Bejelentkezés
Németh Szilárd azt üzente, elfogyott a regimentje
"A magyar kormány háborúra készül" címmel megy ez a baromság a startlapon. Jó mi? Ezt a félidióta gusztustalan valamit meg lehülyézik, pedig tényleg háború zajlik és a java még messze (vagy nem is annyira?).Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell gondolkozni, hogy nem közveszélyes õrültek vezetik-e az országot.
A magyar honvédelem nagy alakja arról nyilatkozott, hogy meg kell védeni Magyarországot, fegyverrel. Most. Ugyanis olyan idõket élünk, mint a középkori oszmán hódító hadjáratok idején – s most nem csupán hõsi lelkületre, hanem
dübörgõ magyar hadiiparra,
pompás fegyverarzenál beszerzésére
és hadsereg toborzására van szükség.
Budapest, 2018. július 22. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a nándorfehérvári diadal emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az I. kerületi Hunyadi János-szobornál 2018. július 22-én. MTI Fotó: Kovács Attila
Németh Szilárd: Ha kell, akkor sereget kell toborozni
Szerinte Európát már hatszáz éve is ugyanazok a veszélyek fenyegették, mint ma.
Mivel Orbán Viktor miniszterelnök hasonlókat nyilatkozott az elmúlt hetekben, Németh Szilárd teljes lelki nyugalommal szólíthatja fegyverbe ifjainkat, sõt, élesztheti fel a magyar haditengerészetet.
Magyarország tehát gigantikus háborúra készül.
Mondom az elsõ problémát ezzel kapcsolatban. Ha hazai gyártósorokon pazar robbanófejek készülnek majd, és százmilliárdokat költünk fegyverkezésre és megsokszorozzuk a hadsereg létszámát és mindennek eredményeképp kemény arcú, lánglelkû férfiak tízezreit masíroztatjuk a dicsõ gyõzelem felé, már csak egyvalami fog hiányozni.
Az ellenség.
Ugyanis – szemben minden egyéb híreszteléssel – pillanatnyilag egyetlen ország sem készül lerohanni hazánkat. Nincs olyan állam, sem katonai szervezõdés, amelynek rövid-, közép- vagy hosszútávú érdeke volna egy Magyarországgal szembeni fegyveres konfliktus.
Budapest, 2018. július 8. Altisztavatás a fõvárosi Hõsök terén 2018. július 8-án. Az avatáson csaknem háromszáz, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katona tette le ünnepélyes altiszti esküjét. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Altisztavatás a fõvárosi Hõsök terén. Az avatáson csaknem háromszáz, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katona tette le ünnepélyes altiszti esküjét
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Si vis pacem, para bellum – ha békét akarsz, készülj háborúra, tartja az õsi mondás. Igen, de a hadra készülõdéshez mégiscsak kéne valami ellenségféleség. Na, ezt persze meg is nevezte a kormány: az ellenség, akivel hadban állunk, a muzulmán kultúra, amely alapjaiban fenyegeti a mi úgynevezett keresztény kultúránkat és a bevándorlók képében érkezik.
Ami úgy hülyeség, ahogy van, már ha a tavaly beadott 300, azaz háromszáz darab menedékkérelmet nem tekintjük életveszélyes fenyegetésnek. De ez (szokjuk meg) teljesen mindegy.
HIRDETÉS
Orbán még azt is képes volt kimondani a szájával, hogy a hadsereg azért kell, mert
három éve déli határainkat migránsok tízezrei ostromolták.
Megjegyzem, nem csupán amiatt vagyok szomorú, hogy pont a fegyverek elõl menekülõ, minden vagyonukat batyuban cipelõ civilek – köztük nõk és gyerekek – felelnek meg a kormány retorikájában a hódító hadsereg képének. Amiatt vagyok szomorú, hogy magyar honfitársaim milliói hiszik és vallják ezt az aljas hazugságot.
Mindez azonban, és itt jön a csavar, nem jelenti azt, hogy ne kéne csakugyan növelnünk a hadsereg fejlesztésére szánt kiadásokat. (Lehet, hogy a nyájas olvasó hisz a fegyverek nélküli világban, a nyájas szerzõ azonban nem hisz; az úgynevezett világbéke transzcendens fogalom, a történelem során soha nem érjük el, egyszerûen azért nem, mert az emberi természet olyan, amilyen.) Sajnos, tényleg kell fegyver és hadsereg, és mivel tagjai vagyunk a NATO nevû euroatlanti katonai szervezetnek, e tagság ró a magyar költségvetésre is kötelezettségeket.
És a NATO nyilván nem azért kell, mert az arabok fenyegetik a magyarokat, hanem azért, mert a nemzetközi helyzet fokozódik, és a világ nagy hatalmi tömbjei között érdemes fenntartani az erõegyensúlyt.
Az a deal, hogy mi, a közép-európai törpeállam, beadjuk a közösbe a kis részünket, cserébe a világ messze legerõsebb katonai szövetségének lehetünk a tagjai. Oké, a NATO is megéri a pénzét, de a számos belsõ politikai konfliktus ellenére a tagságunk mégiscsak jelent némi biztonságot egy esetleges (középtávon nem esélyes, de persze nem is kizárható) transzkontinentális háború esetén.
Torun, 2016. június 7. Amerikai ejtõernyõsök az Anakonda-16 fedõnevû hadgyakorlat közben az észak-lengyelországi Torun környékén 2016. június 7-én. Az Anakonda-16 tíznapos szárazföldi, légi és tengeri NATO-hadgyakorlat, amely hét gyakorlótéren zajlik 18 NATO-ország és mintegy 31 ezer szövetséges katona, köztük magyarok részvételével. (MTI/EPA/Tytus Zmijewski)
Amerikai ejtõernyõsök az Anakonda-16 fedõnevû hadgyakorlat közben az észak-lengyelországi Torun környékén 2016. júniusában. . Az Anakonda-16 tíznapos szárazföldi, légi és tengeri NATO-hadgyakorlat, amely hét gyakorlótéren zajlott 18 NATO-ország és mintegy 31 ezer szövetséges katona, köztük magyarok részvételével.
FotóTytus Zmijewski/EPA/MTI
És hát kétségtelen, hogy alaposan el vagyunk maradva: a teljes GDP 2 százaléka lenne a normál védelmi pénz, ehelyett 1 százalék alatt vagyunk.
HIRDETÉS
Tehát nem az a baj, hogy a kormány költ a katonaságra, hanem az a baj, hogy ezt valami dermesztõen ostoba, nevezzük így, diplomáciai stratégia jegyében teszi. Orbán Viktor és hû árnyéka, Németh Szilárd ugyanis azt hirdeti, hogy
Magyarország nem a NATO keretében kívánja megvédeni magát, sõt, nem is az Európai Unió keretében, hanem amúgy fickósan, kurucosan, egymaga.
Ami újra felveti jogos kérdést, hogy mit keres a putyinista Orbán-kormány NATO-ban és az Európai Unióban egyáltalán?
Hozzáteszem, nem olyan rég maga Orbán Viktor mondta (megszokhattuk) az ellenkezõjét annak, amit most: 2014-ben még azt hirdette, hogy csak a NATO-ban vagyunk biztonságban, most meg azt, hogy ne várjuk a NATO-tól, sem az Európai Uniótól a biztonságunkat. Amihez, ha hozzávesszük, hogy nemrég maga Orbán szorgalmazta, hogy valósuljon meg a közös uniós hadsereg, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig a napokban még úgy vélte, ráadásul helyesen, hogy az atlanti szövetség felé tartozunk a honvédelmi büdzsé növelésével, akkor teljes a zavar.
A képletnek több megfejtése létezik.
Az elsõ, hogy a migránshadak miatti katonai szervezkedésrõl szóló szöveg, meg a NATO-val és Brüsszellel szembeni keménykedés puszta kommunikációs trükk. Igazából Orbán tudja a helyét, és a legfontosabb kérdésekben gyönyörûen szót fogad a nagyoknak; közben a hátuk mögött nyújtogatja a nyelvét, mint egy kisgyerek, aki azt hiszi, ettõl lesz menõ – azok kedvéért, akiknél ez csakugyan menõ.
Brüsszel, 2018. július 11. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfõ (az elsõ sorban, b-j), valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök (k) a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének elsõ napján, 2018. július 11-én. A háttérben, középen Donald Trump amerikai elnök, mellette Recep Tayyip Erdogan török elnök. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfõ, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének elsõ napján
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Ez volna a legkevésbé rossz forgatókönyv, de én már nem hiszem. Nem lehet örökké középen riszálni, és a magyar kormány sokkal inkább lepaktált már az oroszokkal, mint bárki Európában. Ne legyen igazam, de ebbõl a keleti nyitásból óhatatlanul következik a nyugati zárás, ráadásul sem az atlanti szövetségnek, sem az EU-nak nincs annyira szüksége ránk, hogy sokáig elviseljen minket Orbánostul.
Úgyhogy további két lehetséges megfejtést látok.
HIRDETÉS
Az egyik, hogy tényleg kifelé araszolunk a NATO-ból is meg az EU-ból is; Orbán végül csakugyan átáll az oroszokhoz, a hosszú jegyességbõl nász lesz. Ami ugye azt jelentené, hogy Magyarország újabb történelmi fordulatot hajt végre és (hûen XX. századi hagyományaihoz) sikerül a lehetõ legrosszabb oldalra állnia.
A másik, hogy Orbán bedilizett az egész vezérkarával együtt, s a stramm tekintélyuralmi rendnek, amit vezénylõ tábornokként megvalósítani igyekszik, már annyira része az egyenruha, a fegyver, a díszszemle, a csizmadübögés meg a szervezett erõszak mindenféle demonstrációja, hogy mindez a mániájává lett.
Mondjuk, e megoldások egyike sem zárja ki a másikat.
Kiemelt képünkön: Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a nándorfehérvári diadal emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az I. kerületi Hunyadi János-szobornál. Fotó: Kovács Attila / MTI
Link
A magyar honvédelem nagy alakja arról nyilatkozott, hogy meg kell védeni Magyarországot, fegyverrel. Most. Ugyanis olyan idõket élünk, mint a középkori oszmán hódító hadjáratok idején – s most nem csupán hõsi lelkületre, hanem
dübörgõ magyar hadiiparra,
pompás fegyverarzenál beszerzésére
és hadsereg toborzására van szükség.
Budapest, 2018. július 22. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a nándorfehérvári diadal emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az I. kerületi Hunyadi János-szobornál 2018. július 22-én. MTI Fotó: Kovács Attila
Németh Szilárd: Ha kell, akkor sereget kell toborozni
Szerinte Európát már hatszáz éve is ugyanazok a veszélyek fenyegették, mint ma.
Mivel Orbán Viktor miniszterelnök hasonlókat nyilatkozott az elmúlt hetekben, Németh Szilárd teljes lelki nyugalommal szólíthatja fegyverbe ifjainkat, sõt, élesztheti fel a magyar haditengerészetet.
Magyarország tehát gigantikus háborúra készül.
Mondom az elsõ problémát ezzel kapcsolatban. Ha hazai gyártósorokon pazar robbanófejek készülnek majd, és százmilliárdokat költünk fegyverkezésre és megsokszorozzuk a hadsereg létszámát és mindennek eredményeképp kemény arcú, lánglelkû férfiak tízezreit masíroztatjuk a dicsõ gyõzelem felé, már csak egyvalami fog hiányozni.
Az ellenség.
Ugyanis – szemben minden egyéb híreszteléssel – pillanatnyilag egyetlen ország sem készül lerohanni hazánkat. Nincs olyan állam, sem katonai szervezõdés, amelynek rövid-, közép- vagy hosszútávú érdeke volna egy Magyarországgal szembeni fegyveres konfliktus.
Budapest, 2018. július 8. Altisztavatás a fõvárosi Hõsök terén 2018. július 8-án. Az avatáson csaknem háromszáz, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katona tette le ünnepélyes altiszti esküjét. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Altisztavatás a fõvárosi Hõsök terén. Az avatáson csaknem háromszáz, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján végzett katona tette le ünnepélyes altiszti esküjét
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Si vis pacem, para bellum – ha békét akarsz, készülj háborúra, tartja az õsi mondás. Igen, de a hadra készülõdéshez mégiscsak kéne valami ellenségféleség. Na, ezt persze meg is nevezte a kormány: az ellenség, akivel hadban állunk, a muzulmán kultúra, amely alapjaiban fenyegeti a mi úgynevezett keresztény kultúránkat és a bevándorlók képében érkezik.
Ami úgy hülyeség, ahogy van, már ha a tavaly beadott 300, azaz háromszáz darab menedékkérelmet nem tekintjük életveszélyes fenyegetésnek. De ez (szokjuk meg) teljesen mindegy.
HIRDETÉS
Orbán még azt is képes volt kimondani a szájával, hogy a hadsereg azért kell, mert
három éve déli határainkat migránsok tízezrei ostromolták.
Megjegyzem, nem csupán amiatt vagyok szomorú, hogy pont a fegyverek elõl menekülõ, minden vagyonukat batyuban cipelõ civilek – köztük nõk és gyerekek – felelnek meg a kormány retorikájában a hódító hadsereg képének. Amiatt vagyok szomorú, hogy magyar honfitársaim milliói hiszik és vallják ezt az aljas hazugságot.
Mindez azonban, és itt jön a csavar, nem jelenti azt, hogy ne kéne csakugyan növelnünk a hadsereg fejlesztésére szánt kiadásokat. (Lehet, hogy a nyájas olvasó hisz a fegyverek nélküli világban, a nyájas szerzõ azonban nem hisz; az úgynevezett világbéke transzcendens fogalom, a történelem során soha nem érjük el, egyszerûen azért nem, mert az emberi természet olyan, amilyen.) Sajnos, tényleg kell fegyver és hadsereg, és mivel tagjai vagyunk a NATO nevû euroatlanti katonai szervezetnek, e tagság ró a magyar költségvetésre is kötelezettségeket.
És a NATO nyilván nem azért kell, mert az arabok fenyegetik a magyarokat, hanem azért, mert a nemzetközi helyzet fokozódik, és a világ nagy hatalmi tömbjei között érdemes fenntartani az erõegyensúlyt.
Az a deal, hogy mi, a közép-európai törpeállam, beadjuk a közösbe a kis részünket, cserébe a világ messze legerõsebb katonai szövetségének lehetünk a tagjai. Oké, a NATO is megéri a pénzét, de a számos belsõ politikai konfliktus ellenére a tagságunk mégiscsak jelent némi biztonságot egy esetleges (középtávon nem esélyes, de persze nem is kizárható) transzkontinentális háború esetén.
Torun, 2016. június 7. Amerikai ejtõernyõsök az Anakonda-16 fedõnevû hadgyakorlat közben az észak-lengyelországi Torun környékén 2016. június 7-én. Az Anakonda-16 tíznapos szárazföldi, légi és tengeri NATO-hadgyakorlat, amely hét gyakorlótéren zajlik 18 NATO-ország és mintegy 31 ezer szövetséges katona, köztük magyarok részvételével. (MTI/EPA/Tytus Zmijewski)
Amerikai ejtõernyõsök az Anakonda-16 fedõnevû hadgyakorlat közben az észak-lengyelországi Torun környékén 2016. júniusában. . Az Anakonda-16 tíznapos szárazföldi, légi és tengeri NATO-hadgyakorlat, amely hét gyakorlótéren zajlott 18 NATO-ország és mintegy 31 ezer szövetséges katona, köztük magyarok részvételével.
FotóTytus Zmijewski/EPA/MTI
És hát kétségtelen, hogy alaposan el vagyunk maradva: a teljes GDP 2 százaléka lenne a normál védelmi pénz, ehelyett 1 százalék alatt vagyunk.
HIRDETÉS
Tehát nem az a baj, hogy a kormány költ a katonaságra, hanem az a baj, hogy ezt valami dermesztõen ostoba, nevezzük így, diplomáciai stratégia jegyében teszi. Orbán Viktor és hû árnyéka, Németh Szilárd ugyanis azt hirdeti, hogy
Magyarország nem a NATO keretében kívánja megvédeni magát, sõt, nem is az Európai Unió keretében, hanem amúgy fickósan, kurucosan, egymaga.
Ami újra felveti jogos kérdést, hogy mit keres a putyinista Orbán-kormány NATO-ban és az Európai Unióban egyáltalán?
Hozzáteszem, nem olyan rég maga Orbán Viktor mondta (megszokhattuk) az ellenkezõjét annak, amit most: 2014-ben még azt hirdette, hogy csak a NATO-ban vagyunk biztonságban, most meg azt, hogy ne várjuk a NATO-tól, sem az Európai Uniótól a biztonságunkat. Amihez, ha hozzávesszük, hogy nemrég maga Orbán szorgalmazta, hogy valósuljon meg a közös uniós hadsereg, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig a napokban még úgy vélte, ráadásul helyesen, hogy az atlanti szövetség felé tartozunk a honvédelmi büdzsé növelésével, akkor teljes a zavar.
A képletnek több megfejtése létezik.
Az elsõ, hogy a migránshadak miatti katonai szervezkedésrõl szóló szöveg, meg a NATO-val és Brüsszellel szembeni keménykedés puszta kommunikációs trükk. Igazából Orbán tudja a helyét, és a legfontosabb kérdésekben gyönyörûen szót fogad a nagyoknak; közben a hátuk mögött nyújtogatja a nyelvét, mint egy kisgyerek, aki azt hiszi, ettõl lesz menõ – azok kedvéért, akiknél ez csakugyan menõ.
Brüsszel, 2018. július 11. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfõ (az elsõ sorban, b-j), valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök (k) a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének elsõ napján, 2018. július 11-én. A háttérben, középen Donald Trump amerikai elnök, mellette Recep Tayyip Erdogan török elnök. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfõ, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének elsõ napján
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Ez volna a legkevésbé rossz forgatókönyv, de én már nem hiszem. Nem lehet örökké középen riszálni, és a magyar kormány sokkal inkább lepaktált már az oroszokkal, mint bárki Európában. Ne legyen igazam, de ebbõl a keleti nyitásból óhatatlanul következik a nyugati zárás, ráadásul sem az atlanti szövetségnek, sem az EU-nak nincs annyira szüksége ránk, hogy sokáig elviseljen minket Orbánostul.
Úgyhogy további két lehetséges megfejtést látok.
HIRDETÉS
Az egyik, hogy tényleg kifelé araszolunk a NATO-ból is meg az EU-ból is; Orbán végül csakugyan átáll az oroszokhoz, a hosszú jegyességbõl nász lesz. Ami ugye azt jelentené, hogy Magyarország újabb történelmi fordulatot hajt végre és (hûen XX. századi hagyományaihoz) sikerül a lehetõ legrosszabb oldalra állnia.
A másik, hogy Orbán bedilizett az egész vezérkarával együtt, s a stramm tekintélyuralmi rendnek, amit vezénylõ tábornokként megvalósítani igyekszik, már annyira része az egyenruha, a fegyver, a díszszemle, a csizmadübögés meg a szervezett erõszak mindenféle demonstrációja, hogy mindez a mániájává lett.
Mondjuk, e megoldások egyike sem zárja ki a másikat.
Kiemelt képünkön: Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a nándorfehérvári diadal emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen az I. kerületi Hunyadi János-szobornál. Fotó: Kovács Attila / MTI
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. July 25. 18:27:21
- 2018. July 26. 05:59:45
- 2018. July 26. 06:00:54
- 2018. July 26. 19:23:23
- 2018. July 27. 15:19:19
- 2018. July 27. 17:21:06
- 2018. July 29. 11:20:35