Shalom! A kmeszet is rábólintott. Már épülnek a zsidnagógák...Magyarok, ti meg egy ordenáré csürhe vagytok, bibi-bá! :--)) Tekintve, hogy a magyar szárazföldi erõk harcértéke gyakorlatilag nulla és Trump elnök nyilvánosan is megkérdõjelezi a NATO közös védelmi garanciáját, érdemes közelebbrõl is megvizsgálni a konfliktust. Kijev szerint Budapest revansista álmokat kerget, Moszkva pedig támogatja a kárpátaljai szeparatizmust az Ukrajna elleni hibrid háborújának részeként.

A magyar miniszterelnök a titkos paksi bõvítési paktumának megkötése óta egy új regionális geopolitikai pályára állította hazánkat.

Az évek óta tartó szócsata Budapest és Kijev között egy újabb lépcsõt ugrott azzal, hogy az ukrán fél csapatokat telepít a magyar határ közelébe. Tekintve, hogy a magyar szárazföldi erõk harcértéke gyakorlatilag nulla és Trump elnök nyilvánosan is megkérdõjelezi a NATO közös védelmi garanciáját, érdemes egy kicsit közelebbrõl is megvizsgálni a konfliktust.

A szavakat tettek követték

Mint ismeretes, az ukrán külügyminisztérium múlt csütörtökön bekérette az ideiglenes magyar ügyvivõt, tiltakozásul Orbán Viktor tusnádfürdõi beszédében Ukrajna európai és euroatlanti törekvéseivel kapcsolatban tett „barátságtalan” kijelentései miatt. A magyar kormányfõ azt mondta, Ukrajna hiába akart, nem jutott közelebb ahhoz, hogy az EU vagy a NATO tagja legyen. Ukrajna NATO-tagságát ugyanakkor Magyarország meg is vétózná, amiért korábban olyan törvényt fogadtak el, ami korlátozná a magyar kisebbség nyelvhasználatát. Budapest szerint a 2017 õszén étebe lépett kisebbségellenes oktatási törvény jogfosztó, és az elvett jogokat vissza kell adni.

Ugyancsak csütörtökön Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy Beregszászra költözeti át a munkácsi 128-as hegyivadász dandár egyik zászlóalját, vagyis közel 600 katonát telepítenek be családtagjaikkal együtt a felerészt magyarok lakta, ukrán-magyar határmenti településre. Kijev már korábban kifejtette, hogy Budapest valójában revansista álmokat kerget, Moszkva pedig támogatja a kárpátaljai szeparatizmust az Ukrajna elleni hibrid háborújának részeként. Az ukrán elhárítás szerint Moszkva áll azon gyújtogatások mögött, amelyet fél éve a magyar pártiroda ellen követtek el.

Az eldurvuló viszony részeként még tavasszal a beregszászi tanács úgy döntött, hogy felújítja a 15 éve bezárt beregszászi katonai bázist. Az ukrán külügyi szóvivõ nem is csinált titkot belõle, hogy „a felujítás közvetlen összefüggésben van a magyar kisebbség aktivitásával”.

Kijev már azt sem tûri el, hogy Budapest autonómiát követeljen a kárpátaljai magyaroknak és „zsarolásnak” nevezte Semjén Zsolt ezirányú kívánságát. Bár Kijev a krími válság kibontakozásakor még visszafogott volt, a négy éves háború megkeményítette az ukrán politikai osztályt. Nem geopolitikai tét nélküli tehát Budapest folyamatos üzengetése Ukrajna irányába és ha beütne egy kárpátaljai krízis, akkor Kijev egészen biztosan nem viselkedne annyira passzívan, mint 2014 elején a Krím kapcsán.

Kéz a kézben

Az egyik fõ kérdés természetesen az, hogy milyen szintû a színfalak mögött Budapest és Moszkva biztonságpolitikai együttmûködése. Az bizonyos, hogy a Orbán 2014 január 5-e, a paksi bõvítési paktumának titkos moszkvai megkötése óta egy új regionális geopolitikai pályára állította hazánkat. Ennek részeként már 2014 nyarán több száz, többségében nyugati beállítottságú diplomatát távolítottak el a Külügyminisztériumból és a vezetõ pozíciókba feltûnõen sok káder került kinevezésre, akik a szovjet diplomáciai akadémián végeztek.

Navracsics Tibor jelenlegi EU biztos – akkori külügyminiszter - pedig a mai napig elszámolással tartozik arról, hogy miért kellett 2014 nyarán a baráti Észtországban „ésszerûségi és gazdasági indokokra hivatkozva” bezárni a magyar nagykövetséget, miközben ugyanazzal a levegõvétellel jelentette be a magyar nagykövetség megnyitásának szándékát a 10 600 kilométerre fekvõ Ecuadorban, ahova huszadannyi magyar export irányul, mint Észtországba. Információnk szerint az észt követség bezárása valójában már akkor egy politikai gesztus volt Moszkva felé.
Link