhatja vissza új eljárásra az ügyet az elsõ foknak, hanem meg kell hoznia az érdemi határozatot. Mindezzel a törvényhozó célja a hatályon kívül helyezések és megismételt eljárások erõforrás-pazarló gyakorlatának kiküszöbölése.

Telekommunikációs eszközzel is tehetünk vallomást

A büntetõeljárásban a telekommunikációs eszközök révén lehetõvé válik, hogy a jelenlétre kötelezett vagy jogosult ilyen eszköz használatával tegyen vallomást.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) korábban azt közölte: az új törvény lezárja a 2010-ben elindult átfogó büntetõjogi reformot, amelynek korábbi állomása volt az új büntetõ törvénykönyv és az új büntetés-végrehajtási törvény. A hatályos, 1998-ban elfogadott, 2003-ban hatályba lépett büntetõeljárási törvényt felváltó új kódextõl a kormány azt várja, hogy gyorsítja és hatékonyabbá teszi az eljárásokat.
Link