Bejelentkezés
Minden összeállt a következõ összeomláshoz
Tegnap láttam a "lehetetlen küldetés 6'-ot. Ott is errõl volt szó, csak másról is. Pl mindenki nyakig benne van és nem lehet (dehogynem) eldönteni, hogy a "jók" valójában a "rosszak" és a "rosszak" (apostolok) valójában a "terroristák" de õk a "jók", akik a "világrendet" (rohadt zsidó maffia-redszer) akarják megdöngetni...!Nagyon súlyos árat fizet majd a világ azért, hogy Donald Trump, az USA elnöke az America first! politika jegyében feladta a liberális világrend fenntartását, amelynek az USA volt a legnagyobb haszonélvezõje, például azzal, hogy megnyerte a hidegháborút és az elmúlt 70 évben elkerült egy újabb világégést.
Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésének napján világossá tette, hogy megváltoztatja az USA politikai irányvonalát - kezdi elemzését John Harwood, a CNBC vezetõ szerkesztõje. A volt ingatlanmágnás arról beszélt, hogy az USA más országokat tett gazdagabbá saját maga ahelyett, mások katonai erejét támogatta a sajátja helyett, ám immáron Amerikát fogják az elsõ helyre tenni.
Kíméletlen csata kezdõdik Európában - senki sem húzhatja ki magát
Panaszkodott az úgynevezett liberális világrendre, amelyben nemzetközi gazdasági és biztonsági egyezmények kötik össze a legnagyobb piacgazdaságokat, egyben demokráciákat. Ezt a világrendet az USA vezetésével építették fel a második világháború után. Az ország elnökei, akármelyik párthoz tartoztak is, egyetértettek abban, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), az IMF vagy a NATO segít a háborúk megelõzésében, az amerikai értékek terjesztésében és erõsíti a prosperitást otthon és külföldön egyaránt.
Mûködött
Ez a rendszer mûködött. Az USA megnyerte a hidegháborút a Szovjetunióval szemben és elkerülte, hogy újabb világháború pusztítsa el az emberei civilizációt. A világgazdaság az inflációval kiigazított adatok alapján hétszeresére nõtt 1960-as szintjéhez képest. Eközben az USA gazdasága - jóval magasabb bázisról indulva - mintegy hatszoros bõvülést könyvelt el.
Jelenleg az Egyesült Államok évente átlag 14 milliárd dollárt költ az említett intézményekre, ám - ahogy a 70 éve alapított, nonprofit alapon mûködõ Rand Corp. nemzetközi kutatóintézet idén megjelent tanulmányából kiderült - eközben dollár-százmilliárdokat keresett a nemzetközi kereskedelem bõvülésén, a hatékonyság növekedésén és azon, hogy sikerült elkerülni a romboló politikai-katonai konfliktusokat, illetve erõsíteni a világ pénzügyi rendszerének stabilitását, javítani átláthatóságát.
Az USA-nak aránytalanul nagy befolyása volt erre a rendszerre, amelybõl óriási diplomácia hasznot húzott. Ezt azután a saját érdekei érvényesítésére használhatta - mondta Michael Mazarr, a Rand kutatója a CNBC cikkírójának. A szakértõ szerint ki lehet jelenteni, hogy nem volt még a világon olyan nagyhatalom, amely olyan versenyelõnyt szerzett volna másokkal szemben, mint amilyenhez az USA jutott ennek a világrendnek köszönhetõen.
Valakik közben rosszul jártak
Egyesek azonban az utóbbi idõben rosszul jártak. A Peterson Institute for International Economics becslése szerint az elmúlt években a világkereskedelem bõvülése miatt évente 156 ezer munkahely veszett el az USA-ban.
Ez párosult az erõsödõ bevándorlásból fakadó kulturális változásokkal, így az USA-ban és Európában súlyos megrázkódtatás érte a kék galléros alsó középosztálybelieket, azaz a fizikai munkát végzõ rétegeket. Ez utat nyitott a populista politikusok elõretörése elõtt, akik célba vették a fennálló világrendet is.
Ugyanezt tette a szovjet világbefolyást visszasíró orosz vezetés. A brit parlament vizsgálja, hogy az oroszok befolyásolták-e a brexitkampányt a 2016-os függetlenségi népszavazáson annak érdekében, hogy leválasszák az Egyesült Királyságot az Európai Unióról. Az USA hírszerzõ ügynökségei szerint Moszkva beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba is.
Trump ígéretéhez híven egymás után bontja le a meglévõ nemzetközi struktúrát. Visszavonta az USA-t a csendes-óceáni TPP kereskedelmi egyezménybõl és fenyegeti az észak-amerikai szabadkereskedelmi rendszert, a NAFTA-t. Kiléptette országát a párizsi klímaegyezménybõl és felrúgta az iráni atomalkut. Megkérdõjelezte a NATO lényegét, hogy tagállamai kiállnak egymás mellett, és az USA ellenségének bélyegezte az EU-t, amely ellen vámháborút kezdett.
Nagy baj lesz
A szakértõk hada és a washingtoni kongresszus két háza is arra figyelmeztet, hogy a hagyományos szövetségi rendszer aláásása visszaüt, azaz ártani fog az amerikai gazdaságnak és rontani fogja az USA biztonságát. Nem ez az elsõ eset, hogy feszültségek vannak a transzatlanti viszonyrendszerben, de olyan még nem volt, hogy az Egyesült Államok elnöke ne hitt volna a liberális világrend hasznosságában.
A világrendszer, amelyben élünk, már Trump megjelenése elõtt is nyomás alatt volt fõként Peking és Moszkva izmozása, illetve a 2008-2009-es világgazdasági válság miatt, amely megrogyasztotta a piacgazdaság önszabályozó erejének hitelességét. Most azonban sokan attól tartanak, hogy túl nagy károk keletkeztek. Robert Kagan konzervatív külpolitikai szakértõ például nemrégiben annak a véleményének adott hangot a Washington Postban, hogy nyakunkon a világválság.
Link
Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésének napján világossá tette, hogy megváltoztatja az USA politikai irányvonalát - kezdi elemzését John Harwood, a CNBC vezetõ szerkesztõje. A volt ingatlanmágnás arról beszélt, hogy az USA más országokat tett gazdagabbá saját maga ahelyett, mások katonai erejét támogatta a sajátja helyett, ám immáron Amerikát fogják az elsõ helyre tenni.
Kíméletlen csata kezdõdik Európában - senki sem húzhatja ki magát
Panaszkodott az úgynevezett liberális világrendre, amelyben nemzetközi gazdasági és biztonsági egyezmények kötik össze a legnagyobb piacgazdaságokat, egyben demokráciákat. Ezt a világrendet az USA vezetésével építették fel a második világháború után. Az ország elnökei, akármelyik párthoz tartoztak is, egyetértettek abban, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), az IMF vagy a NATO segít a háborúk megelõzésében, az amerikai értékek terjesztésében és erõsíti a prosperitást otthon és külföldön egyaránt.
Mûködött
Ez a rendszer mûködött. Az USA megnyerte a hidegháborút a Szovjetunióval szemben és elkerülte, hogy újabb világháború pusztítsa el az emberei civilizációt. A világgazdaság az inflációval kiigazított adatok alapján hétszeresére nõtt 1960-as szintjéhez képest. Eközben az USA gazdasága - jóval magasabb bázisról indulva - mintegy hatszoros bõvülést könyvelt el.
Jelenleg az Egyesült Államok évente átlag 14 milliárd dollárt költ az említett intézményekre, ám - ahogy a 70 éve alapított, nonprofit alapon mûködõ Rand Corp. nemzetközi kutatóintézet idén megjelent tanulmányából kiderült - eközben dollár-százmilliárdokat keresett a nemzetközi kereskedelem bõvülésén, a hatékonyság növekedésén és azon, hogy sikerült elkerülni a romboló politikai-katonai konfliktusokat, illetve erõsíteni a világ pénzügyi rendszerének stabilitását, javítani átláthatóságát.
Az USA-nak aránytalanul nagy befolyása volt erre a rendszerre, amelybõl óriási diplomácia hasznot húzott. Ezt azután a saját érdekei érvényesítésére használhatta - mondta Michael Mazarr, a Rand kutatója a CNBC cikkírójának. A szakértõ szerint ki lehet jelenteni, hogy nem volt még a világon olyan nagyhatalom, amely olyan versenyelõnyt szerzett volna másokkal szemben, mint amilyenhez az USA jutott ennek a világrendnek köszönhetõen.
Valakik közben rosszul jártak
Egyesek azonban az utóbbi idõben rosszul jártak. A Peterson Institute for International Economics becslése szerint az elmúlt években a világkereskedelem bõvülése miatt évente 156 ezer munkahely veszett el az USA-ban.
Ez párosult az erõsödõ bevándorlásból fakadó kulturális változásokkal, így az USA-ban és Európában súlyos megrázkódtatás érte a kék galléros alsó középosztálybelieket, azaz a fizikai munkát végzõ rétegeket. Ez utat nyitott a populista politikusok elõretörése elõtt, akik célba vették a fennálló világrendet is.
Ugyanezt tette a szovjet világbefolyást visszasíró orosz vezetés. A brit parlament vizsgálja, hogy az oroszok befolyásolták-e a brexitkampányt a 2016-os függetlenségi népszavazáson annak érdekében, hogy leválasszák az Egyesült Királyságot az Európai Unióról. Az USA hírszerzõ ügynökségei szerint Moszkva beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba is.
Trump ígéretéhez híven egymás után bontja le a meglévõ nemzetközi struktúrát. Visszavonta az USA-t a csendes-óceáni TPP kereskedelmi egyezménybõl és fenyegeti az észak-amerikai szabadkereskedelmi rendszert, a NAFTA-t. Kiléptette országát a párizsi klímaegyezménybõl és felrúgta az iráni atomalkut. Megkérdõjelezte a NATO lényegét, hogy tagállamai kiállnak egymás mellett, és az USA ellenségének bélyegezte az EU-t, amely ellen vámháborút kezdett.
Nagy baj lesz
A szakértõk hada és a washingtoni kongresszus két háza is arra figyelmeztet, hogy a hagyományos szövetségi rendszer aláásása visszaüt, azaz ártani fog az amerikai gazdaságnak és rontani fogja az USA biztonságát. Nem ez az elsõ eset, hogy feszültségek vannak a transzatlanti viszonyrendszerben, de olyan még nem volt, hogy az Egyesült Államok elnöke ne hitt volna a liberális világrend hasznosságában.
A világrendszer, amelyben élünk, már Trump megjelenése elõtt is nyomás alatt volt fõként Peking és Moszkva izmozása, illetve a 2008-2009-es világgazdasági válság miatt, amely megrogyasztotta a piacgazdaság önszabályozó erejének hitelességét. Most azonban sokan attól tartanak, hogy túl nagy károk keletkeztek. Robert Kagan konzervatív külpolitikai szakértõ például nemrégiben annak a véleményének adott hangot a Washington Postban, hogy nyakunkon a világválság.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. July 28. 15:45:08
- 2018. July 28. 21:05:15
- 2018. July 29. 03:51:50
- 2018. July 29. 03:58:04
- 2018. July 29. 05:22:47
- 2018. July 29. 17:26:48
- 2018. July 29. 19:03:59
- 2018. July 29. 19:12:17
- 2018. July 30. 06:14:02
- 2018. July 30. 06:28:40