Ejnye no, mi ez az impertinenCIA?A legfrissebb amerikai államkincstári adatok azt mutatják, hogy Oroszország elképesztõen rövid idõ alatt kiszórta amerikai államkötvényeinek túlnyomó részét. Annyi persze nem volt neki, mint Kínának, de most sokan elgondolkoznak azon, mi lesz, ha Kína is besokall? A hozamok mozgása mindenesetre szépen mutatja, mi történt.

Berágtak

Március és május között az oroszok eladták 96,1 milliárd dollárnyira rúgó amerikai állampapír állományuk 85 százalékát, így az 14,1 dollárnyira csökkent. Nem zárható ki, hogy azóta még a maradékot is eladták. Nem épp a legjobb áron sikerült megválni a csomagtól, hisz ebben az idõszakban emelkedtek meg az amerikai kötvények hozamai, vagyis csökkent az áruk, nem kis részben talán pont a heves orosz eladások miatt.

Úgy tûnik azonban, nem az ár volt a döntõ tényezõ a megfontolás mögött. Inkább arról lehet szó, hogy a márciusban Oroszország és egyes orosz oligarchák ellen hozott újabb amerikai szankciók hatására dönthettek úgy, hogy a devizatartalékokat inkább másban tartják az ellenségesen viselkedõ nagyhatalom állampapírjai helyett.
Hirdetés

Likvid, de mennyire?

Az amerikai állampapírokat a világ leglikvidebb értékpapírjának tekintik, miután összesen 21,3 ezermilliárd dollár értékben bocsátottak ki ilyen papírokat, ennyi az amerikai államadósság (összehasonlításképpen: a legnagyobb kapitalizációjú tõzsdei részvények csak közelítik az ezermilliárd dollárt). Piaci szereplõk a CNBC-nek azt nyilatkozták, hogy az orosz tétel nem viseli meg a piacot (bár, ha ilyen gyorsan adják el, azért lenyomhatja az árat, amit az is mutat, hogy a 10 éves kötvény hozama sokéves csúcsra emelkedett).

Azt azonban elismerik, hogy ha Kína vagy Japán kezdene kitárazni, akik jóval ezermilliárd dollár fölötti mennyiséget tartanak, az már gondot okozna. Japán esetében ennek nincs sok realitása, de Kína esetében, akit az amerikai elnök igencsak felbõszített az egyoldalúan kivetett kereskedelmi vámokkal, elõfordulhat, hogy az amerikai állampapír kitettség csökkentése mellett döntenek.

Nincs párja

Jelenleg 6,2 ezermilliárd dollárnyi amerikai államkötvény van a fõbb külföldi tulajdonosoknál (elsõsorban országok kincstárainál), ez majdnem harmada a teljes állománynak. Ez a legfõbb tartalékeszköz a devizatartalékokon belül, már csak azért is, mert ebbõl van messze a legtöbb a világon, kockázatot pedig lényegében senki nem látott benne eddig.

Ha ez Európai Unió egységesen tudna kötvény kibocsátani (ehhez lényegében közös fiskális politikára, azaz közös pénzügyminisztériumra lenne szükség), akkor akadna versenytársa az amerikai papíroknak. Így viszont csak külön német, olasz, spanyol stb. kötvény van, ráadásul az amerikaival összemérhetõ kockázatúak, mint a német, az osztrák vagy a holland, elképesztõen alacsony hozamok mellett forognak, ami a 10 éves papírok estében fél százalék, míg ugyanez az amerikainál 3 körül van.

Így zajlott

Nézzük ezek után, milyen volt a hozamalakulás az elmúlt idõszakban, különösen az orosz eladások ideje alatt.


Amint a grafikonon láthatjuk, márciusban 2,9 százalék körül volt a hozam, majd a hónap végén hirtelen lecsökkent 2,75-re, vagyis az ár emelkedett. Itt tehát nyoma sincs az orosz eladásoknak, ellenben áprilisban meredek emelkedés következik a hozamban 3 százalék fölé, onnan jön egy kis korrekció, majd május közepén egy újabb meredek ugrás 3,15-ig, ami 7 éves csúcs! Ebben már jócskán lehetett szerepe a gyors orosz eladásnak, utána mindenesetre gyors visszaesés következett, és a szint azóta is 3 százalék alatt van.
Link