Legyen egy ilyen "hír" is, ha még ez "hír" valakinek. Erdogánt is beiktattákés ott volt orbán és a "próféta" homokozós fija...biztosan remek beksztédzs parti vót. Június közepén indította el a szíriai hadsereg a legújabb offenzíváját, ezúttal az Izraellel és Jordániával határos déli tartományok ellen. A brutális jelenetekkel tarkított támadás hatására több százezer ember menekült el ismét, ám múlt pénteken – orosz közvetítéssel – megegyezés született a kormányerõk és a felkelõk egy csoportja között. Ennek eredményeképpen Deraa tartomány összes városában és településén megadták magukat az ellenzéki csoportok a szabad elvonulás fejében. A tartomány feletti ellenõrzés visszaszerzése jelentõs szimbolikus erõvel is bír a kormányzat számára, hiszen 2011-ben innen indultak el az elsõ megmozdulások.

Az erõszak logikája

A szíriai kormányerõk korábban vegyi fegyvereket vetettek be a civil lakosság ellen. Ezek a támadások inkább a pánikkeltésre szolgáltak, illetve arra, hogy egy-egy nagyobb gyalogsági offenzívát elõzzenek meg. A szíriai kormányerõk a saját szempontjukból kényszerhelyzetben voltak és vannak a mai napig. Jelentõs emberhiánnyal küzdenek, egybehangzó források szerint hiába majd’ százezres hadseregrõl van szó, két-három alakulat és mindössze néhány ezer fõnyi katona az, aki 2015 óta a legnagyobb harcokat vívta meg Aleppónál, Deir-ez-Zórnál, Kelet-Gútában vagy most Dél-Szíriában. Ennél fogva a rezsim gyõzelme vagy túlélése szempontjából semmi sem ér többet a saját katonái életénél. Ráadásul az elmúlt években azt láttuk, hogy a legnagyobb fenyegetésnek tekintett Egyesült Államok sem hajlandó érdemben megmozdulni egy-egy vegyifegyver-támadás után. Ez pedig felbátorította Damaszkuszt.
Smoke rises above a rebel-held town east of the city of Daraa during airstrikes by Syrian regime forces on June 30, 2018. At least eight battered rebel-held towns in southern Syria returned to regime control under Russian-brokered deals after nearly two weeks of bombardment, a Britain-based monitor said. / AFP PHOTO / Mohamad ABAZEED
Füst bombázás után Daraa felett
(Fotó:Mohamad Abazeed / AFP)
HIRDETÉS

A mostani offenzíva Dél-Szíriában sajnálatosan igazolja az Asszad-rezsim eddigi taktikáját. A dél-szírai civil, akit idáig megkímélt a háború, most azt látta, hogy az erõszak hozzá is bekopog. Személyes történetekbõl, az internetrõl, a hírcsatornákból pontosan tudja, hogy mi vár rá, ha megindulnak az orosz bombázók és a szíriai helikopterek. A fuldokló gyerekek, a szisztematikusan célzott kórházak, a lebombázott városnegyedek mindenki emlékezetébe beleégtek, nem véletlen, hogy a harcok kezdete óta, aki csak tudott elmenekült a városokból a jordán vagy az izraeli határra.

A rezsimmel szemben álló erõk is tudják a sorsukat: vagy halálukig harcolnak, vagy elfogadják az orosz közvetítõkkel érkezõ egyezséget. Mint korábban más esetekben, a szíriai rezsim most is felajánlotta, hogy a harcosok a családjukkal együtt átmehetnek Észak-Szíriába, nem kell megadni magukat a kormányerõknek.

A korábbi harcok alkalmával sulykolt taktika most meghozta az eredményt, a felkelõk Deraa tartományban két hét után megadták magukat. A kormányhadsereg úgy szerezte vissza az ellenõrzést a teljes jordán határon, hogy egy puskalövésre nem volt szükség. Állítólag mintegy hatezer fegyveres és családtagjaik kapnak szabad utat a török ellenõrzés alatt levõ Idlib tartományba.
A Syrian rebel fighter aims his Kalashnikov assault rifle as he stands near the frontline against government forces west of the embattled southern city of Daraa on July 3, 2018. / AFP PHOTO / Mohamad ABAZEED
A lázadó erõk egyik katonája a frontvonal közelében
(Fotó: Mohamad Abazeed / AFP)
Orosz érdekek Helsinki elõtt

A Dél-Szíriában aratott sikerek nemcsak Damaszkusznak elõnyösek, hanem Moszkvának is. Sõt, az idõzítés szempontjából Vlagyimir Putyin elnöknek talán még fontosabb is ez az eredmény, mint Bassár el-Aszadnak. Július 16-án találkozik az orosz államfõ Donald Trump amerikai elnökkel Helsinkiben. Az egyébként is történelmi jelentõségû találkozót hatalmas várakozások elõzik meg, mindkét fél szeretne sikerekkel hazatérni, erõsíteni saját pozícióját belpolitikai téren is.

Az USA és Oroszország között súlyos konfliktus feszül az ukrajnai Krím-félsziget elfoglalása óta, amire válaszul a NATO 2014 óta jelentõsen erõsítette kelet-európai jelenlétét. A Trump–Putyin találkozó külön pikantériája lesz, hogy pár nappal a július 11-12-i NATO-csúcs után rendezik, ott pedig várhatóan Trump néhány európai szövetségesét fogja bírálni, amiért nem költenek eleget a hadseregükre, ki nem mondva: nem vesznek részt eléggé az oroszok feltartóztatásában.
MOSCOW REGION, RUSSIA - JULY 2, 2018: Russia's President Vladimir Putin during a meeting with Andrei Travnikov, acting governor of the Novosibirsk Region, at Novo-Ogaryovo residence. Alexei Nikolsky/Russian Presidential Press and Information Office/TASS (Photo by Alexei NikolskyTASS via Getty Images)
Fotó: Alexei Nikolsky Tass / Getty Images
HIRDETÉS

Hogy jön ide Szíria? Úgy, hogy a helsinki találkozó egyik pontja a szíriai helyzet megvitatása lesz. A dél-szíriai területek számítottak az egyetlen olyan régiónak, ahol az Egyesült Államok – saját állítása szerint – komoly befolyással bírt a felkelõ csoportokra, és aggódva figyelte az offenzíva elõkészületeit. Lehet, hogy egy másik konfliktusban az USA „aggodalma” jelentene valamit, de ez esetben annyi látszott, hogy az Egyesült Államok fogatlan oroszlán, amely csak együttérzõ nyilatkozatokat tudott közzétenni a humanitárius katasztrófa és az ellenzék összeomlása miatt. Ettõl kellene tartania Putyin elnöknek?

Helsinkiben Szíriával kapcsolatban Putyinnak már csak egyetlen kérdést kell feltennie Trumpnak: mi a szándéka a kurdokkal? Meddig akar csapatokat állomásoztatni ott? Ha valaki inkább azt a kérdést várná, hogy mi lesz Aszad elnök sorsa, az már legalább egy éve nem téma Washington számára. Aszad nyert, õ a kisebbik rossz most már az USA szemében is, hiszen nincs olyan ellenzéki erõ, amelynek radikalizmusa ne fenyegetné egyszerre Szíriát és a nyugatot.

Ahhoz, hogy Trump elfogadjon egy orosz vezetésû szíriai rendezést, magyarán hogy Moszkva hozza el a békét, persze Putyinnak is kínálnia kell majd valamit cserébe. A mostani dél-szíriai offenzívában feltûnõen hiányoztak az iráni vagy az általuk irányított afgán, iraki vagy libanoni erõk. A találgatások szerint ez gesztus volt az USA és Izrael felé az oroszok részérõl. Egyrészt kerülték egy fölösleges beavatkozás kiprovokálását, másrészt megmutatták, hogy az orosz-iráni-szíriai háromszögben ki hozza a döntéseket.

Iránt mint trófeát minden bizonnyal elfogadná az USA cserébe azért, hogy Moszkva legyen a békecsináló. Ez pedig a hatalmas anyagi haszon mellett óriási dicsõséget hozhat diplomáciai téren Oroszországnak, fontosabbat, mintha megnyerték volna a futball-világbajnokságot.

Kiemelt képünkön: Szíriai kormánykatona az ország zászlaját viszi a naszíbi határátkelõnél, a Jordániával szomszédos délnyugat-szíriai Deraa tartományban 2018. július 7-én. A szíriai kormányerõk egy nappal korábban visszafoglalták a felkelõktõl a stratégiai jelentõségû átkelõt. Fotó:Juszef Badaui/EPA/MTI
Link