Na, ez már majdnem semmi! A rohadt zsidó-csicska nyavalyog, eddig meg zsoldosa volt ennek a féreg bagázsnak? Ejnye no! Hát ember az ilyen? Nem, ahogy a gazdája sem. Iránymutatást várnak a drúzok, a térség legkeményebb katonái
Egymás után két drúz származású izraeli katonatiszt is leszerelt, tiltakozásul a nemrég elfogadott nemzetiségi törvény ellen. Az izraeli vezérkari fõnök ezért tárgyalásokat kezdeményezett a térségben élõ mintegy egymillió drúz szellemi vezetõjével, nehogy elveszítsék a katonai alakulatok legkeményebb tagjait.

Amir Dzsmall százados a Facebookon adta közre nyílt levelét, amelyet a miniszterelnöknek írt. Ebben az áll, hogy hiába szolgálta hûségesen Izraelt, a törvény – amely az országot a zsidó nép otthonának nevezi – õt a másodrendû állampolgár szintjére helyezi. „Nem akarok így tovább szolgálni, és biztos vagyok abban, hogy százak fognak hasonlóképp leszerelni a döntésed miatt, Netanjahu” – állt a levélben, amelyet hamar levettek a közösségi oldalról, mondván, a hadseregben nincs helye a politizálásnak. Sadi Zidan, egy másik drúz katona szintén bejelentette leszerelési igényét.

„Mindmáig az államnak adtam a lelkemet, az államért kockáztattam az életemet. Máig büszkén tisztelegtem a zászlónak, énekeltem a himnuszt, mert tudtam, hogy ez az én országom, ahol mindenkivel egyenlõ vagyok. A mai nap volt az elsõ, hogy nem tisztelegtem a lobogónak és nem énekeltem a himnuszt” – írta a katona. Gadi Ejzenkot vezérkari fõnök nyilatkozatot adott ki, jelezvén: „A hadsereg feladata Izrael megvédése és gyõzelem a háborúban. Elkötelezettek vagyunk az emberi méltóság megõrzése iránt, függetlenül etnikai, vallási vagy nemi különbségektõl. Ez mindig így volt és így is lesz” – áll Ejzenkot levelében.

Ez azonban nem teljesen fedi a valóságot. Ejzenkot szüntette be 2015-ben a Kisebbségi Egység névre hallgató katonai alakulatot, azzal a céllal, hogy nemzetiségtõl függetlenül küzdjenek egymás mellett azok, akik Izraelt elfogadják hazájuknak, és joguk van a seregben szolgálni. 1988-ig a kisebbségiek nem szolgálhattak a hírszerzésnél és a légierõnél, ugyanakkor az 1948-as államalapítás óta Izrael támogatta a drúzok, a cserkeszek és a sivatagi beduinok sorkatonai szolgálatát.

Hitüket veszthetik a „lefokozott” kisebbség tagjai
Fotó: Reuters

Bár a törvény szerint minden izraeli állampolgár köteles bevonulni a seregbe, az izraeli arabok esetében a hadsereg ettõl eltekint, bár önkéntesként egyes esetekben elfogadja jelentkezésüket. A cserkesz és drúz fia­talok azonban a zsidókkal együtt kötelesek bevonulni. A drúzok régóta tiltakoztak az õket korlátozó intézkedések miatt, hiszen a térség legjobb katonáiról van szó, akik saját népük védelme érdekében a többségi társadalomhoz húznak, szolgálnak a katonaságban, s szorgalmukkal és hõsiességükkel tûnnek ki.

Ez azt eredményezi, hogy a libanoni, a szíriai és az izraeli hadseregben is szolgálnak drúzok az elsõ vonalban, de féltékenyen õrzik függetlenségüket. Muvafak Tarif, a drúzok szellemi vezetõje leült az izraeli vezérkari fõnökkel egyeztetni, majd nyilatkozatában leszögezte, nem látja helyét a politikai megnyilvánulásoknak a hadseregben. „Drúz tisztek és sorkatonák, bízzatok bennünk, harcolunk értetek! Nem vitázunk a hadsereggel, ti katonák és hûséges irányítók vagytok, így hagyjátok ki magatokat és a hadsereget ebbõl a közéleti vitából” – szólt a vezetõ nyilatkozata.
Link